Szerzői Útmutató

A tanulmányokkal szemben támasztott alapvető feltételek

 

A Nyelvelmélet és Nyelvleírás magas tudományos színvonalat képviselő, új kutatási eredményeket tartalmazó (esetenként egy-egy téma újabb eredményeit áttekintő), más publikációs fórumon még nem közölt, illetve máshol bírálat alatt nem álló, magyar nyelvű tanulmányokat ad közre. A közleménynek világosan meg kell különböztetnie a Szerzők saját hozzájárulását a szakirodalom korábbi, a tudományterület szokásai szerint forrásmegjelöléssel azonosított eredményeitől. A kézirat leadásával a Szerzők kinyilvánítják, hogy tanulmányuk ezeknek a feltételeknek megfelel. A leadott tanulmányok terjedelme ideális esetben 1–2 szerzői ív; ettől eltérő terjedelmű kézirat befogadásáról javasolt a szerkesztőséggel előre egyeztetni.

 

Formai elvárások

 

Fájlformátum

A kéziratokat az adott évfolyam Szerkesztőjének kell közvetlenül megküldeni elektronikus formában a nyelvelmelet@gmail.com e-mail-címre. Külön egyeztetés nélkül elfogadhatók a docx, a doc, az rtf és az odt formátumú kéziratok. A leadáskor (az eredeti és minden későbbi változat leadásakor) a forrásfájl(ok) mellett szükség van a kéziratnak egy pdf formátumba mentett változatára is.

 

Anonimizálás

A benyújtott kéziratot kérjük anonimizálni mind tartalmában (a saját művekre történő utalások harmadik személyben való fogalmazásával), mind az elektronikus fájl tulajdonságaiban (a fájltulajdonságokból kérjük törölni a Szerzőt esetlegesen azonosító bejegyzéseket).

 

Cím

A cím terjedelme lehetőség szerint ne haladja meg a 100 leütést. A kézirat végső szerzői változatához egy 60 leütésnél nem hosszabb rövid címet is kérünk megadni.

 

Kivonat és kulcsszavak

A tanulmány 100–150 szavas magyar nyelvű kivonatát és a hozzá tartozó 5–7 kulcsszót kérjük külön dokumentumban (is) leadni. Elfogadás esetén mindkettőből angol nyelvű változatra is szükség lesz.

 

Lábjegyzetek

A szöveg lábjegyzeteket tartalmazhat, de lehetőség szerint a terjedelmes lábjegyzetek használatát kérjük kerülni.

 

Hivatkozáslista

A hátsó hivatkozáslistában csak a szövegben idézett hivatkozások, de azok kivétel nélkül szerepeljenek. Ennek a résznek a címe: „Hivatkozások”.

 

Nyelvi példák és glosszázás

Az idegen nyelvű példák magyar nyelvű glosszái a Leipzig Glossing Rules konvencióit kövessék. A glosszázás a tanulmány céljainak megfelelő részletességgel (adott esetben egyes részletek mellőzésével) történjen.

 

Képek, ábrák

Az esetleges képeket, ábrákat, illusztrációkat a dokumentum megfelelő pontjára beszúrva kell szerepeltetni.

 

A tanulmányok formázása

 

Az alábbi formázási kívánalmak a tanulmányok elfogadott, véglegesített változatára vonatkoznak, érdemes azonban őket figyelembe venni már az eredeti kéziratok elkészítése során is.

 

Oldalméret, margók, élőfej, élőláb:

A leadott kéziratot B5-ös oldalra, az alábbi margókkal kérjük szerkeszteni:

Bal, jobb margó: 2,6 cm. Felső margó: 3,1 cm. Alsó margó: 2,6 cm.

A végleges oldalméret (a margók közé eső tükörméret) kb. 132 × 200 mm lesz; ezt célszerű az esetleges táblázatok, ábrák és példaadatok méretének tervezésekor figyelembe venni.

Élőfej távolsága a lap szélétől: 2 cm. Élőfej távolsága a lap szélétől: 1,5 cm.

 

Betűtípusok, betűméretek, fontváltozatok, alcímek, számozás:

Fő font (a különleges szimbólumok esetében is): Libertinus Serif, 11 pt, normál.

Lábjegyzetek, hivatkozáslista: 9 pt, normál.

Táblázatok, ábrák felirata: középre rendezve. Táblázat, ábra száma: 9 pt, félkövér; táblázat, ábra címe: 9 pt, normál. Az „ábra” szó után, illetve a „táblázat” szó után pont.

Alcímek:

A tanulmány részeit, alcímeit (1-gyel kezdve) kérjük számozni, a számozást követő ponttal. Az alcímek számozása legfeljebb a harmadik számozási szintig (pl. 1.1.3.) történjen.

1. szint: 13 pt, félkövér. Térköz (13 pt): előtte 2 sor, utána 1 sor.
2. szint: 12 pt, félkövér. Térköz (12 pt): előtte 1 sor, utána 1 sor.
3. szint: 11 pt, félkövér. Térköz (11 pt): előtte 1 sor, utána 1 sor.

4., 5. szint: 11 pt, kurzív. Térköz (11 pt): előtte 1 sor, utána 1 sor.

A „Hivatkozások” alcím és az ezt megelőző köszönetnyilvánítás alcíme 1. szintű alcímként formázandó.

A folyó szövegtől előtte és utána egy-egy sorkihagyással elkülönülő felsorolások sorszámmal jelölve; a sorszám behúzás nélkül.

A kiemelés eszköze a kurziválás (nem a vastagbetű, aláhúzás vagy betűritkítás).

Kivonat: Noto Sans Light, 8,5 pt, normál. Sorköz: pontosan 11,5 pt. A kivonat felett vízszintes vonal.

Kulcsszavak: Sor elején: „Kulcsszavak: ”, Noto Sans Light 8,5 pt, félkövér, dőlt. Ezt követően maguk a kulcsszavak: Noto Sans Light 8,5 pt, normál. Sorköz: pontosan 11,5 pt. Kulcsszavak előtt térköz: 6 pt, utána térköz: 3 pt. Kulcsszavak alatt vízszintes vonal.

Dokumentum végén:

Angol nyelvű absztrakt, a magyar nyelvű kivonattal azonos formázással. Előtte és utána térköz: két sor, Noto Sans Light, 8,5 pt.

Ezt követően a részletes szerzői információk:

Első szerző neve: Noto Sans Light, 8,5 pt, félkövér. Térköz előtte: 2 üres sor Noto Sans Light, 8,5 pt. Első szerző neve alatti sorban: szerző affiliációs intézménye, Noto Sans Light, 8,5 pt, normál. Következő sorban: szerző szervezeti egysége az intézményen belül, Noto Sans Light, 8,5 pt, normál. Minden további szerző neve és affiliációja ugyanilyen formázással, egy üres sor kihagyásával következik. Egyazon szerző több affiliációs intézménye esetén a további intézmények előtti kihagyás: 6 pt. A levelező szerző neve után: „(levelező szerző)”, Noto Sans Light, 8,5 pt, normál. A levelező szerző utolsó affiliációját követő 6 pt térköz után: „Email cím: ”, ezt követően a levelező szerző egy intézményes email címe (ha nincs, akkor magán emailcíme). Amennyiben a szerzők élnek a további szerzői szerepek jelzésével: a fő szerző(k) neve után: „(fő szerző)”, Noto Sans Light, 8,5 pt, normál; a szenior szerző neve után: „(szenior szerző)”, Noto Sans Light, 8,5 pt, normál.

 

Bekezdések:

A bekezdések első sorának behúzása: 0,75 cm. Egy alcímet követő első bekezdés első sora nincs behúzva. A bekezdések között nincs kihagyás.

 

Hivatkozások formája

A hivatkozás a szövegen belül a szerző(k) nevének és a mű megjelenésének évszámával történjen (pl. „...Weber (1998) szerint...”). Két szerző esetén a vezetéknevek közé nagykötőjelet tegyünk (amennyiben a két szerző mint személy jelenik meg a mondatban, akkor és-t használjunk közöttük, pl. „Weber és Smith (2009) amellett érvelnek, hogy...”.) Kettőnél több szerző által írott műre történő hivatkozás esetén kérjük az „et al.” rövidítést használni (amennyiben a szerzők személyek csoportjaként jelennek meg a mondatban, akkor a rövidítéshez az első szerző vezetéknevét követően az „és munkatársai” forma használható, pl. „Partee és munkatársai (1990) abból indulnak ki, hogy...”). A hivatkozások zárójelen belüli felsorolásakor elválasztásuk pontosvesszővel történjen, beleértve ugyanazon szerző műveit is (pl. „...a Minimalista Program (Chomsky 1993; 1995) célkitűzése...”), kivéve az ugyanattól a szerzőtől származó, ugyanabban az évben megjelent művekre történő „a”-val, „b”-vel, „c”-vel stb. jelölt hivatkozásokat, melyek elválasztására a vesszőt kérjük használni (pl. „Smith (2022a, b)”). Ha a hivatkozás oldalszámot is tartalmaz, az az évszámot követő vessző után szerepeljen (pl. „...Telegdi (1963, 7–8)...”). A hivatkozások zárójelen belüli megadásakor az évszám körüli zárójel törlendő (pl. „,...a magyarban több topik szerepű összetevő is lehetséges (É. Kiss 2002)...”).

 

A hivatkozáslista tartalma, formázása

Kérjük az egyes tételekben a kiadás helyét és a kiadó nevét is szerepeltetni. A bennfoglaló művekben megjelent tanulmányok, fejezetek esetében szükséges az oldalszámok („tól–ig”) megadása (közöttük nagykötőjellel). Minden teljes keresztnevet kérünk megadni, a szerkesztőkét is. Internetről letöltött hivatkozott tétel esetén kérjük az aláhúzás nélküli, kattintható, hiperlinket tartalmazó URL-t és a letöltés dátumát. A hosszú, nem törhető URL-eket rövidíteni fogjuk (pl. tinyurl-lel), de szerepeltethetők már a benyújtott kéziratban is tinyurl-lel vagy hasonlóval rövidített formában. A DOI azonosítóval rendelkező tételek DOI számát a bejegyzés végén aláhúzás nélküli, kattintható, hiperlinket tartalmazó URL címként kérjük megadni (pl. https://doi.org/10.1017/CBO9780511804489). A DOI-k kereséséhez ajánljuk a https://search.crossref.org keresőfelületet. A hivatkozáslista egyes tételeinek első sora utáni sorok behúzása: 0,75 cm.

 

A bibliográfiai tételek főbb típusainak formázását az alábbiak szemléltetik. (NB.: minden szerzőnév és szerkesztőnév „Vezetéknév, Keresztnév” alakú legyen, kivéve a magyar szerzők és szerkesztők magyar nyelvű műveinek esetében, ahol a vezetéknév utáni vessző elhagyandó.)

Monográfia, szerkesztett kötet:

Pinker, Steven 2002. Hogyan működik az elme? Budapest: Osiris Kiadó.

Hardcastle, William – Hewlett, Nigel (szerk.) 1999. Coarticulation: Theory, data and techniques. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/cbo9780511486395

Kiefer Ferenc (szerk.) 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai

Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540533 

 

Tanulmány szerkesztett műben (pl. könyvben, konferenciakiadványban):

É. Kiss Katalin 2023. Evidencialitás a moldvai magyar nyelvváltozatban. In: Cser András – Nemesi Attila László (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 5. Budapest: PPKE Elméleti Nyelvészet Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 9–30.

https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/1216/1/Nyelv-es-diakr-5-2023.pdf

Kiparsky, Paul – Kiparsky, Carol 1970. Fact. In: Bierwisch, Manfred – Heidolph, Karl Erich (szerk.): Progress in linguistics. A collection of papers. The Hague: Mouton. 143–173. https://doi.org/10.1515/9783111350219.143

Németh T. Enikő 2006. Pragmatika. In: Kiefer Ferenc – Siptár Péter (szerk.): Magyar nyelv. Bu- dapest: Akadémiai Kiadó. 222–261

Simons, Mandy – Beaver, David – Roberts, Craige – Tonhauser, Judith 2010. What projects and why. In: Li, Nan – Lutz, David (szerk.): Proceedings from SALT XX. Ithaca, NY: CLC Publications. 309–327. https://doi.org/10.3765/salt.v20i0.2584

 

Folyóiratcikk:

Goddard, Cliff 2025. The conceptual building blocks of kinship terminology. Lingua 313: 103841. https://doi.org/10.1016/j.lingua.2024.103841

Kalivoda, Ágnes – Prószéky, Gábor 2024. Hungarian auxiliaries revisited. Acta Linguistica Academica 71: 202–218. https://doi.org/10.1556/2062.2023.00701

 

A nyelvi példák és glosszák formázása

A glosszákban a grammatikai morfémák átírása kiskapitálissal szerepeljen. A nyelvi példák a szövegben kurzívval jelenjenek meg, idegen nyelvű példák esetén a glosszájuk egyszeres, felső, magyar idézőjelekkel következzen utánuk (pl. „az angol patience ’türelem’ morfológiája...”). A kiemelt nyelvi példák zárójelben szereplő arab számozással, külön soron jelenjenek meg. Az idegen nyelvű számozott példamondatok esetén a példa alatti sorban következzen a magyar nyelvű glossza, majd a következő sorban a magyar fordítás. A fordítás egyszeres, felső, magyar idézőjelek között álljon (’xxxxxxx’). A példa sorszáma a bal margóhoz illeszkedjen. A példa betűjelének (a., b., stb) behúzása: 0,75 cm. Betűjel nélküli példa esetén magának a példaszövegnek, glosszának és fordításnak a behúzása: 0,75 cm. Betűjel utáni példaszöveg, glossza és fordítás behúzása: 1,25 cm. A példa forrásának megjelölése a vonatkozó példa utolsó sora utáni sorba, vagy ha a példa utolsó sora rálóg, akkor attól egy üres sorral elválasztva, zárójelben, jobbra rendezve. A lábjegyzeten belüli példákra ugyanezek a behúzások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy ezek számozása minden lábjegyzeten belül (i)-essel kezdődően kis római számokkal történik.

 

Idézés

Az idézetek jelöléséhez használt külső idézőjeleket ,,xxxxxxx” formátumban (nem pedig angolos “xxxxxxx” formátumban) kell használni. A belső idézőjelek szintén ’xxxxxxx’ (tehát nem angolos ‘xxxxxxx’) formátumot kövessenek. A hosszú (6 sornál hosszabb) idézeteket külön blokkban, 9 pontos betűmérettel kérjük szedni.

 

Képek, ábrák

Az esetleges képeket, ábrákat, illusztrációkat közvetlenül alattuk (folytatólagos számozást követő) számmal és címmel kell ellátni. A képként létrehozott és a dokumentumba beillesztett fájlokat a közlemény elfogadása és véglegesítése után jpeg, jpg, png vagy tiff formátumban fogjuk kérni 300 dpi felbontásban. Az ábrákra is vonatkozik, hogy megjelenéskor 120 mm széles tükrön kell elférniük, érdemes tehát figyelemmel lenni arra, hogy az ábrák az esetleges tükörméretre történő kicsinyítés után is jól láthatók, jól olvashatók maradjanak (a bennük használt betűméret 9–12 pont közötti legyen). Excelben készült ábrák esetében kérjük mellékelni az eredeti Excel fájlt, amelyben az ábrát előállították.

 

Táblázatok

A táblázatok (külön folytatólagos számozást követő) száma és címe a táblák felett szerepeljen. A táblákban lehetőleg csak vízszintes (azaz sorokat elválasztó) szegélyeket használjunk, oszlopszegélyek ne legyenek. Kérjük kerülni a satírozást és vonalvastagítást.

 

Ábrák, táblázatok és példák elválasztása:

Előttük és utánuk térköz: egy üres sor. Az ábrák alatti felirat és az ábra alja közötti kihagyás, ill. a táblák feletti felirat és a tábla teteje közötti kihagyás: 6 pt.

 

Szerzői szerepek

 

A többszerzős közlemények esetében a megkülönböztetett szerzői szerepek az egyes közlemények végén adhatók meg. A Nyelvelmélet és Nyelvleírás a kiemelt szerzői szerepek jelzésének következő rendszerét alkalmazza.

 

Fő szerző(k)

A kutatást nagy részben végző és a tanulmányt legnagyobb részben készítő, kiemelt szerző szerepe. A szerzői nevek sorrendjében általában az elsőként szereplő szerző. Megosztott fő szerzőség akkor áll fenn, ha egy többszerzős tanulmányban egynél több fő szerző is közreműködik.

Szenior szerző

Az a kiemelt szerző, akitől a kutatás ötlete, kerete származik, illetve aki szakmailag felügyelte, irányította a kutatást (gyakran egy adott kutatási projekt vezetője). A szerzői nevek sorrendjében általában az utolsóként szereplő szerző.

Nem minden többszerzős tanulmány esetében létezik fő szerző, és nem mindegyik esetében létezik (külön) szenior szerző.

Levelező szerző

Minden többszerzős tanulmánynak az a szerzője, aki a kézirat leadása, majd a bíráltatás és a publikálás során a szerkesztővel tartja a kapcsolatot, valamint felelős a tanulmánnyal szemben támasztott adminisztratív jellegű feltételek teljesítéséért. Ez az a szerző, akit ideális esetben bármely olvasó a későbbiekben megkereshet a tanulmánnyal kapcsolatos kérdésekkel és – például valamely kísérletben gyűjtött adatok megosztására vonatkozó – kérésekkel. Ez a szerep általában a(z egyik) fő szerzőre, vagy esetleg a szenior szerzőre hárul.

Levelező szerzőt minden többszerzős tanulmány esetében meg kell adni.

 

Megjegyzés:

A szerzők kompetenciájába tartozik, hogy a különböző szerzői hozzájárulásokat miként írják le. A kísérletes kutatások esetében erre kifejezetten ajánlható a CRediT taxonómia használata.

 

Szerzői jogok, újraközlési engedélyek

 

A más kiadványokból származó́ ábrák, egyéb anyagok felhasználásához való kiadói, ill. szerzői hozzájárulások, engedélyek beszerzése a szerző kötelessége. Ezek esetleges díjához a PPKE BTK mint Kiadó nem tud hozzájárulni. Számos kiadó nevében a Copyright Clearance Center (http://www.copyright.com/) jár el a szerzői jogi engedélyezési folyamatban, ezekről további információk a RightsLink (http://www.copyright.com/publishers/rightslink-permissions/) weboldalán találhatók. Kérjük, hogy mindig az engedélyező jogtulajdonos utasításának megfelelően utaljon a forrásanyagra és a jogtulajdonosra, illetve az engedély meglétére, és őrizze meg az engedély megadására vonatkozó dokumentációt.

 

A kéziratok bíráltatása

 

A leadott tanulmányokat általában legalább két, érdekellentéttől mentes anonim bíráló értékeli. A folyóirat kettős vak bíráltatást alkalmaz, melynek során a szerzők előtt a bírálók személyét, a bírálók előtt pedig a szerzők személyét nem fedi fel. A közlésre el nem fogadott szövegeket a Nyelvelmélet és Nyelvleírás bizalmasan kezeli, a szerkesztőkön és a bíráltatásban résztvevőkön túl további személynek a szerzők kifejezett engedélye nélkül nem adja ki.

 

A szerkesztési folyamat

 

A leadott kéziratokhoz a bírálókat az adott évfolyam Szerkesztője választja ki és kéri fel. A bírálatok figyelembevételével ez a Szerkesztő tesz javaslatot a tanulmány kisebb vagy nagyobb változtatás, átdolgozás melletti elfogadására vagy elutasítására. Szükség szerint a Szerkesztő a lektori vélemények alapján új bíráló felkérése mellett is dönthet. A szerzők által a bírálatok figyelembevételével a Szerkesztő kérései szerint akár egy, akár több fordulóban átírt, majd elfogadott kézirat kontrollszerkesztésre kerül, amelynek során a szerzők tanulmányukat véglegesítik. Az ezt követő technikai szerkesztés során már csak kisebb javításokra, pótlásokra van lehetőség.

 

A megjelenés formája

 

Az elfogadott és a szerzők által a szerkesztők és a kontrollszerkesztő kérései szerint véglegesített, majd betördelt tanulmány az folyóirat online OJS platformján jelenik meg. Itt letölthető kiegészítő mellékletek elhelyezésére is lehetőség van. A közlemények CC BY licenc alatt jelennek meg, és a megjelenés napjától kezdve szabadon hozzáférhetők. A szerzők korlátlanul megtartják a szerzői jogokat, míg a Kiadónak adják az első közzététel jogát. 

 

Szerzői archiválás

 

A szerzők jogosultak kéziratuk végleges vagy nem végleges változatát (az eredetileg leadott vagy a bíráltatási folyamat során átírt szöveget, vagy a technikai szerkesztés során küldött első korrektúraváltozatot) személyes weboldalukon vagy intézményük repozitóriumában – akár szabad hozzáférés mellett – archiválni. A nem végleges változat online archiválása esetén a Szerzőnek világosan utalnia kell rá, hogy az archivált tanulmány nem azonos a végleges megjelent változattal, és idéznie kell a megjelent változat bibliográfiai adatait.

 

Etikai nyilatkozat

 

A Nyelvelmélet és Nyelvleírás és a Kiadó elkötelezett az etikus tudományos publikálás mellett. A publikációs folyamat minden egyes szakaszában a legszigorúbb etikai előírásokat alkalmazzuk, a Committee on Publication Ethics (COPE) folyóirat-szerkesztőkre és kiadókra vonatkozó magatartási kódexét követve. Ezeknek az etikai elveknek a betartására kérjük az egyes évfolyamok szerkesztőit, a bírálókat és a szerzőket is.