Vol. 1 No. 2 (2023)
Articles

Settlement History of the Körös-Valley in the Area of Szarvas in the Conquest Period and the Early Árpádian Age, in the Light of the New Archaeological Data: An Archaeological and Geographic Analysis

PDF (Magyar)
Csilla Hegyesi
Pázmány Péter Catholic University Faculty of Humanities and Social Sciences
Folia Humanistica et Socialia 1(2) 2023
DOI: https://doi.org/10.69705/FHS.2023.1.2.19

Published 31-12-2023 — Updated on 11-06-2024

Copyright (c) 2023 Hegyesi Csilla

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Abstract

In 2021 two archaeological sites were discovered in the area of Szarvas: Csabacsűd-Kovácshalmi-dűlő, Komár-tanya and Szarvas-Ponyiczky-tanya. The cemetery fragment of Csabacsűd-Kovácshalmi-dűlő, Komár-tanya was excavated in 2021. Based on the results of the archaeological research and the analysation of the stray finds, there is a cemetery dating back to the 10th century here. From Szarvas-Ponyiczky-tanya only stray finds emerged, but which indicate a cemetery from the 10th–11th century there.

PDF (Magyar)

References

  1. Chalikova, E. A. & Chalikov, A. H. (1981). Altungarn an der Kama und im Ural (Das Gräberfeld von Bolschie Tigani). Régészeti Füzetek Ser. II.(21). Magyar Nemzeti Múzeum.
  2. Horváth C. (2020). Borsod, Abaúj és Zemplén megyék honfoglalás és kora Árpád-kori temetői és sírleletei. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 14. Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, Magyar Nemzeti Múzeum.
  3. Khalikova, E. A. & Kazakov, E. P. (1977). Le cimetière de Tankeevka. In Erdélyi, I. (szerk.), Les anciens Hongrois et les ethnies voisines a l’Est. Studia Archaeologica 6. Akadémiai Kiadó, 21–221.
  4. Költő L. (1990). A Balatonszemes, Landler Jenő utcai honfoglaláskori lovas sír. In Reőthy F. – Stirling J. (közrea.), Szemes. Tanulmányok Balatonszemes múltjáról és jelenéről. Balatonszemesi Községi Tanács, 85–101.
  5. Marosi A. (1936). Adatok Fejér megye honfoglaláskori archeologiájához. Székesfehérvári Szemle 6. 43–48.
  6. MRT 8: Jankovich B. D. & Makkay J. & Szőke B. M. (1989). Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A szarvasi járás. Akadémiai Kiadó.
  7. Révész L. (1996). A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék 10. századi történetéhez. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 1. Herman Ottó Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum.
  8. Révész L. (1997). Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 3. 169–195.
  9. Szarka J. (2019). Szarvas és Bánréve. Középkori utak és átkelőhelyek Szarvas vidékén. In Módosné Bugyi I. & Csima P. & Hanyecz K. (szerk.), A táj változásai a Kárpát-medencében. XII. tájtörténeti tudományos konferencia. Füleky György emlékkonferencia. SZIE Szarvasi Arborétum, 169–175.
  10. Szőke B. (1962). A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1. Akadémiai Kiadó.
  11. Törőcsik I. (2002). Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 8. 449–476.
  12. Türk A., Lőrinczy G. & Marcsik A. (2015). Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 20. Archaeolingua.