Szerzői Útmutató
A Nyelvelmélet és Nyelvleírás folyóirat szerzői útmutatója
A tanulmányokkal szemben támasztott alapvető feltételek
A Nyelvelmélet és Nyelvleírás magas tudományos színvonalat képviselő, új kutatási eredményeket tartalmazó (esetenként egy-egy téma újabb eredményeit áttekintő), más publikációs fórumon még nem közölt, illetve máshol bírálat alatt nem álló, magyar nyelvű tanulmányokat ad közre. A közleménynek világosan meg kell különböztetnie a Szerzők saját hozzájárulását a szakirodalom korábbi, a tudományterület szokásai szerint forrásmegjelöléssel azonosított eredményeitől. A kézirat leadásával a Szerzők kinyilvánítják, hogy tanulmányuk ezeknek a feltételeknek megfelel. A leadott tanulmányok teljes terjedelme ideális esetben 40.000–80.000 leütés; ettől eltérő terjedelmű kézirat befogadásáról javasolt a szerkesztőséggel előre egyeztetni.
Formai elvárások
Fájlformátum
A kéziratokat a szerkesztőségnek kell közvetlenül megküldeni elektronikus formában a nyelvelmelet@gmail.com e-mail-címre. Külön egyeztetés nélkül elfogadhatók a docx, a doc, az rtf és az odt formátumú kéziratok. A leadáskor (az eredeti és minden későbbi változat leadásakor) a forrásfájl(ok) mellett szükség van a kéziratnak egy pdf formátumba mentett változatára is.
Anonimizálás
A benyújtott kéziratot kérjük anonimizálni mind tartalmában (a saját művekre történő utalások harmadik személyben való fogalmazásával), mind az elektronikus fájl tulajdonságaiban (a fájltulajdonságokból kérjük törölni a Szerzőt esetlegesen azonosító bejegyzéseket).
Cím
A cím terjedelme lehetőség szerint ne haladja meg a 100 leütést.
Kivonat és kulcsszavak
A tanulmány 100–150 szavas magyar nyelvű kivonatát és a hozzá tartozó 5–7 kulcsszót kérjük külön dokumentumban (is) leadni. (Elfogadás esetén mindkettőből angol nyelvű változatra is szükség lesz.)
Lábjegyzetek
A szöveg lábjegyzeteket tartalmazhat, de lehetőség szerint a terjedelmes lábjegyzetek használatát kérjük kerülni.
Hivatkozáslista
A hátsó hivatkozáslistában csak a szövegben idézett hivatkozások, de azok kivétel nélkül szerepeljenek. Ennek a résznek a címe: „Hivatkozások”.
Nyelvi példák és glosszázás
Az idegen nyelvű példák magyar nyelvű glosszái a Leipzig Glossing Rules konvencióit kövessék. A glosszázás a tanulmány céljainak megfelelő részletességgel (adott esetben egyes részletek mellőzésével) történjen.
Képek, ábrák
Az esetleges képeket, ábrákat, illusztrációkat a dokumentum megfelelő pontjára beszúrva kell szerepeltetni.
A tanulmányok formázása
Az alábbi formázási beállításokat kérjük alkalmazni a leadott kéziratban.
Oldalméret, margók, betűtípus, betűméret:
A kéziratot A4-es oldalra, körben 2,5 cm-es margókkal kérjük leadni.
A végleges oldalméret B5-ös, a margók közé eső tükörméret pedig kb. 132 × 200 mm lesz; ezt célszerű az esetleges táblázatok, ábrák és példaadatok méretének tervezésekor figyelembe venni.
A szöveget valamely Unicode betűtípussal (elsősorban Times New Roman, Calibri vagy Arial fonttal), 11-es betűmérettel kérjük szerkeszteni, beleértve a különleges szimbólumokat is.
A kiemelés eszköze a kurziválás (nem a vastagbetű, aláhúzás vagy betűritkítás).
A lábjegyzetek, a hivatkozáslista, a táblázatok és ábrák feliratának mérete: 9 pt.
Alcímek:
A tanulmány részeit, alcímeit (1-gyel kezdve) kérjük számozni, a számozást követő ponttal. Az alcímek számozása legfeljebb a harmadik számozási szintig (pl. 1.1.3.) történjen.
Az alcímek előtt, illetve után 1 sor hagyandó ki.
Bekezdések és felsorolások:
A bekezdések első sorának behúzása: 0,75 cm. Egy alcímet követő első bekezdés első sora nincs behúzva. A bekezdések között nincs kihagyás.
A folyó szövegtől előtte és utána egy-egy sorkihagyással elkülönülő felsorolások sorszámmal legyenek jelölve, behúzás nélkül.
Hivatkozások formája
A hivatkozás a szövegen belül a szerző(k) nevének és a mű megjelenésének évszámával történjen (pl. „...Weber (1998) szerint...”). Két szerző esetén a vezetéknevek közé nagykötőjelet tegyünk (amennyiben a két szerző mint személy jelenik meg a mondatban, akkor és-t használjunk közöttük, pl. „Weber és Smith (2009) amellett érvelnek, hogy...”). Kettőnél több szerző által írott műre történő hivatkozás esetén kérjük az „et al.” rövidítést használni (amennyiben a szerzők személyek csoportjaként jelennek meg a mondatban, akkor a rövidítéshez az első szerző vezetéknevét követően az „és munkatársai” forma használható, pl. „Partee és munkatársai (1990) abból indulnak ki, hogy...”). A hivatkozások zárójelen belüli felsorolásakor elválasztásuk pontosvesszővel történjen, beleértve ugyanazon szerző műveit is (pl. „...a Minimalista Program (Chomsky 1993; 1995) célkitűzése...”), kivéve az ugyanattól a szerzőtől származó, ugyanabban az évben megjelent művekre történő „a”-val, „b”-vel, „c”-vel stb. jelölt hivatkozásokat, melyek elválasztására a vesszőt kérjük használni (pl. „Smith (2022a, b)”). Ha a hivatkozás oldalszámot is tartalmaz, az az évszámot követő vessző után szerepeljen (pl. „...Telegdi (1963, 7–8)...”). A hivatkozások zárójelen belüli megadásakor az évszám körüli zárójel törlendő (pl. „...a magyarban több topik szerepű összetevő is lehetséges (É. Kiss 2002)...”).
A hivatkozáslista tartalma, formázása
Kérjük az egyes tételekben a kiadás helyét és a kiadó nevét is szerepeltetni. A bennfoglaló művekben megjelent tanulmányok, fejezetek esetében szükséges az oldalszámok („tól–ig”) megadása (közöttük nagykötőjellel).
A tanulmány végleges, elfogadott változatára a hivatkozáslista tekintetében ezen túlmenően a következő kívánalmak vonatkoznak. Minden teljes keresztnevet kérünk megadni, a szerkesztőkét is. Internetről letöltött hivatkozott tétel esetén kérjük az URL-t és – amennyiben a forrás változhat, pl. online szótár szócikke vagy kutatói személyes weboldalról elért kézirat esetén – a letöltés dátumát a következő módon megadni: „Elérés dátuma: 2025. január 18.”. A hosszú, nem törhető URL-eket rövidíteni fogjuk (pl. tinyurl-lel), de szerepeltethetők már a benyújtott kéziratban is tinyurl-lel vagy hasonlóval rövidített formában. A DOI azonosítóval rendelkező tételek DOI számát a bejegyzés végén aláhúzás nélküli, kattintható, hiperlinket tartalmazó URL címként kérjük megadni (pl. https://doi.org/10.1017/CBO9780511804489). A DOI-k kereséséhez ajánljuk a https://search.crossref.org keresőfelületet. A hivatkozáslista egyes tételeinek első sora utáni sorok behúzása (függő behúzás): 0,75 cm.
A bibliográfiai tételek főbb típusainak formázását az alábbiak szemléltetik. (NB.: minden szerzőnév és szerkesztőnév „Vezetéknév, Keresztnév” alakú legyen, kivéve a magyar szerzők és szerkesztők magyar nyelvű műveinek esetében, ahol a vezetéknév utáni vessző elhagyandó.)
Monográfia, szerkesztett kötet:
Pinker, Steven 2002. Hogyan működik az elme? Budapest: Osiris Kiadó.
Hardcastle, William – Hewlett, Nigel (szerk.) 1999. Coarticulation: Theory, data and techniques. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/cbo9780511486395
Kiefer Ferenc (szerk.) 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540533
Tanulmány szerkesztett műben (pl. könyvben, konferenciakiadványban):
É. Kiss Katalin 2023. Evidencialitás a moldvai magyar nyelvváltozatban. In: Cser András – Nemesi Attila László (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 5. Budapest: PPKE Elméleti Nyelvészet Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 9–30. https://tinyurl.com/mrxmv4pe
Kiparsky, Paul – Kiparsky, Carol 1970. Fact. In: Bierwisch, Manfred – Heidolph, Karl Erich (szerk.): Progress in linguistics. A collection of papers. The Hague: Mouton. 143–173. https://doi.org/10.1515/9783111350219.143
Németh T. Enikő 2006. Pragmatika. In: Kiefer Ferenc – Siptár Péter (szerk.): Magyar nyelv. Bu- dapest: Akadémiai Kiadó. 222–261.
Simons, Mandy – Beaver, David – Roberts, Craige – Tonhauser, Judith 2010. What projects and why. In: Li, Nan – Lutz, David (szerk.): Proceedings from SALT XX. Ithaca, NY: CLC Publications. 309–327. https://doi.org/10.3765/salt.v20i0.2584
Folyóiratcikk:
Goddard, Cliff 2025. The conceptual building blocks of kinship terminology. Lingua 313: 103841. https://doi.org/10.1016/j.lingua.2024.103841
Kalivoda, Ágnes – Prószéky, Gábor 2024. Hungarian auxiliaries revisited. Acta Linguistica Academica 71: 202–218. https://doi.org/10.1556/2062.2023.00701
A nyelvi példák és glosszák formázása
A glosszákban a grammatikai morfémák átírása kiskapitálissal szerepeljen. A nyelvi példák a szövegben kurzívval jelenjenek meg, idegen nyelvű példák esetén a glosszájuk egyszeres, felső, magyar (tehát nem angolos) idézőjelekkel következzen utánuk (pl. „az angol patience ’türelem’ morfológiája...”). A kiemelt nyelvi példák zárójelben szereplő arab számozással, külön soron jelenjenek meg. Az idegen nyelvű számozott példamondatok esetén a példa alatti sorban következzen a magyar nyelvű glossza, majd a következő sorban a magyar fordítás. A fordítás egyszeres, felső, magyar idézőjelek között álljon (’xxxxxxx’). A példa sorszáma a bal margóhoz illeszkedjen. A példa forrásának megjelölése a vonatkozó példa utolsó sora utáni sorba, vagy ha a példa utolsó sora rálóg, akkor attól egy üres sorral elválasztva, zárójelben, jobbra rendezve. A lábjegyzeten belüli példákra ugyanezek vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy ezek számozása minden lábjegyzeten belül (i)-essel kezdődően kis római számokkal történik.
Idézés
Az idézetek jelöléséhez használt külső idézőjeleket ,,xxxxxxx” formátumban (nem pedig angolos “xxxxxxx” formátumban) kell használni. A belső idézőjelek szintén ’xxxxxxx’ (tehát nem angolos ‘xxxxxxx’) formátumot kövessenek. A hosszú (6 sornál hosszabb) idézeteket külön blokkban, 9 pontos betűmérettel kérjük szedni, mindkét oldalon 0,75 cm-es behúzással.
Képek, ábrák
Az esetleges képeket, ábrákat, illusztrációkat közvetlenül alattuk (folytatólagos számozást követő) számmal és címmel kell ellátni. A képként létrehozott és a dokumentumba beillesztett fájlokat a közlemény elfogadása és véglegesítése után jpeg, jpg, png vagy tiff formátumban fogjuk kérni 300 dpi felbontásban. Az ábrákra is vonatkozik, hogy megjelenéskor 130 mm széles tükrön kell elférniük, érdemes tehát figyelemmel lenni arra, hogy az ábrák az esetleges tükörméretre történő kicsinyítés után is jól láthatók, jól olvashatók maradjanak (a bennük használt betűméret 9–12 pont közötti legyen). Excelben készült ábrák esetében kérjük mellékelni az eredeti Excel fájlt, amelyben az ábrát előállították.
Táblázatok
A táblázatok (külön folytatólagos számozást követő) száma és címe a táblák felett szerepeljen. A táblákban lehetőleg csak vízszintes (azaz sorokat elválasztó) szegélyeket használjunk, oszlopszegélyek ne legyenek. Kérjük kerülni a satírozást és vonalvastagítást.
Ábrák, táblázatok és példák elválasztása a szövegtől
Előttük és utánuk térköz: egy üres sor.
Szerzői szerepek
A többszerzős közlemények esetében a megkülönböztetett szerzői szerepek az egyes közlemények végén adhatók meg a kézirat elfogadott, végleges változatában. A Nyelvelmélet és Nyelvleírás a kiemelt szerzői szerepek jelzésének következő rendszerét alkalmazza. A szerzői szerepek megadása nem kötelező, kivéve, hogy egy levelező szerzőt (és annak email címét) minden többszerzős tanulmány esetében meg kell adni.
Fő szerző(k)
A kutatást nagy részben végző és a tanulmányt legnagyobb részben készítő, kiemelt szerző szerepe. A szerzői nevek sorrendjében általában az elsőként szereplő szerző. Megosztott fő szerzőség akkor áll fenn, ha egy többszerzős tanulmányban egynél több fő szerző is közreműködik.
Szenior szerző
Az a kiemelt szerző, akitől a kutatás ötlete, kerete származik, illetve aki szakmailag felügyelte, irányította a kutatást (gyakran egy adott kutatási projekt vezetője). A szerzői nevek sorrendjében általában az utolsóként szereplő szerző.
Nem minden többszerzős tanulmány esetében létezik fő szerző, és nem mindegyik esetében létezik (külön) szenior szerző.
Levelező szerző
Minden többszerzős tanulmánynak az a szerzője, aki a kézirat leadása, majd a bíráltatás és a publikálás során a szerkesztővel tartja a kapcsolatot, valamint felelős a tanulmánnyal szemben támasztott adminisztratív jellegű feltételek teljesítéséért. Ez az a szerző, akit ideális esetben bármely olvasó a későbbiekben megkereshet a tanulmánnyal kapcsolatos kérdésekkel és – például valamely kísérletben gyűjtött adatok megosztására vonatkozó – kérésekkel. Ez a szerep általában a(z egyik) fő szerzőre, vagy esetleg a szenior szerzőre hárul.
Megjegyzés:
A szerzők kompetenciájába tartozik, hogy a különböző szerzői hozzájárulásokat miként írják le. A kísérletes kutatások esetében erre kifejezetten ajánlható a CRediT taxonómia használata.
Szerzői jogok, újraközlési engedélyek
A más kiadványokból származó ábrák, egyéb anyagok felhasználásához való kiadói, ill. szerzői hozzájárulások, engedélyek beszerzése a szerző kötelessége. Ezek esetleges díjához a PPKE BTK mint Kiadó nem tud hozzájárulni. Számos kiadó nevében a Copyright Clearance Center (http://www.copyright.com/) jár el a szerzői jogi engedélyezési folyamatban, ezekről további információk a RightsLink (http://www.copyright.com/publishers/rightslink-permissions/) weboldalán találhatók. Kérjük, hogy mindig az engedélyező jogtulajdonos utasításának megfelelően utaljon a forrásanyagra és a jogtulajdonosra, illetve az engedély meglétére, és őrizze meg az engedély megadására vonatkozó dokumentációt.
A kéziratok bíráltatása
A leadott tanulmányokat általában legalább két, érdekellentéttől mentes anonim bíráló értékeli. A folyóirat kettős vak bíráltatást alkalmaz, melynek során a szerzők előtt a bírálók személyét, a bírálók előtt pedig a szerzők személyét nem fedi fel. A közlésre el nem fogadott szövegeket a Nyelvelmélet és Nyelvleírás bizalmasan kezeli, a szerkesztőkön és a bíráltatásban résztvevőkön túl további személynek a szerzők kifejezett engedélye nélkül nem adja ki.
A szerkesztési folyamat
A leadott kéziratokhoz a bírálókat a szerkesztőség választja ki és kéri fel. A bírálatok figyelembevételével az adott tanulmányért felelős Szerkesztő tesz javaslatot a tanulmány kisebb vagy nagyobb változtatás, átdolgozás melletti elfogadására vagy elutasítására. Szükség szerint a Szerkesztő a lektori vélemények alapján új bíráló felkérése mellett is dönthet. A szerzők által a bírálatok figyelembevételével a Szerkesztő kérései szerint akár egy, akár több fordulóban átírt, majd elfogadott kézirat kontrollszerkesztésre kerül, amelynek során a szerzők tanulmányukat véglegesítik. Az ezt követő technikai szerkesztés során már csak kisebb javításokra, pótlásokra van lehetőség.
A megjelenés formája
Az elfogadott és a szerzők által a szerkesztők és a kontrollszerkesztő kérései szerint véglegesített, majd betördelt tanulmány a folyóirat online OJS platformján jelenik meg. Itt letölthető kiegészítő mellékletek elhelyezésére is lehetőség van. A közlemények CC BY licenc alatt jelennek meg, és a megjelenés napjától kezdve szabadon hozzáférhetők. A szerzők korlátlanul megtartják a szerzői jogokat, míg a Kiadónak adják az első közzététel jogát.
Szerzői archiválás
A szerzők jogosultak kéziratuk végleges vagy nem végleges változatát (az eredetileg leadott vagy a bíráltatási folyamat során átírt szöveget, vagy a technikai szerkesztés során küldött első korrektúraváltozatot) személyes weboldalukon vagy intézményük repozitóriumában – akár szabad hozzáférés mellett – archiválni. A nem végleges változat online archiválása esetén a Szerzőnek világosan utalnia kell rá, hogy az archivált tanulmány nem azonos a végleges megjelent változattal, és idéznie kell a megjelent változat bibliográfiai adatait.
Etikai nyilatkozat
A Nyelvelmélet és Nyelvleírás és a Kiadó elkötelezett az etikus tudományos publikálás mellett. A publikációs folyamat minden egyes szakaszában a legszigorúbb etikai előírásokat alkalmazzuk, a Committee on Publication Ethics (COPE) folyóirat-szerkesztőkre és kiadókra vonatkozó magatartási kódexét követve. Ezeknek az etikai elveknek a betartására kérjük az egyes évfolyamok szerkesztőit, a bírálókat és a szerzőket is.
Főszerkesztői kapcsolat:
egedi.barbara@nytud.elte.hu