Jogi technológia oktatása a jogi képzésben: szakmai felkészültség és erkölcsi felelősség az MI korában
Megjelent 2026-03-15
Kulcsszavak
- jogi technológia (LegalTech),
- mesterséges intelligencia,
- jogi oktatás,
- jogi technológiai készségek,
- erkölcsi felelősség,
- katolikus egyetemi identitás

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése és a mindennapi életben való széles körű hozzáférhetősége alapvetően átalakítja a jogi hivatást és egyre inkább arra készteti a jogi felsőoktatást, hogy alkalmazkodjon az új technológiai és társadalmi feltételekhez. A tanulmány bemutatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tapasztalatait, amely Magyarországon elsők között vezetett be egyetemi szintű technológiai oktatást a ChatGPT megjelenését követően, két új, alapképzésben meghirdetett kurzus elindításával. A több évtizedes jogi informatikaoktatási hagyományokra építve a program olyan interdiszciplináris kompetenciákat integrál, mint a design thinking, a projektmenedzsment és a jogi szolgáltatások üzleti szemlélete, valamint az MI-alapú eszközök, köztük a generatív nyelvi modellek pedagógiai alkalmazása. Az öt szemeszter oktatási tapasztalataira és a hallgatói visszajelzésekre támaszkodva a tanulmány rámutat arra, hogy a joghallgatók nyitottak a technológiával támogatott tanulási módszerekre, amennyiben azok világos módszertani keretekkel és interdiszciplináris együttműködéssel párosulnak.
A technológiai és pedagógiai szempontokon túl a tanulmány a jogi technológia oktatását a katolikus egyetemi identitás és a katolikus intellektuális hagyomány összefüggésében értelmezi. Ferenc pápa tanításaira és a Gravissimum educationis dokumentumban megfogalmazott alapelvekre támaszkodva amellett érvel, hogy a katolikus egyetemeknek a mesterséges intelligencia korában sajátos felelősségük van olyan jogászok képzésében, akik a technológiai kompetenciát erkölcsi felelősséggel, az emberi méltóság iránti mély tisztelettel és a közjó iránti elkötelezettséggel kapcsolják össze. A katolikus társadalmi tanítás elvei által vezérelt jogi technológiai integráció elősegítheti a kritikai gondolkodás, az etikai érzékenység és a jellem fejlődését. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a katolikus értékeken alapuló jogi technológiai oktatás képes felkészíteni a jövő jogászait arra, hogy az MI által formált jogi környezetben bölcsen, erkölcsi felelősséggel és az igazságosság iránti szilárd elkötelezettséggel eligazodjanak.