Egyházi alkalmazottak kapcsolatrendszerének kriminalizálása. A Zalavári-ügy, 1958

Abstract

A tanulmányban részletezett ügy 1957-ben került az állambiztonság látókörébe. A felderítés során a politikai rendőrség feltárta egy korábbi egyházközségi „mindenes” (alkalmazott, képviselő-testületi tag, gondnok) kapcsolatrendszerét. A tágabban értelmezett korszak lokális egyházi forrásainak vizsgálata ugyanakkor fény derít az egyházközségi képviselő-testület működési zavaraira és megosztottságára is. A történet főszereplőjéről elmondhatjuk, hogy a háború után beállt társadalmi változások nyomán szorult vissza aktivitása a polgári község életéből az egyházközség szűkebb világába, ahol kezdetben sikeres és megbecsült személy volt. Két plébánosváltás nyomán (1954, 1956) azonban e lokális erőtér jelentősen átalakult: a közösségben addig kulcsszerepet játszó civil fokozatosan marginalizálódott. Ennek nyomán felszabaduló energiáit fordította egy olyan vállalkozásra, amelyet a hatalom már nem tolerált.