Új folyam I. 2. szám (2023)
Látóhatár

GAMIREAD: Egy játékosított tanulásszervezési keret a felsőoktatásban

PDF
Boksay-Pap Emese
PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézet, nyelvtanár
DOI: https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.2.2

Megjelent 2023-12-31

Kulcsszavak

  • játékosítás,
  • oktatásszervezés,
  • didaktikai dizájn,
  • szakértelem a politikatudományban,
  • 21. századi képességek

Copyright (c) 2023 Boksay-Pap Emese

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A tanulmány egy olyan saját fejlesztésű játékelméletre épülő tanulásszervezési keretet ismertet, amely tanulási tartalmak és élményszerű tanulási tapasztalatok társítását teszi lehetővé azzal a céllal, hogy fejlessze a tanulók/hallgatók azon képességeit, melyek bizonyítottan jól hasznosíthatók a 21. század munkapiacán. A tanulmány bevezeti az olvasót a tanulásszervezési keret szerkezeti sajátosságaiba, oktatáselméleti és tanulásfelfogási hátterébe és konkrét példák segítségével bemutatja alkalmazhatóságát és működését.

A bemutatott tanulásszervezési keret szerkezeti alapelvei a rugalmasság, változatosság, költséghatékonyság és transzmedialitás. Rugalmas keretének köszönhetően változatos tantárgyi tartalmak integrálását teszi lehetővé a hagyományos oktatási munkabeosztás (45 vagy 90 perces tanórák) megtartásával. Segítségével, az oktató a konkrét feltételek – tananyag, tanulók tanulási készségei és tanulási sajátosságai – figyelembevételével egy egyedi, tanulói csoportra kalibrált tanulási környezetet hozhat létre.

A tanulmány alábbi I. része a tanulásszervezési keret tervezési és felépítési problematikáját tárgyalja.

PDF

Hivatkozások

  1. Abadzi, H. (2020). Skills to stay: Memory functions in 21st-century education (Transforming societies through education, o. 1–24).
  2. Al Atasi, H., & Salama, A. (2019). Are you gritty and resilient enough to succeed? Grit and resilience may be related to dental students’ academic success during training. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery, 77(9), 91–92. https://doi.org/10.1016/j.joms.2019.06.129
  3. Amabile, T. M. (1983). The social psychology of creativity: A componential conceptualization. Journal of Personality and Social Psychology, 45(2), 357–376. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0022-3514.45.2.357
  4. Amabile, T. M. (1996). Creativity in context. Westview Press.
  5. Amabile, T. M. (2013). Componential theory of creativity. In E. H. Kessler (Szerk.), Encyclopedia of management theory (Köt. 1, o. 134–139). SAGE Reference.
  6. American Philosophical Association. (1990). Critical thinking: A statement of expert consensus for purposes of educational assessment and instruction/The Delphi report (ED 315423). American Philosophical Association. www.insightassessment.com
  7. Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., & Nolen-Hoeksema, S. (1999). Pszichológia (P. Bodor, A. Csontos, M. Farkas, I. Kovács, J. Nagy, T. Szecskó, G. Csibra, B. Ehman, S. Kiss, Z. Nádasdy, C. Pléh, & K. Varga, Ford.). Osiris.
  8. Baldwin, T. T., & Ford, J. K. (1988). Transfer of learning: A review and directions for future research. Personne Psychologyl, 41(1), 63–105. http://dx.doi.org/10.1111/j.1744-6570.1988.tb00632.x
  9. Bárdossy, I. (2011). Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék. https://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/curriculum/index.html
  10. Barnes, C. L. (2016). Where is the teacher? Defining the role of instructor presence in social presence and cognition in online education. In W. Kilgore (Szerk.), Humanizing online teaching and learning. Pressbooks. https://pressbooks.pub/humanmooc/chapter/wheres-the-teacher-defining-the-role-of-instructor-presence-in-social-presence-and-cognition-in-online-education/
  11. Barragán-Pulido, S., Barragán-Pulido, maria-L., Alonso-Hernández, J., Castro-Sanchez, J. J., & Rabazo-Mendez, M. J. (2023). Development of students’ skills through gamification and serious games: An exploratory study. Applied Sciences, 13(9). https://doi.org/10.3390/app13095495
  12. Bateman, T. S., & Crant, J. M. (1993). The proactive component of organizational behavior: A measure and correlates. Journal of Organizational Behavior, 14(2), 103–108. https://doi.org/10.1002/job.4030140202
  13. Bereiter, C., & Scardamalia, M. (2003). Learning to work creatively with knowledge. In E. De Corte, L. Verschaffel, N. Entwistle, & J. van Merrienböer (Szerk.), Powerful learning environments: Unravelling basic components and dimensions (o. 55–67). Emerald.
  14. Black, M. (2018). Critical thinking. An introduction to logic and scientific method. Muriwai Books.
  15. Blume, B. D., Ford, J. K., Baldwin, T. T., & Huang, J. L. (2010). Transfer of learning: A meta-analytic review. Journal of Management, 36(4), 1065–1105. https://doi.org/10.1177/0149206309352880
  16. Boksay-Pap, E. (2023, május 11). Watching from the Wayside? Teaching Presence in a Gamified Instructional Design of Academic Reading [Előadás kivonat]. 32nd International Conference on British and American Studies, West University of Timisoara, Timisoara, RO. https://bas.events.uvt.ro/wp-content/uploads/BAS-2023-programme-web_cu_logo.pdf
  17. Bonanno, G. A. (2004). Loss, trauma, and human resilience. How we underestimate the human capacity to thrive after extremely aversive events? American Psychologist, 59(1), 20–28. https://doi.org/10.1037/0003-066x.59.1.20
  18. Bödecs, P. M. (n.d.). Portfolio BDM. Portfolio BDM. https://bodecspal.com/
  19. Brooks, J. G., & Brooks, M. G. (1993). In search of understanding: The case for constructivist classrooms. Association for Supervision and Curriculum Development.
  20. Brozo, W. G. (2017). Disciplinary and content literacy for today’s adolescents. Honoring diversity and building competence (6. kiad.). The Guilford Press.
  21. Casanave, C. P. (1988). Comprehension monitoring in ESL reading: A neglected essential. TESOL Quarterly, 22(2), 283–302. https://doi.org/10.2307/3586937
  22. Chen, I. (2011). Instructional design methodologies. In K. Klinger (Szerk.), Instructional design: Concepts, methodologies, tools, and applications. Information Science Reference.
  23. Chou, Y.-K. (2014). Actionable gamification: Beyond points, badges, and leadership boards. Octalysis.
  24. Clapham, M. M., & Schuster, D. H. (1992). Can engineering students be trained to think more creatively? Journal of Creative Behavior, 26(3), 152–162. https://psycnet.apa.org/doi/10.1002/j.2162-6057.1992.tb01171.x
  25. Colson, R., Gilbert, R., Hallinan, C., O’Hara, S., & Tomley, S. (Szerk.). (2013). The politics book. Big ideas simply explained. Dorling Kindersley.
  26. Corno, L. (2008). Work habits and self-regulated learning: Helping students to find a „will” from a „way”. In D. H. Schunk & B. J. Zimmerman (Szerk.), Motivation and self-regulated learning: Theory, research, and applications (o. 197–222). Lawrence Erlbaum Associates.
  27. Cowley, S. R. (2022). A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása (D. Náfrádi & Z. Náfrádi, Ford.). Bagolyvár.
  28. Craik, F. I. M., & Lockhart, R. S. (1972). Levels of processing: A framework for memory research. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior, 11, 671–684. https://doi.org/10.1016/S0022-5371(72)80001-X
  29. Csányi, V. (2015). Íme, az ember. A humánetológus szemével. Libri Kiadó.
  30. Csapó, B. (2001). Tudáskoncepciók. In B. Csapó & T. Vidákovich (Szerk.), Neveléstudomány az ezredfordulón (o. 88–105). Nemzeti Tankönyvkiadó.
  31. Csapó, B. (2002). A tudás és a kompetenciák. In A tanulás fejlesztése. Konferenciakötet. Az Országos Közoktatás Intézet II. Szakmai Konferenciája, 2002. Október 4-5, Budapest. Országos Közoktatási Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/tanulas-fejlesztese/tudas-kompetenciak
  32. Csépe, V. (2019). Tilos lemaradni, de unatkozni is—Csépe Valéria a digitális oktatási eszközök hasznáról: Szakmai interjú Csépe Valériával [Interjú]. https://www.oktatas2030.hu/tilos-lemaradni-de-unatkozni-is-csepe-valeria-a-digitalis-oktatasi-eszkozok-hasznarol/
  33. De Meuse, K. P. (2017). Learning agility: Its evolution as a psychological construct and its empirical relationship to leader success. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 69(4), 267–295. https://doi.org/10.1037/cpb0000100
  34. De Meuse, K. P., Dai, G., & Hallenbeck, G. S. (2010). Learning agility: A construct whose time has come. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 62(2), 119–130. http://dx.doi.org/10.1037/a0019988
  35. DeRue, S. D., Ashford, S. J., & Myers, C. G. (2012). Learning agility: In search of conceptual clarity and theoretical grounding. Society for Industrial and Organizational Psychology: Perspectives on Science and Practice, 5(3), 258–279. https://psycnet.apa.org/doi/10.1111/j.1754-9434.2012.01444.x
  36. Dick, W., & Carey, L. (1978). The systematic design of instruction. Harper Collins.
  37. Dick, W., Carey, L., & Carey, J. O. (2015). The systematic design of instruction (4th edition). Pearson.
  38. Dojcsák, D. (2009, 0). Nem informatika kell a diákoknak, jobb tanárokat akarnak. HWSW Informatikai Hírmagazin. https://www.hwsw.hu/hirek/38267/iskola_oktatas_british_council_microsoft.html
  39. Domenech, D., Sherman, M., & Brown, J. L. (2016). Personalizing 21st century education. A framework for student success. Jossey-Bass.
  40. Dweck, C., & Bempechat, J. (1983). Childern’s theories of intelligence: Consequences for learning. In S. G. Paris, G. M. Olson, & H. M. Stevenson (Szerk.), Learning and motivation in the classroom (o. 348–366). Routledge.
  41. Eichinger, R. W., & Lombardo, M. M. (2004). Learning agility as a prime indicator of potential. Human Resource Planning, 27(4), 12–15.
  42. Eisenberg, R., Pierce, W. D., & Cameron, J. (1999). Effects of reward on intrinsic motivation—Negative, neutral, and positive: Comment on Deci, Koestner, and Ryan (1999). Psychological Bulletin, 125(6), 677–691. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0033-2909.125.6.677
  43. Elliot, S. N., Kratochwill, T. R., Littlefield Cook, J., & Travers, J. (2000). Educational psychology: Effective teaching, effective learning. McGraw-Hill College.
  44. Facione, P. A., & Gittens, C. A. (2016). Think critically (3. kiad.). Pearson.
  45. Farber, M. (2015). Gamifying your classroom. A field guide to game-based learning. Peter Lang.
  46. Fazekas, G., Balla, T., & Kocsi, G. (2013). Elektronikus oktatási környezetek. Debreceni Egyetem. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/11973/2011-0103_10_elektronikus_oktatasi_kornyezetek.pdf?sequence=2&isAllowed=y
  47. Fromann, R., & Damsa, A. (2016). A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 3–4, 76–81.
  48. Fuller, J. B., & Marler, L. E. (2009). Change-driven by nature: A meta-analytic review of the proactive personality literature. Journal of Vocational Behavior, 75(3), 329–345. https://doi.org/10.1016/j.jvb.2009.05.008
  49. Gama, S. (Szerk.). (2023). Gamification and data-driven approaches to education. Special issue. Applied Sciences. https://www.mdpi.com/journal/applsci/special_issues/gamification_in_education
  50. Gini, A., & Green, R. M. (2013). 10 virtues of outstanding leaders: Leadership and character. Wiley-Blackwell.
  51. Gruber, M. J., Valji, A., & Ranganath, C. (2019). Curiosity and learning: A neuroscientific perspective. In A. K. Renninger & S. E. Hidi (Szerk.), The Cambridge handbook of motivation and learning (o. 397–417). Cambridge University Press.
  52. Guilford, J. P. (1959). Three faces of intellect. American Psychologist, 14(8), 469–479. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/h0046827
  53. H. Molnár, E. (2013). A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton. Mentor(h)áló 2.0 projekt. Magyarország Kormánya. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_szvegfeldolgozs_elmlete_s_gyakorlata_als_tagozaton/index.html
  54. Hezlett, S. A., & Kuncel, N. R. (2012). Prioritizing the learning agility research agenda. Perspectives on Science and Practice, 5(3), 296–301. http://dx.doi.org/10.1111/j.1754-9434.2012.01449.x
  55. Hill, K. Q., & Myers, R. (2014). Scientific literacy in undergraduate political science education: The current state of affairs, an agenda for action, and proposed fundamental benchmarks. PS: Political Science & Politics, 47(4), 835–839. https://doi.org/10.1017/S1049096514001139
  56. Himmele, P., & Himmele, W. (2011). Total participation techniques. Making every student and active learner. Association for Supervision and Curriculum Development.
  57. Hunt, E. (1994). Problem solving. In R. J. Sternberg (Szerk.), Thinking and problem solving (o. 215–232). Academic Press.
  58. Hunya, M. (2002). Vitakultúra és a magyar oktatás I. A magyar oktatásirányítási dokumentumok vizsgálata egy nemzetközi kutatás keretében. Új Pedagógiai Szemle, 52(9), 114–128.
  59. Inman, J. (2021). Grounded in research. Be good, or at least evidence based. In J. Quinn (Szerk.), The learner-centered instructional designer. Purposes, processes, and practicalities of creating online courses in higher education (o. 69–80). Stylus.
  60. Iwai, Y. (2008). The perception of Japanese students toward academic English reading: Implications for effective ESL strategies. Multicultural Education, 15, 45–50.
  61. Juul, J. (2005). Half-real: Video-games between real rules and fictional worlds. The MIT Press.
  62. Kashdan, T., & Fincham, F. D. (2002). Facilitating creativity by regulating curiosity: Comment. American Psychologist, 57(5), 373–374. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0003-066X.57.5.373
  63. Kaszás, G. (2021). Gondolkodássuli. Módszerkönyv szülőknek és pedagógusoknak. Animus Könyvek.
  64. Komenczi, B. (2009). E-learning tananyagok fejlesztésének módszertani kérdései. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. http://komenczi.ektf.hu/web/pedinter%20txt%202021/E_modszertan%202021.pdf
  65. Kwakman, K. (2003). Factors affecting teachers’ participation in professional learning activities. Teaching and Teacher Education, 19(2), 149–170. https://doi.org/10.1016/S0742-051X(02)00101-4
  66. Lazzaro, N. (2004). Why we play games: Four keys to more emotions without story. XEO Analysis, 1–8.
  67. Leopold, T., Ratcheva, V., & Zahidi. (2016). The future of jobs. Employment, skills, and workforce strategy for the fourth industrial revolution. World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs.pdf
  68. Lombardo, M. M., & Eichinger, R. W. (2000). High potentials as high learners. Human Resource Management, 39(4), 321–329. http://dx.doi.org/10.1002/1099-050X(200024)39:43.0.CO;2-1
  69. Lowenthal, P. R., & Parscal, T. (2008). Teaching presence online facilitates learning. The Learning Curve, 3(4), 1–4.
  70. Magyarország Kormánya. (2020). A Kormány 5/2020. (I.31.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormány rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17, 290–446.
  71. Mayes, L. C., & Southwick, S. (2010). Critical connections for life and learning: Literacy and resilience. Yale and Scholastic research project on family and childhood resilience. Executive summary. http://teacher.scholastic.com/products/face/pdf/symposium2011/Resilience.pdf
  72. McCrae, R. R. (1987). Creativity, divergent thinking, and openness to experience. Journal of Personality and Social Psychology, 52(6), 1258–1265. https://psycnet.apa.org/doi/10.1037/0022-3514.52.6.1258
  73. McCrae, R. R. (2009). Openness to experience. In R. H. Hoyle (Szerk.), Handbook of individual differences in social behavior (o. 257–273). Guilford Press.
  74. Mlodinow, L. (2018). Elastic. The power of flexible thinking. Pantheon.
  75. Molnár, E. K. (2003). A műfaji tudás és tanítása. In K. Józsa (Szerk.), Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése (o. 259–280). Dinasztia Kiadó.
  76. Nagele, C., & Stalder, B. E. (2017). Competence and the need for transferable skills. In M. Mulder (Szerk.), Competence based vocational and professional education. Bridging the world of work and education (o. 739–753). Springer Link.
  77. Nagy, S., & Molnárné Konyha, C. (2019). A játékosítás (gamification) mint digitális oktatási innováció egyik eszköze—A SimBrand szoftver esete [Gamification as a tool for digital innovatoin in education—The case of SimBrand. Marketing és Menedzsment, 2, 55–68.
  78. Nahalka, I. (2009). A tanulás tudománya. Pedagógusképzés, 7(36), 37–59. https://doi.org/DOI: 10.37205/TEL-hun.2009.2-3.03
  79. Parker, S. K., & Collins, C. G. (2010). Taking stock: Integrating and differentiating multiple proactive behaviors. Journal of Management, 36(3), 633–662. http://dx.doi.org/10.1177/0149206308321554
  80. Patterson, C. (2020). Critical thinking and mental models. Tons of Tomes.
  81. Pólya, G. (1945). How to solve it. A new aspect of mathematical method. Princeton University Press.
  82. Puccio, G. J. (2017). From the dawn of humanity to the 21st century: Creativity as an enduring survival skill. Journal of Creative Behavior, 51(4), 274–354.
  83. Racsmány, M. (2023, 0 22). Tanító kvízek, amelyek örökre megváltoztatják az oktatást [Előadás]. Szegedi Szabadegyetem, Szegedi Tudományegyetem. https://www.youtube.com/watch?v=57Xa-BIMpyo
  84. Reeves, D. (2012). Fearless schools: Building trust and resilience for learning, teaching and leading. Creative Leadership Press.
  85. Réthy, E. (2003). Az oktatási folyamat. In I. Falus (Szerk.), Didaktika (o. 219–241). Nemzeti Tankönyvkiadó.
  86. Rinaldi, C. (2006). Creativity as a quality of thought. In C. Rinaldi (Szerk.), In dialogue with Reggio Emilia. Listening, researching. Learning (o. 178–209). Routledge.
  87. Roberts, T., & Billings, L. (2012). Teaching critical thinking. Using seminars for 21st century literacy. Eye on Education.
  88. Runco, M. A. (2014). Creativity. Theories and themes: Research, development, and practice (2nd edition). Elsevier.
  89. Rychen, D. S., & Salganik Hersch, L. (Szerk.). (2003). Key competencies for a successful life and a well-functioning society. Hogrefe and Huber.
  90. Salmon, M. H. (2013). Introduction to logic and critical thinking (6th edition). Wadsworth Cengage Learning.
  91. Schunk, D. H. (1990). Goal-setting and self-efficacy during self-regulated learning. Educational Psychologist, 25(1), 71–86. https://doi.org/10.1207/s15326985ep2501_6
  92. Siewierski, C. (2015). An introduction to scholarship. Building academic skills for tertiary study. Oxford University Press.
  93. Staudinger, A. K. (2017). Reading deeply for disciplinary awareness and political judgment. Teaching & Learning Inquiry, 5(1). https://doi.org/10.20343/teachlearninqu.5.1.11
  94. Stojanovic, M., Fries, S., & Grund, A. (2021). Self-efficacy and habit building: How general and habit-specific self-efficacy influence bahavioral automatization and motivational interference. Frontiers in Psychology, 12, 1–14. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.643753
  95. Sz. Tóth, J., Mihályfi, M., Sum, I., & Trencsényi, I. (Szerk.). (2001). Európa kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. Magyar Népfőiskolai Társaság.
  96. Szőke-Milinte, E. (2023). A digitális énhatékonyság. Mester és Tanítvány, 1(1), 53–71. https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.1.3
  97. Szűts, Z. (2020). A digitális pedagógia elmélete. Akadémiai Kiadó.
  98. Tchakov, O., & Tchakov, M. (2020). Proactive professional learning. Creating conditions for individual and organizational improvement. Rowman & Littlefield Publishers.
  99. Teychenne, D. (2015). A gamified eLearning approach to teaching food regulation. In Ascilite 2015 Globally connected, digitally enabled. Conference proceedings (o. 572–576). Curtin University. https://web.archive.org/web/20200212183421/http://www.2015conference.ascilite.org/wp-content/uploads/2015/11/ascilite-2015-proceedings.pdf
  100. The Organization for Economic Cooperation and Development. (2019). OECD skills strategy 2019. Organization for Economic Cooperation and Development. https://www.oecd-ilibrary.org/sites/9789264313835-en/index.html?itemId=/content/publication/9789264313835-en
  101. Thompson, R. H. (2003). Reinforcement or reward in learning. In J. H. Byrne (Szerk.), Learning and memory (o. 566–570). Thomson Gale.
  102. Trilling, B., & Fadel, C. (2009). 21st century skills. Learning for life in our times. Jossey Bass.
  103. Witt, P. L., Wheeless, L. R., & Allen, M. (2004). A meta-analytical review of the relationship between teacher immediacy and student learning. Communication Monogrpahs, 71(2), 184–207. https://doi.org/10.1080/0364520420002228054
  104. Wood, W., & Rünger, D. (2016). Psychology of habits. Annual Review of Psychology, 67(1), 289–314. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-122414-033417
  105. World Economic Forum. (2023). The future of jobs report. World Economic Forum.
  106. Zautra, A. J., Hall, J. S., & Murray, K. E. (2010). Resilience. A new definition of health for people and communities. In J. Reich, A. J. Zautra, & J. S. Hall (Szerk.), Handbook of adult resilience (o. 3–29). Guilford Press.
  107. Zilionis, G., & Kaiser, A. (2022, március 9). The importance of study skills in HE for learners to enhance and develop their studies further. London School of Science & Technology. https://www.lsst.ac/blogs/