Gyermekkép-változatok az ezredfordulón

Absztrakt

A neveléstudományi paradigmák és gyakorlati pedagógiai irányzatok nevelési céltételezését erőteljesen befolyásolja az adott történeti kor és kultúra gyermekről alkotott képe. A nevelés céljának meghatározása nemcsak az embereszmény mint elérendő cél függvénye, hanem a kiinduló állapotot megtestesítő gyermekképé is. A gyermekkép elvont szintjén egy adott korszak és kultúra gyermekről alkotott mentális képei rajzolódnak ki, amelyek nem feltétlenül alkotnak egységes rendszert, de bizonyos tendenciák, domináns szerepet játszó gyermekképek jól elkülöníthetőek. Tanulmányunk fókuszában a 20. század második felétől kezdődő időszakban megjelentő, főleg angolszász nevelési tanácsadó kézikönyvek lapjain testet öltő gyermekkép jellegzetes vonásait keressük. Elemzésünkben a nyugat-európai és amerikai társadalmak liberális nevelésfelfogásából indulunk ki, és áttekintünk néhány emblematikus publikációt, amelyek a gyermekkor radikális átalakulását, vagy akár annak végét jövendölik. Az analízisben elsősorban Benjamin Spock, Marie Winn, Neil Postman és David Elkind emblematikus könyveit vesszük górcső alá, de figyelmet fordítunk az ezredfordulón kibontakozó úgynevezett „Kinderculture” mozgalomra is, amelynek célja a befolyásos nyugati médiabirodalmak által radikálisan befolyásolt gyermekkép és az abból adódó diszfunkcionális szülői nevelés tudományos igényű vizsgálata, illetve az aggasztó helyzetből kivezető út keresése. Tanulmányunk végén kitérünk a kiüresedett és eltorzított gyermekképekből adódó nevelési deficit és pedagógiai diszfunkció elleni tudatos lépések fontosságának megfogalmazására is.