Mester és Tanítvány

Előszó a Mester és Tanítvány folyóirat Új Folyam III. 2. (2025) számához

Kozma Gábor — 2025-12-31

A szégyen, a vallásos neveltetés, a gyermekkori negatív életesemények és az önegyüttérzés összefüggései

Bernhardt Noémi — 2025-12-31

Háttér: Kutatásunk a vallásos neveltetés, a negatív gyermekkori életesemények és az önegyüttérzés összefüggéseit vizsgálja a szégyenérzettel. Mint cikkünk első részében kifejtettük, a szégyen szociálisan strukturált érzelem; kifejezője a személy vélt értékének vagy fontosságának, motiválja és szabályozza a gondolkodást, az érzéseket, és a mások általi elfogadás megőrzésével kapcsolatos viselkedést. Az önegyüttérzés lehetővé teszi a szégyennel való szembesülést és egészséges feldolgozását. Az önegyüttérzés magas mértéke közel áll a keresztény vallási gondolkodáshoz, ami az empátiát, együttérzést és önegyüttérzést hangsúlyozza.
Módszer: 234 főből álló mintánk magyarországi lakosokból, 72 nem vallásos neveltetésű és 162 vallásos neveltetésű személyből állt. Egy vallásossággal kapcsolatos kérdéssor mellett használtunk a Szégyen Élmény Skálát, az Önegyüttérzés Skálát, és a Negatív gyermekkori életesemények kérdőívet is.
Eredmények: A szégyen és a vallásos neveltetés autoriter jellege és szigorúsága között összefüggés van. Az önegyüttérzés negatívan jár együtt a szégyennel, valamint mértékétől függően a vallásos neveltetés és a szégyen kapcsolatát is moderálja. A nem, az életkor és a vallásos neveltetés kismértékben előrevetítik a szégyent, protektív szerepe azonban az önegyüttérzésnek van.
Következtetések: A vallásos neveltetés egészséges módon beépülve erőforrás lehet a szégyennel való megküzdésben. Az önmagunkkal való együttérzés jelentős védőfaktor a szégyennel szemben.

Jövőkép és oktatás

Demeter Katalin — 2025-12-31

A jövőképek eszmetörténeti alapjaira építve a tanulmány bemutatja néhány befolyásos huszadik és huszonegyedik századi tudományos modell szerepét a jövő alternatív forgatókönyveinek alakításában. A szöveg kritikusan vizsgálja az utópikus, disztopikus és posztmodern jövőképeket, kiemelve azok relevanciáját és korlátait az oktatási stratégiák szempontjából. A kortárs kihívások – a digitális átalakulás, az ökológiai válság, a globális egyenlőtlenségek és a kulturális polarizáció – világszerte befolyásolják az oktatási trendeket. Az oktatás kulcsfontosságú kérdései közé tartozik az egyenlőség, a mentális egészség, a reziliencia és a tantervi rugalmasság, amint azt a kortárs hazai elemzések is kiemelik. Magyar tanítójelöltek, akik leírták a jövő iskolájával kapcsolatos várakozásaikat, a gyermekközpontú és inkluzív attitűdök javulását várják, de aggodalmukat fejezték ki az oktatási rendszerben megfigyelt súlyos problémák miatt. A tanulmány rámutat, hogy bár az oktatás nem tudja megoldani a globális válságokat, létfontosságú szerepet játszik a trendek értelmezésében, az értékek előmozdításában és a bizonytalan jövőre irányuló adaptív stratégiák kidolgozásában.

Az oktatási rendszer átalakulásának hatása a lemorzsolódásra

Frankné Mészáros Boglárka — 2025-12-31

Napjainkban köztudott, hogy a közoktatási rendszerben végbemenő változások befolyásolják az iskolai képzésben részt vevő tanulók számát, végzettségét, ezáltal társadalmi beilleszkedését és munkavállalását, ezek a tényezők pedig összefüggést mutatnak az iskolai lemorzsolódással (Fehérvári, 2008; Kertesi & Kézdi, 2010; Liskó, 2003) és a korai iskolaelhagyással (Mártonfi, 2014). Az oktatási rendszer és a rendszerben bekövetkező változások minden európai uniós tagállamban nagy hatással vannak a korai iskolaelhagyási ráta változására (Fehérvári, Paksi & Széll, 2021). Az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – számára is nagy kihívást jelent a korai, végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklése (Imre, Révész & Pajtókné, 2018; Európa, 2020). Tanulmányomban a hazai közoktatási rendszerben bekövetkezett változások és az iskolai lemorzsolódás közötti összefüggéseket kívánom bemutatni.

Az iskola szociális identitásban elfoglalt helye és a belső szükségletek által motivált távlati célok összefüggései

Gurka Éva — 2025-12-31

Az iskolai évek alatt, a serdülőkorban fejlődő szociális és személyes identitás vonatkozásában kerestünk olyan összefüggéseket kutatásunkban – alapul véve már feltárt, az iskolával mint szociális csoporttal történő azonosulás pozitív hatásait az iskolai teljesítményre, jólétre és tervekre –, melyek a fiatalok társadalmi integrációját segítve előnyösen hathatnak jövőjük alakulására. A szociális identitás tekintetében az azonosulás mérésére az iskola vonatkozásában kitöltött Kollektív Önértékelés Skálát, míg a személyes identitást illetően a hosszú távú, általános célok, tervek vizsgálatára a Rövidített Aspirációs Indexet használtunk. A 257 fős, 16–18 éves gimnazisták mintáján gyűjtött adatainkat elemezve az iskolával való azonosulás feltételezésünkkel egyezően, valóban nagyobb arányban kapcsolódott a teljesebb, egészségesebb működést eredményező intrinzik célokhoz, mint a mentális egészség számos indikátorához negatívan kapcsolódó extrinzik célokhoz. A szociális identitás vizsgálatának relevanciáját pilot vizsgálatunk eredményeinek fényében igazoltnak látjuk, és a kutatást a téma gyakorlati jelentősége miatt további változók beemelésével tervezzük folytatni.

Jegyzetek a Család Évszázadáról – gyermekek és idősek esélye

Kozma Gábor — 2025-12-31

A Gyermekek Évszázada (Pukánszky, 2000) után jön az idősek évszázada? Miként képes a fenyegető népesedési helyzetben a társadalmi működőképességet támogatni az a kétirányú igyekezet, amely egyrészt a születésszámok csökkenésének megállítását, másrészt az arányukban is növekvő időskorúak aktivitását célozza? Kellő figyelmet kapnak-e a gyermekek mellett az idősek? Mi a szerepe a „Család Évszázadában” a nevelésnek és az oktatásnak?
A posztmodern utáni társadalomban (Nádor, 2024) a gyermekek és az idősek egyszerre radikalizálódott helyzetében nem magától értetődő egy holisztikus választ keresni, így a megoldás az átfogó ökológiára épülő átfogó nevelésre hárul. Erre az ENSZ dokumentumai mellett Ferenc pápa Globális Nevelési Paktuma és Globális Családpaktuma is (Pope Francis, 2023a) felhívta a figyelmet. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemeknek és a nevelés intézményeinek (Kozma, 2024a).
A családi, a köznevelést és az időskori aktivitást (Bajusz & Virágh, 2023) támogató edukáció összehangjához új kompetenciákat, sőt „nevelői karizmákat” (Pope Leo, 2025b) kell azonosítani. A Beavers–Timberlawn-féle „családikompetencia-modellt” (Beavers & Hampson, 2000) követve a jelen tanulmány az „átfogó családi kompetenciát” vezette be (CFC). Ez a családi nevelés állapotát végső soron a vágyott és megszületett gyermekek számának több összetevőből eredő indikátoraival jellemzi. Az I. rész most a gyermekkor, a II. rész majd az időskor kompetenciáit és intergenerációs viszonyait tárgyalja.

Szolgálatalapú tanulás a katolikus felsőoktatásban

Moldován Szilvia — 2025-12-31

A tanulmány bemutatja a szolgálatalapú tanulás elméleti alapjait, a katolikus egyetemek társadalmi felelősségvállalási modelljét és a spirituális dimenzió ebben betöltött szerepét. Központi tézise, hogy azok a szolgálatalapú tanulási programok, amelyek folyamatos, strukturált reflexióval integrálják a közösségi szolgálatot és az akadémiai tanulást, olyan ismereteket, készségeket és kognitív képességeket fejlesztenek, amelyek nélkülözhetetlenek a komplex társadalmi problémák hatékony kezeléséhez. A tanulmány bemutatja a szolgálatalapú tanulás elméleti alapjait, a katolikus egyetemek társadalmi felelősségvállalási modelljét és a spirituális dimenzió szerepét a head, heart, hands, soul keretében. Részletes esettanulmány elemzi a pázmányos tanár- és pszichológusjelöltek Taléta Tanodában végzett mentori munkáját, amely a hivatásformálás, az interkulturális kompetenciafejlesztés és az előítéletcsökkentés hatékony terepe.

Interkulturális kommunikatív kompetencia fejlesztése a gimnáziumi angolórán

Mongyi Norbert — 2025-12-31

Az interkulturális kommunikatív kompetencia (IKK) nyelvpedagógiai kompetenciamodellként és nyelvtanítási kimeneti célként értelmezett jelentősége a globalizált társadalmi környezetben felértékelődik, mivel a tanulóknak a kulturális sokszínűségben való hatékony és érzékeny, célnyelven történő kommunikáció képességét is el kell sajátítaniuk. A tanulmány gimnáziumi angol mint idegennyelv-órákon végzett, tanórai hospitálásokon alapuló, empirikus kutatás módszertanát, eredményeit és nyelvpedagógiai implikációit mutatja be. A kutatás rávilágít arra, hogy a részt vevő tanárok milyen módon integrálják a kulturális tartalmakat a nyelvi készségfejlesztéssel összhangban és milyen lehetőségeket teremtenek a tanulók kritikai gondolkodásának, empátiájának és kulturális tudatosságának erősítésére. A megfigyelések az IKK fejlesztésének támogatását célzó tanítási stratégiák azonosítására irányultak, a tanulási tevékenységek, a szervezési módok és munkaformák, valamint a felhasznált nyomtatott és IKT-alapú taneszközök összefüggéseiben. Az eredmények a feltárt gyakorlatok rendszerezését, valamint a tanulásszervezés, a taneszközhasználat és az angol nyelvi készségfejlesztés vonatkozó nyelvpedagógiai következményeinek tárgyalását teszik lehetővé.

Játszóterek a meseerdőben

Tölgyessy Zsuzsanna — 2025-12-31

A népmese természetes közege az élőszó, és nem a mesekönyv-felolvasás. A legrelevánsabb tehát, ha a gyerekek a népmesével kizárólag élőszavas mesemondásban találkoznak, amit kiegészíthet akár a mese drámás megközelítése. E módszer célja, hogy minél érzékletesebb, élvezetesebb és izgalmasabb legyen a gyerekek számára a történet. A drámás megközelítés lényege a szerepbe lépés, amely a gyermekek számára egyáltalán nem idegen, hiszen a szabad játékban is önkéntelenül bizonyos szerepeket (anya, apa, orvos, buszvezető, rendőr stb.) vesznek föl, ezáltal jobban megértik a világot. A gyermekeket játékra aktivizáló elemek megelőzhetik a mesét, beékelődhetnek a történetmesélésbe vagy lezárásként is teljesíthetik azt a küldetésüket, hogy a cselekvés által minél közelebb hozzák a mesei világot. A tanulmányban a szerepjáték és a drámajáték rövid elméleti ismertetése után három kipróbált mesefoglalkozás leírása következik, amely kiegészül a konkrét mesefoglalkozásokon szerzett tapasztalatokkal is.