Évf. 5 szám 1 (2024): Elitek, udvarházak, kastélyok és paloták életvilágai (Lebenswelten)
Szaktanulmányok

Mentalitások és tapasztalatok a Károlyi család fóti szociális tevékenységében (1920–1949)

Kosztolányi Tímea
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar — Történelemtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató

Megjelent 2024

Hogyan kell idézni

Kosztolányi, T. (2024). Mentalitások és tapasztalatok a Károlyi család fóti szociális tevékenységében (1920–1949). Axis – Vallás- és eszmetörténeti folyóirat, 5(1), 59–73. https://doi.org/10.61176/Axis.2024.5.1.4

Absztrakt

Nemes lelkületű patronálás vagy a szociális különbségek tudatos fenntartása? Áldozatos, keresztény elhivatottság vagy csak az unatkozó úrhölgyek jótékonykodása? A nagybirtokos arisztokrácia karitatív tevékenységével kapcsolatosan többféle történeti diskurzussal találkozhatunk, amelyek nem mentesek az ideológiai állásfoglalásoktól. A szociális érzékenység társadalmilag elfogadott és rendkívül megbecsült női szerep volt a 20. század első felében, a főnemes asszonyok és lányok esetében pedig a caritas gyakorlása szinte elvárt magatartásként jelent meg. 1945 után a pártállam narratívájában — különösen az 1945. évi földtörvény kapcsán — az arisztokrácia Magyarország gazdasági elmaradottságának (egyik) bűnbakjává vált, sőt a szociális egyenlőtlenségek felelősének is őket tekintették. Az ehhez hasonló leegyszerűsítő szemléletmód azonban figyelmen kívül hagyja azt a kapcsolati hálót, ami például a gróf Károlyi család és a fóti birtokon élők között fennállt, és ami egyúttal a különböző lokális intézmények működésének mozgatórugója volt. Mivel a Károlyi család kiterjedt népjóléti tevékenysége további kutatásokat igényel, így jelen tanulmánynak nem célja a fóti szociális gondoskodás teljes körű bemutatása, hanem elsősorban mentalitásokra, megküzdési stratégiákra, valamint a grófi család és a fóti lakosok közötti szociális kapcsolatra fókuszál. A tanulmány célja bemutatni, hogy az első világháború után megjelenő társadalmi kényszereket hogyan érzékelte és dolgozta fel a fóti társadalom. Ezen belül két olyan szociális kérdést helyezek középpontba, amelyek széles körben hatást gyakoroltak a mindennapokra: a gyermekjólétet és a lakáshiányt. Az életvilágok (Lebenswelten) fogalmához kapcsolódva vizsgálatom a szociális problémák terén megjelenő magatartások sémáira és mindennapi gyakorlatára irányul, valamint arra, hogy mik voltak azok az értékek és metódusok, amiket a szegénység vonatkozásában a fóti társadalom elismert vagy tolerált?