Mester és Tanítvány

Iskolai Közösségi Szolgálat gyakorlata a szerzetesi fenntartású gimnáziumokban II.

2024-05-07T07:27:11+00:00

A szerzetesi iskolák Iskolai Közösségi Szolgálati gyakorlatáról szóló tanulmány következő kérdésekre igyekszik választ adni: Milyen nemzetközi egyházi előzményei vannak a magyar IKSZ bevezetésének? Milyen nemzetközi példák vannak a hatékony szociális érzékenységet növelő service-learning programokra? A közösségi szolgálat 2012-es bevezetése óta, hogyan alakult a köznevelési rendszerben a szakmai támogatása országosan a programnak? A szerzetesi iskolákban milyen hatással volt a korábbi TESZI-programra a 2012-es IKSZ országos bevezetése? A covid milyen válaszokat igényelt a program átalakításában? Milyen 3 modell körvonalazható a szerzetesi iskolák gyakorlatában az IKSZ pedagógiai hatékony vagy kevésbé hatékony felhasználására szociális kompetenciák fejlesztése terén?

Egyértelműen körvonalazódik a szerzetesi iskolák egy szűk köre, amelyek bevezették a TESZI néven elterjedt Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumtól átvett programot még az IKSz 2012-es bevezetése előtt és megküzdöttek adaptálásával, Az IKSZ-hez illesztésével, illetve a covid alatti helyzettel egyaránt. Ezek az iskolák 2 különböző modellt képviselnek, illetve a Fényi Gyula útja jelent egy 3. lehetséges megközelítést. Mindezek számos tanulsággal szolgálhatnak a köznevelési rendszer egésze számára a jövőre nézve. Elsődlegesen az elé a választás elé állítva őket, hogy szociális kompetenciák fejlesztésére használják a programot vagy más pedagógiai célra, vagy akár elsősorban társadalmi hasznosság van a fókuszban a pedagógiai jelleg helyett.

A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló egyetemi hallgatók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretei és az MI mindennapi használata

2024-04-14T16:30:03+00:00

A tanulmány célja a bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógia szakon tanuló hallgatók mesterséges intelligencia (MI) ismereteinek felmérése, valamint annak vizsgálata, hogy mennyire és milyen területeken alkalmazzák vagy tervezik alkalmazni az MI eszközöket a mindennapi életük során. A kérdőívet 1027 résztvevő töltötte ki, akiknek 65%-a nappali, míg 35%-uk levelező tagozatos volt. A hallgatók képzési területei közül 34,5% bölcsészettudományi, 43,7% társadalomtudományi és 21,1% pedagógiai képzési területen tanult. A résztvevők átlagosan 78,2%-ot értek el az MI applikációk jellemző vonásainak ismeretében a 8 kérdéses Igaz/hamis teszten. A megadott 9 terület közül átlagosan 1,92 területen használnak rendszeresen vagy alkalomszerűen valamilyen MI alkalmazást. A tanulmány 4 területen (tanulás, munkahely, szórakozás-szabadidő, kommunikáció és közösségi média) vizsgálta ezen felül a hallgatók nyitottságát az MI eszközök használata iránt. A résztvevők átlagosan 2,3 területet jelöltek meg, és csupán 16,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy egyik területen sem használnak vagy nem terveznek MI eszközt alkalmazni. A változók elemzése multinominális logisztikus regresszióval történt, a nem, tagozat és képzési terület hatásának vizsgálatával a kapott adatokra vonatkozóan. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a résztvevők jelentős része rendelkezik alapvető ismeretekkel az MI-ről, és több területen is hajlandóak, vagy már alkalmazzák ezeket az eszközöket a mindennapi életük során.

Bevezető

2024-07-11T06:19:16+00:00

Tisztelettel köszöntjük olvasóinkat a Mester és Tanítvány folyóirat 3 . számának a megjelenése alkalmából. Mostani számunkban is − az előzőekhez hasonlóan − a nevelés-oktatás világának sokszínűségét és aktuális témáit mutatjuk be.

Recenzió Mauro Mantovani (szerk.) Maturazione degli affetti e vita buona – Identità di genere e orientamento sessuale [Az érzelmek érése és a jó élet – Nemi identitás és szexuális irányultság] című olasz nyelvű kötetéről

2024-04-29T08:26:42+00:00

A kötet arra törekszik, hogy korunk gyors és alapvető átalakulásának közepette bemutassa a személy fogalmát, a fejlődés és érés folyamatát, annak stabil és változó irányulásait. A kötet tíz olyan szöveget gyűjt egybe, amelyek a Fiatalok, érzelmek, identitás című kutatási projekt 3. szemináriumán elhangzott előadásokból származnak. A hároméves kutatási program jelenleg a Pápai Szalézi Egyetemen zajlik, az öt kar és néhány hozzájuk kapcsolódó olasz tanulmányi központ bevonásával.

Tendenciák az esztergomi (német nemzetiségi) tanítóképzés történetében

2024-04-14T16:29:18+00:00

A tanulmány bemutatja a német nemzetiségi tanítóképzés történeti hátterét, tartalmát, formáit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Áttekinti a tanítóképzést meghatározó társadalmi és törvényi változásokat és azok hatását az oktatásra. Mivel a tanítóképzés erősen gyakorlatorientált, az elmélet mellett a gyakorlati képzés formái és tartalma is bemutatásra kerülnek. A beszámoló végén áttekintjük azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a minőségi tanítóképzést, hogy a német nemzetiségi pedagógusok felelősséggel és eredményesen tudják továbbadni a nemzetiségi nyelvet és kultúrát.

Globálisan a családról

2024-04-12T07:33:03+00:00

Korunk a globális válságok kora, így tényszerű megközelítés korunk családjának helyzetét ebben a kontextusban tárgyalni. Ebbe a neveléstudomány mellett más tudományterületek is bevonódnak, sőt, azokat újabb kihívások elé állítják a minden további keretrendszert átlépő társadalmi folyamatok. Ezek során a tudományt felelős párbeszédre szólítják a család erősítését szolgáló intézmények, valamint a társadalom szervezetei, és kiemelten is a katolikus egyház azon megnyilatkozásai, amelyek minden ember átfogó felelősségére építik a megoldásra törekvés globális feladatát. A tanulmány elsősorban a pedagógusképzés és a gyakorlati pedagógia résztvevőinek, de ezen túlmenően is, a közösségek gondozásában, fejlesztésében, a családért vállalt társadalmi felelősségben osztozók számára hasznosuló ismereteket foglal össze. Figyelmükbe ajánlja, hogy meghatározóvá vált a család dolgainak átfogó tárgyalása. Az egyetlen, a globálisan, a kultúrákon, vallási hovatartozáson átívelő módon bevethető eszköz: a nevelés. Vagy hatékonnyá tesszük a nevelést, vagy minden elvész: nemcsak kultúránk esik széjjel, hanem szó szerint fel is éljük glóbuszunkat. Globális cselekvés szükséges a család erősítése érdekében, ebben a nevelés hatékonyságát a társadalmi összefogásra építve kell újraértelmezni. Az új kereteket a minden embert megszólító globális társadalmi egyezmények képezik. Ezeknek a paktumoknak a cselekvő megvalósítására, a tudomány és a hit, a társadalmi cselekvés összefogásában való részvételre kell hívni mindenkit. Ennek eredményességében meghatározó szerepük van az egyetemeknek és a nevelés intézményeinek.

Nyelvtanulók interkulturális kommunikatív kompetenciájának fejlesztési lehetőségei gondolkodási stratégiák felhasználásával a gimnáziumi információalapú angolnyelv-tanulás során

2024-05-27T09:56:48+00:00

A tanulmány célja bemutatni, hogy miként fejleszthetők a gimnazista korú nyelvtanulók interkulturális kommunikatív kompetenciái gondolkodási stratégiák alkalmazásával az angol mint idegennyelv információalapú tanulása során. A bevezetőben meghatározásra kerül az interkulturális kommunikatív kompetencia fogalma, valamint fejlesztésének kiemelt helye a hazai, jelenleg is érvényben lévő Nemzeti alaptantervben. Ezt követően az információalapú nyelvtanulás koncepciójának ismertetésekor annak olyan elemeit gyűjtjük össze, amelyek a nyelvtanulás támogatását szolgálják az információalapú társadalomban zajló idegennyelv-tanítás során. A gondolkodási stratégiák bemutatásakor kiemeljük szerepüket a tanulói gondolkodási tevékenységek segítésében, valamint, hogy miként segítik a tanulókat saját gondolkodási tevékenységeikre adott reflexiójukban. A tanulók metakognitív tudatosságának fejlesztésével a tanárok lehetővé teszik számukra, hogy megtervezzék, nyomon kövessék és irányítsák tanulási folyamataikat. A tanulmány további részében olyan gondolkodási stratégiákra adunk példákat, amelyek (1) információk keresésére és feltárására, (2) információelemek szintetizálására és rendszerezésére használhatók, valamint (3) további releváns információk keresésének hatékonyságát támogatják. Az angol mint idegennyelv tanórákon kipróbált feladatok elvégzése során a nyelvtanulók interkulturális kommunikatív kompetenciái fejlődnek. A tanulmány összefoglalásaként összegyűjtjük a gondolkodási stratégiák tanításának és tanulásának előnyeit, amelyek az angol mint idegennyelv gimnáziumi tanórai keretek között történő tanítása során a nyelvtanulók fejlődését segítik elő.