A katolikus egyetemi oktatás kihívásai a Gravissimum educationis fényében
DOI:
https://doi.org/10.61178/MT.2026.IV.GE60.13Kulcsszavak:
Gravissimum educationis, katolikus felsőoktatás, kánonjog, antropológia, közösség, evangelizáció, AIAbsztrakt
A Gravissimum educationis című deklaráció szerint
„[a]z Egyház nagy figyelmet fordít a felsőfokú iskolákra, főleg az egyetemekre és fakultásokra. A tőle függő intézményekben természetszerűen arra törekszik, hogy az egyes tudományszakokat saját elveik, módszerük és az őket megillető kutatási szabadság birtokában úgy műveljék, hogy napról napra mélyebb ismeretekhez érjenek el, s korunk újabb kérdéseire és kutatásaira figyelve, és az egyháztanítók, főleg Aquinói Szent Tamás nyomdokaiban járva mélyebben átláthassák, hogy mennyire az egy igazság felé tart a hit és az értelem”.
2025-ben számos újkeletű kihívásra kell megfelelő válaszokat adnia a katolikus, egyházi egyetemeknek, így különösen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek. A katolikus egyetemi oktatás mibenlétét, céljait és feladatait az Egyház ebben a körben kulcsdokumentumai pontosan meghatározzák. A Gravissimum educationis, a Fides et ratio, az Ex corde Ecclesiae és természetesen a Codex Iuris Canonici örökérvényű állításai és kívánalmai az idő előrehaladásával, a változó korszelemmel és a kereszténység európai visszaszorulásával, a korábbiakban nem tapasztalt példátlan kihívásokkal szembesül, mely a meghatározottak megvalósítását egyre nehezebbé teszik.
Előadásomban a kihívások kibontásán túl, Aquinói Szent Tamás, a virágzó skolasztika és Szent II. János Pál pápa filozófiai antropológiai tanításán és Krisztus misztikus testének teológiáján keresztól kívánok lehetséges válaszokat bemutatni. Ezen válaszok közül több már a valóságban is megmutatkozott és ezeknek kezdeti gyümölcseit már ízlelhetjük.





