Évf. 5 szám 1 (2024): Elitek, udvarházak, kastélyok és paloták életvilágai (Lebenswelten)
Szaktanulmányok

Pusztai majorok, hobbitanyák, szakszövetkezet: A Szarkás pusztai elit és az elithez köthető létesítmények a 19. és 20. században

Kimmel Máté
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar — Történelemtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató

Megjelent 2024

Hogyan kell idézni

Kimmel, M. (2024). Pusztai majorok, hobbitanyák, szakszövetkezet: A Szarkás pusztai elit és az elithez köthető létesítmények a 19. és 20. században. Axis – Vallás- és eszmetörténeti folyóirat, 5(1), 159–171. https://doi.org/10.61176/Axis.2024.5.1.10

Absztrakt

A bemutatni kívánt létesítmények — majorok és hobbitanyák — a saját környezetüket tekintve tulajdonképpen atipikusak, hiszen a dél-alföldi homokra leginkább a falusi-városi szegényeket vonzotta az olcsó földbirtokvásárlás lehetősége. Ennek ellenére ezeken a pusztákon is voltak olyan gazdasági, politikai és/vagy társadalmi vezető személyek, intézmények és kötődő létesítmények, amelyek a szórványos települési viszonyok ellenére is fontos szerepet töltöttek be a környező tanyavilág társadalmában. Ezeket a Kecel és Kiskunhalas közötti Szarkás puszta és szűk környékének bő évszázados történetének bemutatásával ismertetjük. A korszakonként változó elit, valamint az elithez köthető létesítmények leírásán túl a történeti-politikai cezúrák nyomán végbement töréspontokat és kontinuitásokat vesszük sorra az alábbiakban.