Megjelent 2023-12-31 — Frissítve ekkor: 2024-06-11
Copyright (c) 2023 Sziránszki Klaudia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, így kiemelkedő helyet foglal el a magyar történelemben. A rend történetének behatóbb megismerése céljából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetésével 2014 óta tanásatások folynak a balatonszemesi Mindszent pálos kolostor területén (1. kép). Ezen munka során Árpád-kori településnyomok is előkerültek az utóbbi években, ami azért lényeges, mivel a pálosok renddé szerveződésük körüli időszakából kevés forrással rendelkezünk. Az itt előkerült Árpád-kori objektumok és leletanyag értékelése, összevetve az írott forrásokkal, azonban közelebb vihet bennünket a rend korai történetének megismeréséhez.
Hivatkozások
- AO IX. 1325: Anjou-kori Oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia. IX. 1325. Géczi L. (szerk.)
- Aradi N. (szerk.). (1975). Dap I.: Documenta Artis Paulinorum. A magyar rendtartomány kolostorai. Az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportja.
- Balatincz A. (2020). Régészeti kutatások a balatonszemesi Mindszent pálos kolostor területén [MA-szakdolgozat, kézirat]. PPKE BTK Régészettudományi Intézet.
- F. Romhányi B. (2008). A pálos rendi hagyomány az oklevelek tükrében. Megjegyzések a pálos rend középkori történetéhez. Történelmi Szemle 50. MTA Történettudományi Intézet, 289–312.
- F. Romhányi B. (2016). Heremitae – monachi – fratres. Szempontok a pálos rend történetének újragondolásához. In Sarbak G. (szerk.), Pálosaink és Pécs. Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 4/4. Szent István Társulat, 9–23.
- Fehérváry R. (1979). Az uzsaszentléleki pálos monostor. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14, Veszprém megyei Múzeumok Igazgatósága, 203–213.
- Fejér G. (1832). Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi VIII. Vol. 2. (Budae)
- Guzsik T. (2020). A pálos rend építészete a középkori Magyarországon. Magyar Pálos Rend.
- Gyöngyösi G. (1988). Vitae fratrum eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae. Akadémiai Kiadó.
- Hervay F. L. (2007). A pálos rend eredete. In Sarbak G. & Őze S. (szerk.), Decus Solitudinis Pálos évszázadok. Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 4/1. Szent István Társulat, 57–65.
- M. Aradi Cs. (2016). Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára.
- Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.
- Makay B. (1913). A Balaton a történeti korban. In A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. A Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága.
- Molnár I. (1975). A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Somogy megyei regesztái. Somogyi Múzeumok Közleményei 2. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, 217–233.
- Reőthy F. (1977). Elveszettnek hitt műemlékek nyomában Balatonszemesen. Műemlékvédelem 21. Hírlapkiadó Vállalat, 114.
- Rupp J. (1876). Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre, vagyis nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve. III. kötet. MTA Történelmi Bizottság.
- Simonyi E. (2012). Adatok a késő Árpád-kori fehér kerámia kialakulásához. In Petkes Zs. (szerk.), Hadak útján XX. Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ, 327–344.
- Takács M. (1993). Árpád-kori településrészlet Kajárpéc-Pokolfadombon. Communicationes Archeologicae Hungariae, Magyar Nemzeti Múzeum, 201–226.
- Végh A. (2020). Régészeti kutatások Somogy megyében 2018–2019-ben. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 7. Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, 183–187. https://doi.org/10.26080/krrmkozl.2020.7.183
- Végh A. & Balatincz A. (2022). A balatonszemesi Mindszent kolostor régészeti kutatásának eredményei. In Balatincz A. & Nagy A. (szerk.), Pálosok, építészet, régészet. Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 4/5. Szent István Társulat, 164–180.