Mester és Tanítvány https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany <p>A <em>Mester és Tanítvány</em> folyóiratot 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pedagógiai Intézete alapította Hoffmann Rózsa főszerkesztő vezetésével, azzal a céllal, hogy a keresztény értékeket őrző és a nemes hagyományokat nyíltan vállaló pedagógiai periodikával szolgálhassa a nevelés ügyét.</p> <p>A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar a lapot tíz év szünetelés után 2023-tól megújulva, a kari folyóirat-család tagjaként, akadémiai és nemzetközi elvárásokat követve indítja újra.</p> hu-HU kozma.gabor@btk.ppke.hu (KOZMA Gábor) nyitrai.monika@btk.ppke.hu (NYITRAI Mónika) Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 OJS 3.3.0.13 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Változó világ-, ember- és műveltségképek a pedagógiai gondolkodás történetében https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1398 <p>A pedagógiai jelenségek elméleti-történeti vizsgálatának egyik kiindulópontja a filozófiai, illetve antropológiai megalapozottságú emberkép, amelynek hátterében a különböző történeti korszakok ember-, illetve világértelmezései állnak. Ez implicit formában megalapozza, továbbá jelentős mértékben befolyásolja az éppen aktuális, nevelésről folytatott diskurzusokat, azok értékrendszereit, ideológiáit, továbbá áttételesen a nevelés intézményesült kereteit és a nevelés gyakorlatát is. Munkánkban ebből a nézőpontból kiindulva tekintjük át vázlatosan az európai világ-, ember- és műveltségképek változásainak történeti folyamatait.</p> Németh András Copyright (c) 2025 András Németh https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1398 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 A pszichológia elmetszett gyökerei: Institutiones Psychologiacae (Philosophia Lacensis) és Franz Brentano normatana https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1400 <p>A tanulmány a pszichológia és a filozófia kapcsolatának történeti alakulását vizsgálja, különös tekintettel a lélek fogalmának szerepére a tudomány fejlődésében. A 19. század második felében a pszichológia fokozatosan elvált a filozófiától, és az empirikus tudományok felé fordult, ami a transzcendens dimenziók háttérbe szorulását eredményezte. A munka bemutatja a skolasztikus pszichológia és a tomista hagyomány jelentőségét, valamint Franz Brentano filozófiai pszichológiájának hatását. Az emberi lélek intencionalitása, az erkölcsi megismerés és a vallás pszichológiai aspektusai kerülnek fókuszba. A szerző érvelése szerint a pszichológia materialista irányzatai nem képesek megragadni az emberi létezés teljességét, és szükség van a spiritualitás visszaemelésére a tudományos gondolkodásba és a tanításba egyaránt.</p> Birher Nándor Copyright (c) 2025 Nándor Birher https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1400 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 A nevelés átfogó ügye https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1225 <p>Az anómia jegyeivel terhes világban különös társadalmi figyelmet kap a nevelés ügye. A katolikus pedagógia átfogó megközelítései ehhez jól követhető vezérfonalat adnak. Ez fűzi össze Kuminetz Gézának a személyiség fejlesztésével, vagyis a nevelés ügyével foglalkozó, sőt más tudományterületeken készült, mégis ezen vezérfonal mentén haladó írásait is, és a továbbiaknak a követésére hív. Mindezt nem történeti vagy teoretikus megközelítésben teszi, hanem elsősorban az egyetemnek mint a hivatásképzések legmagasabb szintű intézményének mai személyiségfejlesztési szerepét, lehetőségeit értelmezi, vagy pedig antopológiai modelleket rendszerez, illetve a keresztény teremtésvédelem nézőpontjából tekint körbe. Kuminetz Géza megállapításai a keresztény nevelés- és más társadalomtudományok körében elsősorban a 20. században készült munkák tárgyalására épülnek. Kuminetz ebben mutatkozó rendszerszemléletének lényege az, hogy a társadalmi rendszert a kultúra, a tudomány, a képzés és a nevelés teendőinek tárgyalásához visszahelyezi a természetbe, vagyis a teremtésbe. Kuminetz Géza pedagógiai munkásságának eredményei sokban és újszerűen járulnak hozzá az oktatási-nevelési rendszer működési nehézségeinek azonosításához, valamint egy átfogó és hasznos pedagógiai rendszerszemlélet felvázolásához. Ezzel a gyakorlatba is átülteti az „ép világnézet alapján” álló rendszerszemléletet, mégpedig a nevelés és a nevelő konkrét feladatainak értelmezésébe.</p> Kozma Gábor Copyright (c) 2025 Gábor Kozma https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1225 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Digitális módszerek, analóg pedagógusok a poszt-kovid korban? https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1401 <p>Napjainkban érzékelhetően megváltozik az oktatás minden dimenziója: a pandémia során alkalmazott online oktatás új platformokat és módszereket eredményezett, és az új nemzedékek (Z és alfa generáció ) kognitív viselkedése új kihívások elé állítja a pedagógusokat. Mindezek következtében a hagyományos tanári szerepfelfogás is változni látszik. Tanulmányunkban felvázoljuk az oktatási változáshullám felsőoktatási vonatkozásait, és hallgatók és oktatók bevonásával értékeljük a posztcovid korszak oktatási tapasztalatait. Kérdőíves kutatásunk felrajzolja a jövő kívánatos felsőoktatási formáit, és értékeli a pedagógusi szerep megváltozását is. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a jövő oktatásának kulcsa továbbra is a személyességben rejlik.</p> Constantinovits Milán András, Vladár Zsuzsa Copyright (c) 2025 Milán András Constantinovits, Zsuzsa Vladár https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1401 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Az érdeklődés tanuláselméleti megközelítése https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1402 <p>A tanulói érdeklődés jelentőségének felismerése minden bizonnyal egyidejű a tanulási folyamatok tudatos megszervezésének igényével. A vonatkozó kutatások tekintélyes múltja ellenére az érdeklődés kérdése kétségkívül ma is aktuális probléma, kiküzdését a tanulás tág értelemben vett környezetének soha nem tapasztalt változásai nehezítik. Az érdeklődés felkeltésének „didaktikai feladata” elméleti és gyakorlati szempontból is többnyire módszertani problémaként merül fel: a „tanítás” részeként jelentkezik, azaz olyan tevékenységként, amelyet elsősorban a tanárnak kell elvégeznie. A konstruktivista tanuláselmélet teoretikus és terminológiai keretei között előrehaladó gondolatmenetünkben arra teszünk kísérletet, hogy az érdeklődés fogalmát tanuláselméleti kontextusban konceptualizáljuk, az érdeklődés kialakulását pedig a „tanítás” helyett a „tanulás” területére helyezzük át, ezzel a tanári tevékenységek helyett a tanulói aktivitás jelentőségét hangsúlyozva. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy az érdeklődés maga is tudásként (a tanuló előzetes tudásának részeként), illetve a már meglévő tudás eredményeként határozható meg. Az érdeklődés kialakulását emiatt tanulásként, a tanuló aktív tudáskonstrukciójaként interpretáljuk. Ennek fényében arra teszünk javaslatot, hogy az érdeklődés komplex problematikáját a leginkább bevett módszertani megközelítés helyett vagy mellett – de mindenképpen azt megelőzően – a tanulói autonómia összefüggésében tegyük vizsgálat tárgyává.</p> Urbán Péter Copyright (c) 2025 Péter Urbán https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1402 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Ének-zenetanítás a kommerciális popzene korában – 2. rész https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1230 <p>Ének-zene tanárként az ember frontális ütközést lát az iskolai tananyag és a fiatalok zenéhez való viszonya között. Néhány kivételesen tehetséges tanár tevékenységét leszámítva az énekórák többnyire kudarcok: a tanárok és a diákok többsége is túlélésre játszik. Az oktatásfinanszírozás világszerte a legolcsóbban elérhető, gazdaságilag leggyorsabban hasznosuló képzéseket preferálja: így a zeneoktatás megtartásáért, netán fejlesztéséért szakadatlan harc folyik, ahol állandóan a gazdasági hasznosság érveit kell valahogyan prezentálniuk a művészeknek és oktatóknak. A mostani iskolások már úgy cseperedtek fel, hogy a szüleik nem énekeltek nekik, csak szólt mellettük a rádió reggeltől estig. A magaskultúra egyre több helyen szorul hátra a tömegkultúrával szemben. Magyarországon Kodály magyar népzenéhez kötődő pedagógiai programja és a személyének tekintélyére alapozott, ma is működő intézményrendszer miatt a zenetanítás helyzete speciális. Megvizsgáljuk, miben tér el Kodály korától a mai társadalmi helyzet és kulturális háttér, hogyan változtak a gyerekek adottságai, a számukra lehetséges életstratégiák. Kodály a maga korának feszítő kérdéseire talált adekvát választ: szellemiségének méltó követése csak az lehet, ha a jelenben az övéhez hasonló szabadsággal, erővel és realitásérzékkel tudunk járható utakat kialakítani. Írásom első része a Mester és tanítvány előző számában látott napvilágot: alább az írás második, befejező része olvasható.</p> Bali János Copyright (c) 2025 János Bali https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1230 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 A szégyen, a vallásos neveltetés, a gyermekkori negatív életesemények és az önegyüttérzés összefüggései – 1. rész https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1204 <p>Írásunk a vallásos neveltetés, a negatív gyermekkori életesemények és az önegyüttérzés összefüggéseit vizsgálja a szégyenérzettel. A szégyen szociálisan strukturált érzelem; a személy vélt értékének vagy fontosságának mérőeszköze. Kialakulása a gyermekkorra eredeztethető vissza. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vallásos neveltetés számos pozitív következménnyel járhat felnőttkorban, mint például a fokozott mentális jóllét, kevesebb kockázati viselkedés, fokozott fizikai egészség. Ugyanakkor a szégyen összefüggést mutathat az autoriter vallásos neveltetéssel, valamint egyéb gyermekkori negatív életeseményekkel. Az önegyüttérzés lehetővé teszi a szégyennel való szembesülést és annak egészséges feldolgozását. Az önegyüttérzés magas mértéke közel áll a keresztény vallási gondolkodáshoz, ami az empátiát, együttérzést és önegyüttérzést hangsúlyozza, és ez járhat a szégyenérzet hatásainak csökkentésével. Jelen írásunk a PPKE BTK Pszichológiai Intézetében végzett empirikus kutatás elméleti hátterét vitatja meg, annak kérdésfeltevését támasztja alá. Ennek során 234 főt vizsgáltunk, online kérdőív segítségével. Eredményeink azt mutatják, hogy a szégyen és a vallásos neveltetés autoriter jellege, valamint szigorúsága között gyenge összefüggés van. Az önegyüttérzés tekintetében nincs különbség a vallásos és nem vallásos neveltetésben részesültek között. Az önegyüttérzés negatívan jár együtt a szégyennel, valamint mértékétől függően a vallásos neveltetés és a szégyen kapcsolatát is moderálja. A vizsgálat eredményeit második cikkünkben foglaljuk majd össze.</p> Bernhardt Noémi, Berán Eszter Copyright (c) 2025 Bernhardt Noémi, Berán Eszter https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1204 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Az iskolai bullying kezelésére felkészítő kompetenciák és stratégiák https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1213 <p>A tanulmány célja bemutatni, hogy az óvodai és iskolai zaklatás (bullying) hatékony megelőzése és kezelése nagymértékben függ a pedagógusok és segítő szakemberek speciális felkészültségétől. Kutatásunk során kidolgoztunk egy négyszintű kompetenciamodellt, amely az alapkompetenciáktól a rendszerszintű stratégiákig öleli fel a bullyingkezelés készségeit. Ezek közül az (1) alapkompetenciák, mint az empátia és a kongruencia, és a (2) szociális és érzelmi kompetenciák, mint a pártatlanság és az érzelmi intelligencia minden segítő szakember alapvető eszközei. A (3) speciális kompetenciák, azaz a bullyingspecifikus tudás, a csoportdinamikák felismerése és a konfliktuskezelés, valamint a (4) rendszerszntű kompetenciák, ideértve a prevenciós programok alkalmazását és az együttműködési stratégiákat, a szakemberek számára kihívásokat jelentenek, de elengedhetetlenek a sikerhez. A kutatás 145 fős mintán alapult, amelyből a végleges, 110 főt érintő elemzés a pedagógusokra, iskolai szociális munkásokra és pszichológusokra koncentrált. A kérdőíves felmérés és tartalomelemzés rámutatott, hogy a pedagógusok körében kiemelt az igény a konfliktuskezelési készségek fejlesztésére, míg a szociális és rendszerszintű kompetenciák megerősítése minden célcsoportban szükséges. Az előzetes empirikus adatok azt mutatták, hogy az általunk – valóságos esetek alapján és széles körű szakirodalmi adatok segítségével – kidolgozott modell jól tükrözi a terepen dolgozók véleményét, és támpontot nyújt a szakemberek képzéséhez és a bullying elleni rendszerszintű fellépés megalapozásához. Az eredmények hasznosíthatók felsőoktatási tananyagok fejlesztésében és prevenciós stratégiák megalkotásában.</p> Farkas Júlia, Szabó Gabriella Copyright (c) 2025 Farkas Júlia, Szabó Gabriella https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1213 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Játékos módszerek hatékonyságának kérdőíves vizsgálata hittanárok körében https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1243 <p>A játékos oktatási módszerek szerepe a hittanoktatásban egyre nagyobb figyelmet kap a pedagógiai kutatásokban. Ezek a módszerek növelik a tanulók motivációját, segítik a tananyag elsajátítását. Kutatásom ezen módszerek pedagógiai előnyeit vizsgálja, különösen is a hittan oktatásában, ahol a kreativitás és az interakció integrálása kulcsfontosságú a bonyolult teológiai fogalmak tanításában a különböző korosztályok számára. A kvantitatív kutatás egy 250 magyarországi hittanár körében végzett kérdőíves felmérésből áll, amely a korosztályok és régiók széles spektrumát reprezentálja. Az egyik cél a hitoktatók véleményének felmérése volt a játékos oktatási módszerek hatékonyságáról a különböző korosztályokban. Ellentétben azzal a feltételezéssel, hogy a fiatalabb oktatók ezeket jobban kedvelik idősebb kollégáiknál, eredményeink szerint minden korosztályban erős egyetértés mutatkozik e módszerek hatékonyságában, egyaránt elismerve azok előnyeit. Eredményeink arra utalnak, hogy a játékos módszerek hatékonysága generációkon ível át, így univerzálisan értékes eszközt jelentenek a hittan oktatásban. Az eredmények következetessége a különböző korcsoportokban kiemeli e módszerek széles körű elfogadásának és beépítésének lehetőségét a hittanoktatási tantervekbe. Jelen írás hozzá kíván járulni az innovatív pedagógiai stratégiákról folytatott párbeszédhez, bizonyítva azt, hogy a játékos módszerek hatékonyak a hittan oktatásában, függetlenül a tanulók életkorától és hátterétől.</p> Hetesi Edit Copyright (c) 2025 Hetesi Edit https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1243 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Mit tehet az iskolai oktatás a magyarországi német nyelvjárások megőrzése érdekében? https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1403 <p>A hazai nemzetiségek asszimilációja előrehaladott, a nyelvvesztés folyamata során a nemzetiségi anyanyelv használata először a családi-baráti közösségekbe szorult vissza, majd a 2. világháborút követő tragikus események hatására a nyelvi átörökítés szinte megszakadt. Ma a német nemzetiségű családok gyermekei magyar nyelven szocializálódnak, a kommunikációjukban a magyar nyelv az elsődleges, így a köznevelési és közoktatási intézményekre – óvodára, iskolára – hárul a német nyelv elsajátíttatásának feladata, ami elsősorban a német sztenderdnyelvet jelenti (Márkus &amp; Gölcz, 2018, 56.). A nemzetiségi tantervek azonban arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a gyermekek ne csak a német köznyelvet, hanem nemzetiségi anyanyelvüket is megismerjék, mivel ez az identitás kialakításában és megerősítésében is fontos szerepet játszik. Mindez természetesen nem választható le a nemzeti neveléssel közös társadalmi feladatokról (Kozma, 2014, 12 13.). A tanulmány ismerteti a nyelvjárás oktatásának tantervi szabályozását, a tanítás során felmerülő nehézségeket, írásbeliségének problematikáját, a nyelvváltozat ismeretének előnyeit. A nyelvjárási irodalom használata a németórákon az iskolai gyakorlatban és a szakmódszertanban is alulreprezentált, pedig elérhetők nyelvjárással való foglalkozást hatékonyan segítő eszközök. A tanulmány bemutatja azokat az oktatási segédanyagokat és módszereket, amelyek segítik az ősök anyanyelvének megismertetését és a gyermekek nyelvjárási kompetenciájának fejlesztését.</p> Juhász Márta Copyright (c) 2025 Juhász Márta https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1403 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Tanítói nézetek a szövegalkotás tanításának elvi és módszertani vonatkozásairól https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1244 <p>Az írásbeli szövegalkotás tanítása Magyarországon a 3. osztályban kezdődik. Természetesen már ezt megelőzően, az 1. és 2. évfolyamon is végeznek ráhangoló, szóbeli szövegalkotást fejlesztő, valamint mondatszintű írásbeli feladatokat is. A fogalmazástanítás a pedagógus számára igazi kihívást jelent, különösen napjainkban, amikor egyre nehezebb felkelteni a digitális eszközök használatán szocializálódott tanulók érdeklődését az írott szövegek iránt. Az olvasási és információfeldolgozási szokások megváltozása, az élőszavas mesélés, a közös beszélgetések háttérbe szorulása mind olyan tényezők, melyek hatással vannak az iskolában az olvasás-szövegértés, az írás és általában a tanulás során nyújtott teljesítményre. Nem célunk általánosítani, de tendenciaként írható le, hogy az alsó tagozatos diákok keveset olvasnak kedvtelésből, ami szűkösebb szókincset és lassabb olvasási és szövegfeldolgozási, valamint gyengébb írásprodukciót eredményez. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy az említett háttértényezők viszonylatában mi jellemzi a pedagógusok fogalmazástanítási gyakorlatát az alsó tagozaton. Szóbeli kikérdezés (strukturált interjúk) keretében – tanító szakos hallgatók közvetítésével – 22 tanítót kérdeztünk meg a fogalmazástanítás elveiről, mikéntjéről, módszertanáról, nehézségeiről, jövőképéről. Tanulmányomban az írásbeli szövegalkotás helyét, idejét, bevezetését és a ráhangolódási szakaszban alkalmazott módszereket és technikákat firtató kérdésekre kapott válaszokat, nézeteket, véleményeket ismertetem.</p> Magyar Ágnes Copyright (c) 2025 Magyar Ágnes https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1244 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Régi, mégis új színfolt az iskolai testnevelésben https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1228 <p>Napjainkban a „homo sedens” életmód Góliátként rombolja az egészséget, a globális kultúraváltás hatására a „homo digitalis” nemzedék igény- és ingerszintje drasztikusan átformálódott, így oktatási automatizmusaink átgondolása elengedhetetlen. Vizsgálatainkkal bizonyítékokat keresünk arra, hogy a tánc hatásos eszköz lehet az élményközpontú iskolai testnevelésben, a fizikai aktivitáshoz való pozitív attitűd kialakításához. A mintát 422 testnevelést oktató pedagógus és 106 pécsi testnevelő tanár szakos hallgató alkotta. Az online kérdőív eredményeit a leíró statisztikai számítások után egy- és többváltozós statisztikai eljárásoknak vetettük alá. Eredményeink azt mutatják, hogy a most aktív és a leendő testnevelő tanárok is nyitottak az új mozgásformák alkalmazására. Elismerik a tánc innovatív szerepét, a társas nexusokra, az osztályközösségek kohéziójára gyakorolt erősítő hatását. A pedagógusok több mint fele ugyanakkor nem érzi magát kompetensnek a tánc oktatására, valamint a hallgatók sem érzik, hogy biztos tudással rendelkeznek ezen a területen. Konszenzust mutat az is, hogy a tánc segíti a testnevelés tantárgy iránti belső motiváció kialakítását és szinten tartását. A „digitális detox” hatásos eszközeként javasolható a mindennapos testnevelés rendszerében heti 5 alkalomból 1 táncóra tananyagként történő beépítése. A testnevelőtanár képzésben a táncos kurzusok oktatása indokolt, ugyanakkor tantárgyi tartalmukban rendszerszintű átalakítás és módszertani kultúraváltás szükséges.</p> Molnár Ákos, Prisztóka Gyöngyvér Copyright (c) 2025 Molnár Ákos, Prisztóka Gyöngyvér https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1228 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Varázsegyetem az óvodában – Kémiai kísérletekkel a természettudományos gondolkodásért https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1404 <p>Az óvodáskorban végzett kémiai kísérletek nemcsak szórakoztatóak, érdekesek, hanem segítenek kialakítani a gyerekek tudomány iránti szeretetét és érdeklődését valamint fejlesztik a problémamegoldó és kritikai gondolkodásukat. Kutatásunk az óvópedagógusok kémiai és fizikai kísérletekhez való viszonyát és tapasztalatait vizsgálja. 50 Kolozs megyei óvópedagógus töltötte ki a kérdőívet, amiben rákérdeztünk arra, hogy iskolai tanulmányaik során hogyan viszonyultak a természettudományos tantárgyakhoz, milyen gyakran végeznek egyszerű kísérleteket óvodai tevékenységeik során, honnan származnak ezek a kísérletötletek. Arra is rákérdeztünk, hogy a pedagógusok részt vettek-e már kémiai/fizikai témájú továbbképzéseken, illetve hogy részt vennének-e ilyen jellegű képzésen a jövőben. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok 62%-a gyakran végez kísérleteket az óvodában, 38% viszont nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem szokott kísérletezni. A válaszadók 83%-a az interneten talált források alapján végzett kísérleteket, 44,7% saját ötleteket fejlesztett ki, 40,4% kollegáktól kért tanácsot. 8 fő az iskolai, 6 fő az egyetemi tanulmányai során megismert kísérleteket alkalmazta. Kérdőívünkből az derült ki, hogy az óvópedagógusok szívesen vennének részt olyan továbbképzésen, ahol különböző kísérletek munkamenetét és tudományos magyarázatát is megismerhetik. Célunk a továbbiakban ilyen szakmai továbbképzés létrehozása, hogy az óvodapedagógusok magabiztosan sajátítsák el a szakmai hátteret ahhoz, hogy hatékonyan tervezzék és valósítsák meg a természettudományos tevékenységeket.</p> Sógor Csilla, Bálint-Svella Éva-Katalin, Müller Nikoletta Copyright (c) 2025 Sógor Csilla, Bálint-Svella Éva-Katalin, Müller Nikoletta https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1404 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 A pályaorientáció és a pályán maradás lehetőségei, fogalmi megközelítései a kezdő óvodapedagógusok körében https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1211 <p>A tanulmány célja bemutatni, hogy a pedagóguspálya különböző elemei és állomásai nagymértékben meghatározzák a gyakornok óvodapedagógusok pályaorientációját és pályán maradását. Kutatásunkban azt fogjuk vizsgálni, hogy az óvodapedagógusok pályán maradási motivációját milyen mértékben befolyásolja az intézmény munkahelyi légköre, azon belül a vezet pedagógiai kommunikációja. Magyarországon is nagy kihívás a képzett pedagógusok utánpótlása és az oktatási nevelési intézmények humánerőforrás-fejlesztése. Gyakran találkozunk pedagógushiánnyal, aggasztó a pályaelhagyók és a pályamódosítók száma. Napjainkban a pedagógus béremelésnek köszönhetően jogosan várhatjuk, hogy ez változni fog, hiszen a béremelés egy olyan környezeti hatás, amelynek nagy fokú motiváló ereje van. A pályaválasztással és a pályán maradással kapcsolatos extrinzik és intrinzik motivácó fogalmi megközelítéseivel és meghatározó tényezőinek feltárásával sok hasznos információra fókuszálhatunk a mentori tevékenység során. A pályaorientáció érdekes intellektuális kihívás a pályaválasztás és a pályára lépés során. A pályán maradás feltétele többek között a reality shock csökkentése, a mentori támogatottság, a vezető megerősítő attitűdje. A gondolkodási stratégiánk: a fogalmak tisztázása, információk szerzése, rendszerezése, továbbá releváns információk kutatása a kezdő óvodapedagógusok segítése érdekében.</p> Czipczerné Bartók Erika Copyright (c) 2025 Czipczerné Bartók Erika https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1211 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Kémiai tévképzetek nyomában https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1208 <p>A konstruktivista tanulásfelfogás szerint az emberi tudás konstrukció eredménye, a tanulási folyamat nem a valóság tükörszerű leképezését jelenti. Születésünktől kezdve – a környező világról gyűjtött információk alapján – kialakul bennünk egy egyedi, saját tapasztalataink által meghatározott természettudományos világkép, ami alapján értelmezzük a környezetünket. Ez a világkép sok esetben megfelelő magyarázó erővel rendelkezik, de nem mindig egyezik a tudomány által elfogadott állásponttal. Ilyenkor az értelmes tanulást gátló tévképzetek alakulnak ki. Évek óta zajló kutatásaimban a kémia tantárgyhoz, illetve tágabban, a természettudományokhoz kapcsolódó tévképzeteket vizsgálom és a felszámolásuk lehetőségét kutatom. Egy nagymintás mérés során tíz kérdésből álló kérdőívvel gyűjtöttem adatokat néhány, hétköznapi jelenségekhez is kötődő kémiai fogalommal kapcsolatban, mint amilyen az oldódás, párolgás, sűrűség, viszkozitás stb. A kérdések mindegyike egy zárt és egy nyílt végű részből állt. Utóbbi esetében részletesen meg kellett magyarázni egy jelenséget, pl. hogy mi történik az anyagokkal, amikor a cukrot a vízbe tesszük, vagy miért érezzük a benzin szagát. A magyarázatok alapján következtethetünk a gyerekek gondolkodásmódjára, a tévképzetek jelenlétére, kialakulásuk okára. Összefüggéseket kerestem a tévképzetek előfordulása és néhány háttérváltozó között.</p> Dobóné Dr. Tarai Éva Copyright (c) 2025 Dobóné Dr. Tarai Éva https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1208 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Az anyanyelvi fejlesztés és a szókincsbővítés lehetőségei https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1218 <p>A beszédindulás kezdete a kora gyermekkori fejlődés egyik kritikus állomása. Az óvodába érkező kisgyermekek nyelvi készültsége, expresszív kifejezésmódjuk minősége a szociális készségeik fontos megalapozója. A késői beszédindulásnak számos maradványtünetét ismerjük: olvasási, szövegértési nehézségek, beszédhanghibák és grammatikai diszfunkciók is előfordulhatnak (Fehérné Kovács et al., 2018). Egyértelmű, hogy nemcsak az óvodai, hanem az iskolai sikerességet is nagyban meghatározza az elsajátított anyanyelv. A gondolattérkép készítésének óvodai alkalmazását mutatom be; az elkészült gondolattérképekből a gyermekek önálló kifejezésmódjának részletességére, fogalmi fejlettségének minőségére következtethetünk. Empirikus kutatás során figyeltük meg, hogyan jelennek meg a gyermekek asszociációi a gondolattérképeken, illetve a különböző típusú gondolattérképek (meséhez, főfogalomhoz kapcsolt, egyéni, csoportos) sajátosságait is vizsgáljuk, különös tekintettel az SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedésitanulási-magatartási nehézség) státuszt kapott gyermekek alkotásaira. A próbakutatásból adódó legfontosabb következtetés, hogy a gondolattérkép készítés intézményes alkalmazása és annak szókincsbővítésben, anyanyelvi fejlődésben betöltött szerepe a nyelvi hátránnyal induló gyermekek integrációjában segítségül szolgálhat, ezáltal esélyegyenlőség-teremtő tanulási eszközként tarthatjuk számon.</p> Fogarassy Nikolett Copyright (c) 2025 Fogarassy Nikolett https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1218 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Földrajzoktatás-módszertani kötetek az Országgyűlési Könyvtár Ghyczy-gyűjteményében – 1. rész https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1399 <p>Ghyczy Ignác (1799–1870) komáromi könyvgyűjtő, két alkalommal megválasztott országgyűlési képviselő 18–19. századi nemesi családi magánkönyvtára tematikailag és nyelvileg egyaránt széles körű és összetett. A kétrészes tanulmány első részében Johann Christoph Friedrich GutsMuths (1759–1839) német pedagógus, illetve Johann Gottfried Lüdde (1799–?) német földrajztanár és földrajztudós egy-egy földrajzi oktatásmódszertani kötetét szeretném bemutatni az Országgyűlési Könyvtár Ghyczy gyűjteményéből. Johann Christoph Friedrich GutsMuths Versuch einer Methodik des geographischen Unterrichts… című műve (1835) új módszertani javaslatokat kínál a földrajzoktatás terén. Johann Gottfried Lüdde Die Methodik der Erdkunde… című könyve (1842) a földrajztanítás módszerének javításához kívánt hozzájárulni. Tanulmányomban ezeket a köteteket és szerzőik földrajzoktatás-módszertani gondolatait, valamint szellemi horizontját tárom az olvasók elé. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogy e kötetek milyen szerepet tölthettek be Ghyczy Ignác műveltségében.</p> Forgács Hajnalka Copyright (c) 2025 Forgács Hajnalka https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1399 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 A biológiaérettségi vizsgakövetelmények víztani értékek megismerésére, védelmére vonatkozó ismereteinek tanítási lehetőségei in situ körülmények között https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1234 <p>Földünk egyik legsúlyosabb globális problémája a troposzféra hőmérsékletének emelkedése. A klímaváltozás során az átlaghőmérséklet hosszú távú emelkedésének súlyos következménye, hogy a felszíni vizek hőmérsékleti értékei növekvő tendenciát mutatnak. A probléma kialakulása igazoltan antropogén eredetű. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye megállapította, hogy az üvegházhatású gázok emissziójának következménye a Föld ökoszisztémáinak megváltozása, egyensúlyi állapotuk megbillenése. Hazánk 1992-ben írta alá az egyezményt, melyet az 1995. évi LXXXII. törvény hirdetett ki. Az éghajlatváltozás kiemelten veszélyezteti a vizes élőhelyeket, azok élővilágát. Biológia tantárgyból a 2020-as Nemzeti alaptantervre épülő érettségi vizsgakövetelmények jelentősen változtak környezet- és természetvédelem témakörben, a vízre vonatkozó gondolkodási műveletek vonatkozásában. Közép- és emelt szinten is kibővültek a tartalmak. A vizek tisztaságának jelentősége, az élőhelyeket veszélyeztető tényezők mellett ismerni kell az egyén és a közösség felelősségét is. A középiskolai természettudományi oktatás és nevelés, valamint a környezettudatosság közötti összefüggés evidencia a tanulók szemléletformálásában. A környezetvédelem hatékonyságának talán legfontosabb feltétele a társadalom magas szintű felkészítése arra, hogy kialakuljon a környezeti problémák felismerése, megelőzése, megoldása iránti igény és képesség.</p> Horváth Katalin Copyright (c) 2025 Horváth Katalin https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1234 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Magyar állami iskolatípusok a nőnevelésben (1806–1940) https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1306 <p>Napjainkban egyértelmű, hogy egy lány járhat iskolába a közoktatás bármely szintjén, és a felsőoktatásban is részt vehet, azonos feltételekkel, mint a fiúk. Nem volt azonban ez mindig így. A lányok fokozatosan vehetettek részt egyre magasabb szinten az állami közoktatási rendszerben, jelen tanulmány ezt a folyamatot kíséri végig 1806-tól a második világháborúig. Utána már engedélyezett volt a koedukált oktatás, és azóta nincsen törvényi különbség hazánkban a fiúk és a lányok oktatása között. Eddig több szakmunka is éritette a lányok állami közoktatásban nevelését hazánkban (mind nőtörténeti, mind neveléstörténeti témában), de átfogó munka a törvényi szabályozások feldolgozásával ebből a korszakból mind ez idáig nem történt. Ez a tanulmány ennek igyekszik legalább részben eleget tenni. A korszakban az elemi oktatás első négy évét leszámítva végig törekedtek az elkülönített oktatásra, és a lányoknál az egész korszakban megmaradt – legalább részben – a női szerepekre való felkészítés. A kor és a társadalom igényei főleg az első világháború alatti és utáni években – egyre jobban követelték a lányok mind magasabb szintű oktatását, hogy a családi szerepek mellett a munka világában is meg tudják állni a helyüket. Hangsúlyozni kell, hogy a lányok középfokú oktatására az igény mindig sokkal nagyobb volt és maradt, mint amit a lánynevelő intézmények a valóságban nyújtani tudtak. Igazi váltás majd a második világháború után, a koedukált oktatás megindulásával történik. </p> Kis Attila Copyright (c) 2025 Kis Attila https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1306 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 A hatékony tudásátadás kulcsa: érzelmi intelligenciát fejlesztő játékok a tanórán https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1239 <p>Tanári pályám során megtapasztaltam, hogy a körülöttünk változó világ újra és újra komoly kihívások elé állítja az oktatás szereplőit. Nemcsak a tanárnak kell képesnek lennie folyamatos megújulásra, a technológiák elsajátítására és azoknak tanítási módszereibe való integrálására, de a Z és alfa generációs tanulóknak is komoly próbatétel együttműködni a társaikkal, a „learning by doing”-elv mentén kooperálni egymással. A csoportdinamika jelentősége a tanulási folyamatban vitathatatlan. A megfelelő tanulási környezet kialakítása a tanár felelőssége. Hogyan lehet az egymást méregető, önmagát komfortosan leginkább a saját világukban érző tinédzserekkel közösséget kialakítani? Mi húzódik a kamaszok elutasító viselkedésének hátterében? Hogya lehet munkára bírni egy harminc főből álló, unott képű, demotivált, a tananyag mennyisége alatt roskadozó osztályt? Hogyan lehet egy tanárnak egy időben megtanítani a tananyagot és élményt is adni? Erre a lehetetlennek tűnő vállalkozásra hívom szeretettel a tanárságukat hivatásként gyakorló kollégáimat, néhány kipróbálásra szánt játék bemutatásán keresztül.</p> Pásztor Éva Copyright (c) 2025 Pásztor Éva https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1239 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Tanórai mobileszköz-használatra épülő kompetenciafejlesztő gyakorlatok vizsgálata https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1240 <p>A kutatás egy hátrányos helyzetű középiskolai tanulócsoport (N=14) három tanéven át tartó, rendszeres mobileszköz-használattal támogatott tevékenységeit vizsgálta. A tervalapú kutatási stratégia (design-based research, DBR) első beavatkozási ciklusának eredményei feltárták a mobiltechnológiával megvalósított tanórai gyakorlatok eltérő fejlődési szakaszait és azok jellemzőit. Az értékelési folyamat során nyolc független értékelő hat különböző szempont alapján értékelte a tanulók által készített prezentációkat. A vizsgálat első szakaszában feltárt fejlődési ív három karakterisztikus szakaszát az értékelési eredmények alapján az adaptáció, a differenciálódás és a konszolidáció folyamataként azonosítottuk. Az eredmények azt jelzik, hogy a mobiltechnológiával támogatott, tanulói aktivitásra és alkotótevékenységre építő feladatvégzés eredményesen támogatja a különböző kompetenciaterületek fejlődését. A kutatás első ciklusának tapasztalatai olyan fejlődési mintázatok feltárását teszik lehetővé, amelyek segíthetik a fejlesztő célú pedagógiai beavatkozások mélyebb megértését és optimalizálását.</p> Sinkovics Ádám Copyright (c) 2025 Sinkovics Ádám https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1240 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000 Előszó a „Pedagógia változásainak” további tárgyalásához a Mester és Tanítvány folyóirat, Új folyam III. 1. (2025) számában https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1219 <p> </p> <p> </p> Kozma Gábor Copyright (c) 2025 Gábor Kozma https://creativecommons.org/licenses/by/4.0 https://ojs.ppke.hu/mesterestanitvany/article/view/1219 Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000