Új folyam II. 2. szám (2024)
Cikkek

Ének-zenetanítás a kommerciális popzene korában

Bali János
Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Megjelent 2025-01-07

Kulcsszavak

  • Kodály,
  • kortárs zenepedagógia,
  • társadalmi értékek

Absztrakt

Ének-zene tanárként az ember frontális ütközést lát az iskolai tananyag és a fiatalok zenéhez való viszonya között. Néhány kivételesen tehetséges tanár tevékenységét leszámítva az énekórák többnyire kudarcok: a tanárok és a diákok többsége is túlélésre játszik. Az oktatásfinanszírozás világszerte a legolcsóbban elérhető, gazdaságilag leggyorsabban hasznosuló képzéseket preferálja: így a zeneoktatás megtartásáért, netán fejlesztéséért szakadatlan harc folyik, ahol állandóan a gazdasági hasznosság érveit kell valahogyan prezentálniuk a művészeknek és oktatóknak. A mostani iskolások már úgy cseperedtek fel, hogy a szüleik nem énekeltek nekik, csak szólt mellettük a rádió reggeltől estig. A magaskultúra egyre több helyen szorul hátra a tömegkultúrával szemben. Magyarországon Kodály magyar népzenéhez kötődő pedagógiai programja és a személyének tekintélyére alapozott, ma is működő intézményrendszer miatt a zenetanítás helyzete speciális. Megvizsgáljuk, miben tér el Kodály korától a mai társadalmi helyzet és kulturális háttér, hogyan változtak a gyerekek adottságai, a számukra lehetséges életstratégiák. Kodály a maga korának feszítő kérdéseire talált adekvát választ: szellemiségének méltó követése csak az lehet, ha a jelenben az övéhez hasonló szabadsággal, erővel és realitásérzékkel tudunk járható utakat kialakítani.

Hivatkozások

  1. — Bali J. (2016). Tanítás és szabadság. Új pedagógiai szemle, 2016/7–8, 18–24.
  2. — Bali J. (2017). Essai a zenetanítás problémáinak áttekintésére. https://janosbali.com/wp/wp-content/uploads/2018/12/zenetanitas-essai.pdf
  3. — Bali J. (2023). „Dieses Buch habe ich von meinen Schülern gelernt”. Mester és tanítvány, Új folyam, I/1, 127–130. https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.1.8
  4. — Baumgarten, A. G. (1750). Aesthetica. Kleyb, Frankfurt an der Oder. Válogatott részei magyarul, Bolonyai G. ford.: Esztétika (1999). Atlantisz, Budapest.
  5. — Dahlhaus, C. (2004). Az abszolút zene eszménye. Ford. Zoltai D. Typotex, Budapest.
  6. — Dobszay L. (1972). The Kodály Method and Its Musical Basis. In Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1972, T. 14, Fasc. 1/4, 15–33.
  7. — Gábor L. (2023). Kodály zenepedagógiai koncepciója a XXI. század perspektívájában. https://kodalyhub.hu/kodaly-koncepcioja-a-xxi-szazad-perspektivajaban
  8. — Green, L. (2008). Music, informal learning and the school: a new classroom pedagogy. Ashgate, Aldershot.
  9. — Hanák P. (1978). Magyarország társadalma a századforduló idején. In Hanák P., Mucsi F. szerk. Magyarország története, 1890–1918. Akadémiai Kiadó, Budapest. 403–515.
  10. — headphonesaddict (2024). https://headphonesaddict.com/music-genre-statistics/
  11. — Hegel, W. F. (1807). Phänomenologie des Geistes. Szemere S. ford. (1979) A szellem fenomenológiája. Akadémiaia Kiadó, Budapest.
  12. — Kovács G. (2024). Van valami eléggé aggasztó a magyar Z generációsok munkavállalási terveiben.
  13. https://hvg.hu/360/20240830_hvg-z-y-generacio-munka-munkahely-munkavallalo-nix-ugribugri
  14. — Maniates, M. R. (1989) The Combinative Chanson: An Anthology. A-R Editions Inc., Madison.
  15. — Ormay I. (1958). Megbukott zeneritikák. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest.
  16. — Pukánszky B., Németh A. (1996) Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Online: https://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
  17. — Püski L., Barta R., Gyarmati Gy. (2000) Magyarország a XX. században, I–V. Babits Kiadó, Szekszárd.
  18. — Rainbow, B. (2001). Tonic Sol-fa. Szócikk: New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd edition. Macmillan, New York.
  19. — Riegl, A. (1919). Der moderne Denkmalkultus. In Gesammelte Aufsätze. Dr. Benno Filser Verlag GmbH, Augsburg–Wien. 144–193. Magyarul: A modern műemlékkultusz lényege és kialakulása. In Adamik L. (ford.), Beke L. (szerk.) (1998). Művészettörténeti tanulmányok. Balassi, Budapest. 7–47.
  20. — Safransky, R. (2017). Idő. Simon József ford. Typotex, Budapest.
  21. — Schaeffer, P. (1967): Solfège de l'objet sonore. Új kiadás: (1998) Institut National de l'Audiovisuel, Paris.
  22. — Schafer, R. M. (1965). The Composer in the Classroom. Univ. of Michigan.
  23. — Schafer, R. M. (1976). Creative Music Education: A Handbook for the Modern Music Teacher. Macmillan Pub. Co.
  24. — Schönberg, A. (1911). Harmonielehre. Universal Edition, Wien.
  25. — Sorokowski, P., Puts, D., Johnson, J. és tsi (2019). Voice of Authority: Professionals Lower Their Vocal Frequencies When Giving Expert Advice. J Nonverbal Behav 43, 257–269. https://doi.org/10.1007/s10919-019-00307-0
  26. — Steigervald Krisztián (2023). Generációk és szakadékok – interjú Friderikusz Sándor műsorában. https://www.youtube.com/watch?v=j7I7pr3kFrI
  27. — talkclassical (2017). https://www.talkclassical.com/threads/popularity-within-classical-music-optimism-or-pessimism.51353/
  28. — Tábor B. (1939). A zsidóság két útja. Hajnal Nyomda, Budapest. Új kiadása: (1990) Pesti szalon, Budapest.
  29. — Váradi J. (2023). A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században. Balassi, Budapest.
  30. — Vose, J. (2021). Youth and Classical Music. https://www.virtualsheetmusic.com/blog/youth-and-classical-music/
  31. — Waddington, E. (2022). Noise pollution and its impact on human health. https://earth.fm/earth-stories/noise-pollution-and-its-impact-on-human-health/
  32. — Webern, A. (1933). Út az új zenéhez. Ford. Maurer Dóra. In Webern, A. (1983) Előadások–írások–levelek. Zeneműkiadó, Budapest. 7–56.
  33. — winwinwin (2023). Proart Zeneipari Jelentés. https://zeneipar.info
  34. — Zalai B. (1984). A rendszerek általános elmélete. Gondolat, Budapest.