Szerzői útmutató

A Folia humanistica et socialia című folyóiratban publikáló szerzőknek be kell tartaniuk a Szerkesztőség és a Szerkesztőbizottság által meghatározott szakmai és etikai irányelveket. A Szerkesztőbizottság ezeket az irányelveket a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében megfogalmazottak alapján, valamint a Committee on Publication Ethics (Publikációs Etikai Bizottság — COPE) folyóirat-szerkesztőkre vonatkozó szabványainak (COPE irányelvek) megfelelően határozta meg.

A plagizálás bármely formája etikátlan és elfogadhatatlan. A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, akkor azokat megfelelő módon szükséges idézniük és szakszerűen hivatkozni rájuk.

Amennyiben a szerző a kézirat elkészítéséhez/megírásához pénzügyi támogatást vett igénybe, akkor nyilvánosságra kell hoznia annak forrását.

A szerzőknek rendelkezniük kell ORCID azonosítóval (nyílt kutatói azonosító). ORCID regisztrációra a következő linken van lehetőség: https://orcid.org/register.

A Folia humanistica et socialia a nyílt lektorálási gyakorlatot (open review system) alkalmazza, ahol a bíráló és a szerző neve is ismert a másik személy előtt. Minden benyújtott kéziratot két lektor bírál. A lektorok nevüket adják és aláírják az általuk készített bírálatot, ugyanakkor nevüket csak a szerző ismeri meg, az olvasók nem. A lektorok és a szerző együttműködése így hatékony: lerövidíti a szakértői folyamatot, és a lektorok még segítséget is nyújthatnak a szerzőnek a kifogásolt részek átírásához, amennyiben a szerző igényli. A lektorálást a bírálók önkéntesként, fizetés nélkül végzik.

A publikáció tartalmi felépítése

• Publikáció címe (magyarul és angolul)
• Absztrakt: a publikáció rövid tartalmi összefoglalója (magyarul és angolul)
• Publikáció szövege
• Irodalomjegyzék

Nyelv
A Folia humanistica et socialia magyar nyelvű szakcikkeket és recenziókat jelentet meg, ugyanakkor a cikk címét és összefoglalóját angol nyelven is közli.

Szerkezet
A tagolás, az alfejezetek beosztása az írásmű jellegétől függ. Egy cikken belül legfeljebb háromszintű tagolás alkalmazható. A téma jellegétől, az alcímek szintjeinek számától, és attól függően, hogy az egyes részeket mennyire határozottan akarjuk elkülöníteni, az alárendeltségi viszonyokat megtartva az alcímek bármilyen kombinációja alkalmazható. Ha számozzuk a fejezeteket, azok decimálisan legyenek számozva 1-gyel kezdve, tehát például:
1. Fejezet címe
2. Fejezet címe
2.1. Alfejezet címe
2.1.1. Harmadik szintű alfejezet címe

Kiemelés
Értelmi kiemelés, hangsúlyozás: kurzívval (tehát ne félkövérrel vagy aláhúzással); nyelvi adatok a szövegben: kurzívval; idézett művek címei: kurzívval.

Glosszák
Egyszeres idézőjellel, például ánima ’lélek’.

Idézetek
A 40 szónál rövidebb idézeteket a szövegben közöljük, idézőjelben. A 40 szónál hosszabb idézetek külön bekezdésbe kerüljenek, 1 cm-es behúzással, idézőjel nélkül. Az idézeteket azonnal kövesse a forrás megjelölése zárójelben (szerző, évszám, oldalszám).

Hosszú kötőjel
Ha „tól–ig” értelemről van szó (pl. oldalszámok), hosszú kötőjelet használjunk; tapadjon, például: 123–127. old.

Gondolatjel
Gondolatok közbeékelésére; nem tapad, például: Johnson — és mások — úgy gondolják…

Lábjegyzet
Megjegyzésekhez, magyarázatokhoz. Lábjegyzet legyen, ne végjegyzet! A hivatkozásokhoz ne használjunk lábjegyzetet!

Hivatkozások
Rövidített hivatkozás a szövegben (szerző, évszám). A hivatkozás lehet a mondat végén zárójelben (a szerző vezetéknevét vesszővel elválasztva követi az évszám, oldalszám megjelölésekor az évszám és az oldalszám között is vessző van), vagy narratív (például: Koehler (2016) megjegyzi, hogy…). A cikk végén hivatkozáslista (irodalomjegyzék) tartalmazza a szövegben megjelölt hivatkozásokat.

Hivatkozás formája a szövegben (szerző, évszám):

Ugyanazon szerző(k) ugyanabban az évben megjelent publikációinak megkülönböztetése: (Judge & Kammeyer-Mueller, 2012a), (Judge & Kammeyer-Mueller, 2012b).

Hivatkozott művek formája az irodalomjegyzékben
A vezetéknév szerinti betűrendben:
Szerző(k) (évszám). Cím. Kiadó. DOI
A szerző(k) keresztnevét rövidítve, nem magyar szerzők esetében a vezetéknévtől vesszővel elválasztva adjuk meg. A DOI megadása — amennyiben létezik — kötelező.

Folyóiratcikk:
McCauley, S. M., & Christiansen, M. H. (2019). Language learning as language use: A cross-linguistic model of child language development. Psychological Review, 126(1), 1–51. https://doi.org/10.1037/rev0000126

Könyv:
Brown, L. S. (2018). Feminist therapy (2nd ed.). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000092-000

Szerkesztett kötet:
Schmid, H.-J. (szerk.). (2017). Entrenchment and the psychology of language learning: How we reorganize and adapt linguistic knowledge. American Psychological Association; De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1037/15969-000

Könyvrészlet:
Balsam, K. F., Martell, C. R., Jones, K. P., & Safren, S. A. (2019). Affirmative cognitive behavior therapy with sexual and gender minority people. In G. Y. Iwamasa & P. A. Hays (szerk.), Culturally responsive cognitive behavior therapy: Practice and supervision (2nd ed., pp. 287–314). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000119-012

Disszertáció:
Harris, L. (2014). Instructional leadership perceptions and practices of elementary school leaders [PhD disszertáció]. University of Virginia.