Évf. 1 szám 2 (2023)
Tanulmányok

A Szarvas környéki Körös-völgy honfoglalás és kora Árpád-kori településtörténete az új régészeti adatok fényében: Régészeti és természetföldrajzi elemzés

Hegyesi Csilla
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Folia Humanistica et Socialia 1(2) 2023

Megjelent 2023-12-31 — Frissítve ekkor: 2024-06-11

Absztrakt

2021-ben új honfoglalás és kora Árpád-kori lelőhelyek váltak ismertté a kutatás számára Szarvas környékén: Csabacsűd-Kovácshalmi-dűlő, Komár-tanya és Szarvas-Ponyiczky-tanya. Előbbi lelőhelyen még az év során megvalósult a régészeti feltárás, melynek eredményeképpen egy 10. századi temető került azonosításra. A Szarvas-Ponyiczky-tanyáról származó szórványleletek pedig egy 10–11. századi temetőre utalnak.

Hivatkozások

  1. Chalikova, E. A. & Chalikov, A. H. (1981). Altungarn an der Kama und im Ural (Das Gräberfeld von Bolschie Tigani). Régészeti Füzetek Ser. II.(21). Magyar Nemzeti Múzeum.
  2. Horváth C. (2020). Borsod, Abaúj és Zemplén megyék honfoglalás és kora Árpád-kori temetői és sírleletei. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 14. Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, Magyar Nemzeti Múzeum.
  3. Khalikova, E. A. & Kazakov, E. P. (1977). Le cimetière de Tankeevka. In Erdélyi, I. (szerk.), Les anciens Hongrois et les ethnies voisines a l’Est. Studia Archaeologica 6. Akadémiai Kiadó, 21–221.
  4. Költő L. (1990). A Balatonszemes, Landler Jenő utcai honfoglaláskori lovas sír. In Reőthy F. – Stirling J. (közrea.), Szemes. Tanulmányok Balatonszemes múltjáról és jelenéről. Balatonszemesi Községi Tanács, 85–101.
  5. Marosi A. (1936). Adatok Fejér megye honfoglaláskori archeologiájához. Székesfehérvári Szemle 6. 43–48.
  6. MRT 8: Jankovich B. D. & Makkay J. & Szőke B. M. (1989). Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A szarvasi járás. Akadémiai Kiadó.
  7. Révész L. (1996). A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék 10. századi történetéhez. Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 1. Herman Ottó Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum.
  8. Révész L. (1997). Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 3. 169–195.
  9. Szarka J. (2019). Szarvas és Bánréve. Középkori utak és átkelőhelyek Szarvas vidékén. In Módosné Bugyi I. & Csima P. & Hanyecz K. (szerk.), A táj változásai a Kárpát-medencében. XII. tájtörténeti tudományos konferencia. Füleky György emlékkonferencia. SZIE Szarvasi Arborétum, 169–175.
  10. Szőke B. (1962). A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1. Akadémiai Kiadó.
  11. Törőcsik I. (2002). Királyság – egy középkori falu az írott források és a régészeti adatok tükrében. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 8. 449–476.
  12. Türk A., Lőrinczy G. & Marcsik A. (2015). Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 20. Archaeolingua.