Szerzői útmutató
A Mester és Tanítvány című pedagógiai tudományos folyóiratban publikáló szerzőknek be kell tartaniuk a Szerkesztőség és a Szerkesztőbizottság által meghatározott szakmai és etikai irányelveket. A Szerkesztőbizottság ezeket az irányelveket a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében megfogalmazottak alapján, valamint a Committee on Publication Ethics (Publikációs Etikai Bizottság — COPE) folyóirat-szerkesztőkre vonatkozó szabványainak (COPE irányelvek) megfelelően határozta meg.
A plagizálás bármely formája etikátlan és elfogadhatatlan. A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, akkor azokat megfelelő módon szükséges idézniük és szakszerűen hivatkozni rájuk.
Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kéziratnak különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kéziratnak több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.
Amennyiben a szerző a kézirat elkészítéséhez/megírásához pénzügyi támogatást vett igénybe, akkor nyilvánosságra kell hoznia annak forrását.
A szerzőknek rendelkezniük kell ORCID azonosítóval (nyílt kutatói azonosító). ORCID regisztrációra a következő linken van lehetőség: https://orcid.org/register.
A Szerkesztőség az alábbiak szerint fogadja a közzétételre benyújtott írásokat, ami folyóiratunk mindhárom rovatára vonatkozik.
- Egy összefoglaló feltöltése 1.500 karakter terjedelemben, kulcsszavakkal.
- Az összefoglaló alapján a Szerkesztőség visszajelez a Szerző számára, hogy a következő egy-két számban tudják-e fogadni az írást. Fogadókészség esetén kérik az írás feltöltését a Szerzőtől.
- A Szerző feltölti az írást a Szerzői Útmutató alapján, figyelembe véve az Ellenőrző listát és az Adatvédelmi nyilatkozatot. Kérjük, a kézirat anonimizált változatát küldje be! A „szerkesztőnek szánt megjegyzések” rovatban, kérjük, tüntesse fel nevét, affiliációját és ORCID azonosítóját!
- Lektorálás: dupla, vak lektorálás a szerkesztő által felkért kettő, tudományos fokozattal rendelkező lektorral.
- A név nélküli lektori javaslatok kivonatának megküldése a Szerzőnek.
- A lektori javaslatok figyelembevételével a Szerző véglegesíti az írást és feltölti azt a felületre.
- A Szerkesztőség visszajelez a Szerzőnek az írás befogadásáról.
A publikáció tartalmi felépítése
- Publikáció címe (magyarul és angolul)
- Absztrakt: a publikáció rövid tartalmi összefoglalója (magyarul és angolul)
- Publikáció szövege
- Irodalomjegyzék
Nyelv
A magyar nyelvű publikációkat magyar és angol nyelvű címmel, valamint magyar és angol nyelvű absztrakttal jelentetjük meg.
Az angol nyelvű írásokat angol nyelvű címmel és angol nyelvű absztrakttal publikáljuk.
Kéziratformázási kérések
Stíluslap
A stíluslap alapvetően az APA (American Psychological Association) stílusát követi.
Szakterületi szempontok
Speciális szakmai szempontok, előírások érvényesülése esetén — pl. idézés kéziratból, kutatási anyagból, a Bibliából, egyházi dokumentumokból stb.; mértékegységek, matematikai jelek, képletek, grafikonok, diaképek, fotók stb. használata; görög, héber, arab, kínai stb. nyelvű szövegek szerepeltetése — az adott szakterület útmutatása a követendő. Ezekben az esetekben hasznos segédkönyv lehet a következő mű: Gyurgyák János (2019). Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris Kiadó. (A 2005-ben megjelent második kiadás elérhető a szaktars.hu oldalon intézményi előfizetéssel.)
Szerkezet
A tagolás, az alfejezetek beosztása az írásmű jellegétől függ. Egy cikken belül legfeljebb háromszintű tagolás alkalmazható. A téma jellegétől, az alcímek szintjeinek számától, és attól függően, hogy az egyes részeket mennyire határozottan akarjuk elkülöníteni, az alárendeltségi viszonyokat megtartva az alcímek bármilyen kombinációja alkalmazható. Ha számozzuk a fejezeteket, azok decimálisan legyenek számozva 1-gyel kezdve, tehát például:
1. Fejezet címe
2. Fejezet címe
2.1. Alfejezet címe
2.1.1. Harmadik szintű alfejezet címe
Kiemelés
Értelmi kiemelés, hangsúlyozás: kurzívval (tehát ne félkövérrel vagy aláhúzással); nyelvi adatok a szövegben: kurzívval; idézett művek címei: kurzívval.
Glosszák
Egyszeres idézőjellel, például ánima ’lélek’.
Idézetek
A 40 szónál rövidebb idézeteket a szövegben közöljük, idézőjelben. A 40 szónál hosszabb idézetek külön bekezdésbe kerüljenek, 1 cm-es behúzással, idézőjel nélkül. Az idézeteket azonnal kövesse a forrás megjelölése zárójelben (szerző, évszám, oldalszám).
Hosszú kötőjel
Ha „tól–ig” értelemről van szó (pl. oldalszámok), hosszú kötőjelet használjunk; tapadjon, például: 123–127. old.
Gondolatjel
Gondolatok közbeékelésére; nem tapad, például: Johnson — és mások — úgy gondolják…
Lábjegyzet
Megjegyzésekhez, magyarázatokhoz. Lábjegyzet legyen, ne végjegyzet! A hivatkozásokhoz ne használjunk lábjegyzetet!
Hivatkozások
Rövidített hivatkozás a szövegben (szerző, évszám). A hivatkozás lehet a mondat végén zárójelben (a szerző vezetéknevét vesszővel elválasztva követi az évszám, oldalszám megjelölésekor az évszám és az oldalszám között is vessző van), vagy narratív (például: Koehler (2016) megjegyzi, hogy…). A cikk végén hivatkozáslista (irodalomjegyzék) tartalmazza a szövegben megjelölt hivatkozásokat.
Hivatkozás formája a szövegben (szerző, évszám):
|
|
Zárójeles hivatkozás
|
Narratív hivatkozás
|
|
Egy szerző
|
(Luna, 2020)
|
Luna (2020)
|
|
Két szerző
|
(Salas & D’Agostino, 2020)
|
Salas és D’Agostino (2020)
|
|
Három vagy több szerző
|
(Martin et al., 2020)
|
Martin és mtsai (2020)
|
Ugyanazon szerző(k) ugyanabban az évben megjelent publikációinak megkülönböztetése: (Judge & Kammeyer-Mueller, 2012a), (Judge & Kammeyer-Mueller, 2012b).
Hivatkozott művek formája az irodalomjegyzékben
A vezetéknév szerinti betűrendben:
Szerző(k) (évszám). Cím. Kiadó. DOI
A szerző(k) keresztnevét rövidítve, nem magyar szerzők esetében a vezetéknévtől vesszővel elválasztva adjuk meg. A DOI megadása — amennyiben létezik — kötelező.
Folyóiratcikk:
McCauley, S. M., & Christiansen, M. H. (2019). Language learning as language use: A cross-linguistic model of child language development. Psychological Review, 126(1), 1–51. https://doi.org/10.1037/rev0000126
Könyv:
Brown, L. S. (2018). Feminist therapy (2nd ed.). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000092-000
Szerkesztett kötet:
Schmid, H.-J. (szerk.). (2017). Entrenchment and the psychology of language learning: How we reorganize and adapt linguistic knowledge. American Psychological Association; De Gruyter Mouton. https://doi.org/10.1037/15969-000
Könyvrészlet:
Balsam, K. F., Martell, C. R., Jones, K. P., & Safren, S. A. (2019). Affirmative cognitive behavior therapy with sexual and gender minority people. In G. Y. Iwamasa & P. A. Hays (szerk.), Culturally responsive cognitive behavior therapy: Practice and supervision (2nd ed., pp. 287–314). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000119-012
Disszertáció:
Harris, L. (2014). Instructional leadership perceptions and practices of elementary school leaders [PhD disszertáció]. University of Virginia.
