Új folyam II. 1. szám (2024)
Látóhatár

Nyelvtanulók interkulturális kommunikatív kompetenciájának fejlesztési lehetőségei gondolkodási stratégiák felhasználásával a gimnáziumi információalapú angolnyelv-tanulás során

Mongyi Norbert
Pázmány Péter Catholic University Vitéz János Teacher Training Centre, Assistant Lecturer; Eszterházy Károly Catholic University Doctoral School of Educational Sciences, PhD Candidate; Eötvös József Secondary School of Budapest, teacher

Megjelent 2024-07-11

Kulcsszavak

  • interkulturális kommunikatív kompetencia,
  • gondolkodási stratégiák,
  • metakognitív tudatosság,
  • információalapú angolnyelv-tanítás

Absztrakt

A tanulmány célja bemutatni, hogy miként fejleszthetők a gimnazista korú nyelvtanulók interkulturális kommunikatív kompetenciái gondolkodási stratégiák alkalmazásával az angol mint idegennyelv információalapú tanulása során. A bevezetőben meghatározásra kerül az interkulturális kommunikatív kompetencia fogalma, valamint fejlesztésének kiemelt helye a hazai, jelenleg is érvényben lévő Nemzeti alaptantervben. Ezt követően az információalapú nyelvtanulás koncepciójának ismertetésekor annak olyan elemeit gyűjtjük össze, amelyek a nyelvtanulás támogatását szolgálják az információalapú társadalomban zajló idegennyelv-tanítás során. A gondolkodási stratégiák bemutatásakor kiemeljük szerepüket a tanulói gondolkodási tevékenységek segítésében, valamint, hogy miként segítik a tanulókat saját gondolkodási tevékenységeikre adott reflexiójukban. A tanulók metakognitív tudatosságának fejlesztésével a tanárok lehetővé teszik számukra, hogy megtervezzék, nyomon kövessék és irányítsák tanulási folyamataikat. A tanulmány további részében olyan gondolkodási stratégiákra adunk példákat, amelyek (1) információk keresésére és feltárására, (2) információelemek szintetizálására és rendszerezésére használhatók, valamint (3) további releváns információk keresésének hatékonyságát támogatják. Az angol mint idegennyelv tanórákon kipróbált feladatok elvégzése során a nyelvtanulók interkulturális kommunikatív kompetenciái fejlődnek. A tanulmány összefoglalásaként összegyűjtjük a gondolkodási stratégiák tanításának és tanulásának előnyeit, amelyek az angol mint idegennyelv gimnáziumi tanórai keretek között történő tanítása során a nyelvtanulók fejlődését segítik elő.

Hivatkozások

  1. Bárdos, J. (2004). Kulturális kompetencia az idegen nyelvek tanításában. In Bárdos, J. (Ed.), Nyelvpedagógiai tanulmányok (pp. 142-157). Pécs: Iskolakultúra.
  2. Barrett, M., Byram, M., Lázár, I., Mompoint-Gaillard, P., & Philippou, S. (2014). Developing intercultural competence through education. Pestalozzi Series No. 3. Strasbourg: Council of Europe.
  3. Beneke, J. (2000). Intercultural competence. In U. Bliesener (Ed.), Training the trainers. International business communication. Vol. 5 (pp.108-109). Köln: Carl Duisberg Verlag.
  4. Cope, W., & Kalantzis, M. (2010). Ubiquitous learning: An agenda for educational transformation. In B. Cope, & M. Kalantzis (Eds.), Ubiquitous Learning (pp. 1-14). University of Illinois Press.
  5. Dörnyei, Z. (2010). Researching motivation: from integrativeness to the ideal L2 self. In S. Hunston & D. Oakey (Eds.), Introducing applied linguistics: concepts and skills. London; New York: Routledge.
  6. Farczádi Bencze, T., Jakus, E., Kránicz, E., Öveges, E. & Perge, G. (2020). Útmutató az idegen nyelv tantárgy tanításához a 2020-ban kiadott Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján. Eger. Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport.
  7. Hedge, T. (2003). Writing. Oxford University Press. New York.
  8. Holló, D. (2019). Kultúra és interkulturalitás a nyelvórán. Budapest. KRE. L’Harmattan Kiadó.
  9. Ismael, N. & Elias, S. (2006). Inquiry-based learning: A new approach to classroom learning. English Language Journal, 2(1), 13-22.
  10. Kimmel, M. (2020). Culture Teaching in the Age of Global English. In Károly, K., Lázár, I. & Gall, C. (Ed.), Culture and Intercultural Communication: Research and Education (pp. 11-29). Budapest: ELTE School of English and American Studies.
  11. Lee, V. S., Greene, D. B., Odom, J., Schechter, E., & Slatta, R. W. (2004). What is inquiry-guided learning. In V. S. Lee (Ed.), Teaching and learning through inquiry: A guidebook for institutions and instructors (pp. 3-15). VA: Stylus Publishing. Sterling.
  12. Mackenzie, T. (2016). Dive into inquiry: Amplify learning and empower student voice. California: EdTechTeam Press.
  13. Mitchell, H. Q., & Malkogianni, M. (2015). Pioneer Intermediate B1 Student’s book. MM Publications.
  14. Mitchell, H. Q., & Malkogianni, M. (2015). Pioneer B2 Student’s book. MM Publications.
  15. Ritchhart, R. (2023). Cultures of Thinking in Action: 10 Mindsets to Transform our Teaching and Students’ Learning. John Wiley & Sons.
  16. Ritchhart, R., & Perkins, D. (2008). Making Thinking Visible. Educational Leadership, 65(2), 57-61.
  17. Ritchhart, R., Church, M., & Morrison, K. (2011). Making thinking visible: How to promote engagement, understanding, and independence for all learners. John Wiley & Sons.
  18. Soars, L., Soars. J. & Hancock, P. (2019). Headway Advanced Student’s Book (5th ed.). Oxford: Oxford University Press.
  19. van Lier, L. (2004). The Ecology and Semiotics of Language Learning: A Sociocultural Perspective. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.