Formánselemzések a magyar magánhangzók jellemzésére a kezdetektől napjainkig – adatok és tanulságok

Szerzők

  • Markó Alexandra ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont; MTA–ELTE NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport
  • Juhász Kornélia ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont; MTA–ELTE NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport
  • Deme Andrea ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék; ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont; MTA–ELTE NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport
  • Gráczi Tekla Etelka ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont; MTA–ELTE NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport

DOI:

https://doi.org/10.65991/NyNy.2025.1.1.6

Kulcsszavak:

magánhangzó-minőség, első és második formáns, akusztikai magánhangzótér, módszertan, metaanalízis

Absztrakt

A magyar magánhangzók formánsértékei az 1940-es évek eleje óta képezik vizsgálat tárgyát. Az elmúlt több mint 80 év elemzései jól tükrözik a vizsgálati célok és kérdések, valamint a módszertan változását. Tanulmányunkban erről kívánunk számot adni a szakirodalom történeti szempontú áttekintésével. Áttekintésünk másik célja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a szakirodalomban szereplő formánsadatok alkalmasak-e arra, hogy másodlagos elemzésük (metaanalízisük) alapján állításokat tegyünk az adott nyelvállapothoz és nyelvváltozathoz kapcsolódóan a magánhangzók fonetikai sajátosságairól, valamint, hogy tudományosan megalapozott módon összehasonlíthatók-e a különféle forrásokban szereplő adatok azzal a céllal, hogy nyelvi változásokra vonatkozó hipotéziseket támasszanak alá. Röviden arra is kitérünk, hogy az akusztikai adatok alapján levonhatók-e következtetések az artikulációs sajátosságokra vonatkozóan.

Letöltések

Megjelent

2025

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.