Mester és Tanítvány

Megnyitó a Változások a pedagógiában – a pedagógia változása című konferencián

2025-01-07T12:36:37+00:00

Neveléstudományi Konferenica megnyitó beszéde.

Ének-zenetanítás a kommerciális popzene korában

2024-09-22T14:12:43+00:00

Ének-zene tanárként az ember frontális ütközést lát az iskolai tananyag és a fiatalok zenéhez való viszonya között. Néhány kivételesen tehetséges tanár tevékenységét leszámítva az énekórák többnyire kudarcok: a tanárok és a diákok többsége is túlélésre játszik. Az oktatásfinanszírozás világszerte a legolcsóbban elérhető, gazdaságilag leggyorsabban hasznosuló képzéseket preferálja: így a zeneoktatás megtartásáért, netán fejlesztéséért szakadatlan harc folyik, ahol állandóan a gazdasági hasznosság érveit kell valahogyan prezentálniuk a művészeknek és oktatóknak. A mostani iskolások már úgy cseperedtek fel, hogy a szüleik nem énekeltek nekik, csak szólt mellettük a rádió reggeltől estig. A magaskultúra egyre több helyen szorul hátra a tömegkultúrával szemben. Magyarországon Kodály magyar népzenéhez kötődő pedagógiai programja és a személyének tekintélyére alapozott, ma is működő intézményrendszer miatt a zenetanítás helyzete speciális. Megvizsgáljuk, miben tér el Kodály korától a mai társadalmi helyzet és kulturális háttér, hogyan változtak a gyerekek adottságai, a számukra lehetséges életstratégiák. Kodály a maga korának feszítő kérdéseire talált adekvát választ: szellemiségének méltó követése csak az lehet, ha a jelenben az övéhez hasonló szabadsággal, erővel és realitásérzékkel tudunk járható utakat kialakítani.

Edukációs környezet, virtuális tanulókörnyezetek és játékterek a gamifikált pedagógiában

2024-09-29T18:00:56+00:00

A felhasználói preferenciák fontos tényezők a tanulókörnyezetek tervezésében. A játékelemeket tartalmazó virtuális tanulókörnyezetekben végzett kutatások jelenleg a tanulói motiváció, teljesítmény és ösztönzők kapcsolatára koncentrálnak. Még ritka az olyan kutatás, amely a felhasználók cselekvési kedvét és munkamorálját a virtuális tanulókörnyezet megjelenítésével kapcsolatban vizsgálja, annak ellenére, hogy az emberi tevékenység térbefolyásoltsága köztudott. A népszerű videójátékok tereit – Super Mario Bros., Professor Layton, vagy The Legend of Zelda – a gyártók a felhasználók véleménye alapján fejlesztik. Tanulmányomban egy feltáró jellegű kutatásról számolok be, melynek során egy gamifikált tanulásszervezési keret játékterének felépítési tulajdonságait közösségi tervezés keretében elemeztük, majd kialakítása úgy történt, hogy a játéktér a felhasználók munkamorálját a tanulási folyamatban hatékonyan támogassa. A közösségi tervezésben létrejött egy virtuális oktatási környezetek minősítésére alkalmazható kezdetleges szemantikusdifferrenciál-skála. A kutatásban 37 elsőéves és harmadéves egyetemi hallgató vett részt. Az adatgyűjtés és adatelemzés kvalitatív módszerek alkalmazásával történt. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tanulási terekben létrejövő virtuális játékterek vizuális kialakítása és feladatfelépítése hatással van a bennük tevékenykedők cselekvési kedvére és feladatpreferenciájára.

A környezeti nevelés ismeretköreinek megjelenése az alsó tagozatos oktatásban

2025-01-07T12:05:54+00:00

A gyermekek környezettudatos szemléletének formálása már óvodáskorban megkezdődik, majd az általános iskolai nevelés ad lehetőséget arra, hogy a diákok megismerjék a környezeti problémákat, az ehhez kapcsolódó antropogén hatásokat. Az iskolai oktatómunka segíti a környezetvédelemért felelős gondolkodás kialakítását is, az iskolai környezetben számos tevékenység lehetőséget biztosíthat erre tanórán vagy tanórán kívül. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy első, második, harmadik és negyedik osztályban a környezetismeret tantárgyon kívül más tantárgyakban is oktatják-e a pedagógusok a környezetvédelmi témákat, ezek színterei hol vannak, és milyen óraszámban jelennek meg. A felmérés kérdőíves módszerrel történt, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Hajdú-Bihar vármegyében található 10 iskolában tanító pedagógusok körében. Eredményeink azt mutatják, hogy a megkérdezett pedagógusok által tanított tantárgyakban a környezetismeret tantárgyon kívül is megjelennek a környezetvédelmi ismeretkörök, mind a négy évfolyamon, leginkább a magyar nyelv és irodalom, a technika és életvitel és a vizuális kultúra tantárgyakban. Tantermi tanórán nagyobb óraszámban alkalmazzák a környezetvédelmi témákat az általunk megkérdezett pedagógusok, mint tantermi órán kívül. A tantermi órán kívül legnagyobb óraszámban az erdei iskolában foglalkoznak a megkérdezettek a vizsgált környezetvédelmi témákkal.

A Nyíregyházi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző tanulóinak több szempontú vizsgálata 1914–1961 között

2024-08-29T15:16:33+00:00

A tanulmányban a Nyíregyházi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző személyi tényezőit (tanulók) szeretném vizsgálat alá vonni 1914 és 1961 között. A tanulmány elején a tanítóképző kialakulását, a tanítóképzésben bekövetkezett szervezeti változásokat vizsgálom. Ezt követően a tanulók elemzését tárom az olvasó elé. A tanulók vizsgálatánál a beiratkozott, képesítést szerzettek számát mutatom be. A különböző időszakokban a minisztérium az osztályonkénti tanulók számát próbálta befolyásolni a túlképzés miatt. Az intézet ezzel kapcsolatos fellépését tárom fel. Elemzem a lemorzsolódás mértékét, nagyságát. A tanulmányban próbálom feltárni a lemorzsolódás okait, illetve a tanárok küzdelmét a lemorzsolódás ellen. Ezt követően a tanulók vallási megoszlását elemzem 1914 és 1948 között. A tanulmányban kitérek a tanulók szociális származására, vizsgálva a szülők foglalkozás szerinti megoszlását. Az 1914 és 1948 közötti időszakban megvizsgálom az iskola székhelyének szülőtársadalmát, feltérképezem a befolyásos szülőcsoportok körvonalait. Majd ezt követően a tanulók lakóhely szerinti megoszlását, a képző beiskolázási területét mutatom be. Kitérek az anyanyelv szerinti megoszlásra, a tanulók előtanulmányára. A dolgozat végén a tanulók felvételi eljárását vizsgálom az intézetben.

A mentor–mentorált kapcsolat fontossága a tanárjelöltek szakmai fejlődésében

2024-09-09T20:54:14+00:00

A mentor szerepe a gyakornok tanárok fejlődésében a tanítási gyakorlat során kulcsfontosságú. Ahogy Malderez (2024) rámutat, a mentor szerepe több szempontból is fontos, beleértve a mentorált gondolkodásának támogatását a hatékony döntéshozatal fejlesztése érdekében, a példamutatást a professzionalizmusra, lehetővé tenni a mentorált számára, hogy megértse mások gondolatainak relevanciáját, valamint a mentorált bevezetését a szakmába, különösen abba az iskolába, ahol tanít. Malderez (2024) továbbá kiemeli a mentor szerepét az érzelmi támogatásban és a mentorált mint személy támogatásában. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a mentorokkal való kapcsolat hogyan befolyásolta 15 angolnyelv-tanárjelölt tapasztalatait a hosszú és rövid tanítási gyakorlataik során. A tanulmány hosszú kvalitatív interjúkra támaszkodik, amelyek online készültek, röviddel a hallgatók diplomájának megszerzése után. A beszélgetések körülbelül egy órán át tartottak, majd témák szerint írtam le és elemeztem az interjúkat (Saldana, 2021). Az eredmények nemcsak azt mutatják, hogy a gyakorló tanárok tapasztalatai a mentorokkal vegyesek voltak, hanem azt is, hogy maguk a gyakornok tanárok milyen tulajdonságokat értékelnek leginkább egy mentorban. Remélhetőleg ez a kutatás elősegíti ennek a kulcsfontosságú kapcsolatnak a megértését, és talán segítséget nyújthat mind a mentoroknak, mind a mentoráltaknak a jövőben.

Nyelvi-logikai képességek vizsgálata a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók esetében

2024-09-18T18:04:52+00:00

A kijelentések igazságtartalmának vizsgálata a formális logika szabályainak alkalmazásával sok esetben eltéréseket mutat a köznyelvi értelmezéstől. Viszont az iskolai tananyag hatékonyabb értelmezéséhez szükség van a formális logika eszköztárára, ezért nagyon időszerű a formális logikai gondolkodás vizsgálata a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók esetében is. Jelen tanulmányban a Peirce-művelettel (közismertebb nevén sem…sem művelet) kapcsolatos empirikus kutatási eredményeink kapnak nagyobb hangsúlyt. Konkrétan az implikációcsoportba helyezett Peirce-művelet értelmezésének nehézségeit vizsgáltuk, valamint megpróbáltuk beazonosítani, hogy a hallgatók ezt a műveleti struktúrát milyen más háromváltozós logikai összetételekkel tévesztik. Továbbá vizsgálat tárgyává tettük különböző háromváltozós kijelentések értelmezésének empirikus távolságát is. Ezzel elsősorban azt próbáltuk felmérni, hogy a formális logika szempontjából teljesen különböző szerkezetű kijelentések mennyire különülnek el a hallgatói értelmezések során. Ez legfőképpen a kommutatív műveleti struktúrák esetében kiemelkedő jelentőségű, mivel közvetlen kapcsolatban áll a mellékmondatok sorrendjének felcserélésével a köznyelvi kijelentések esetében. Megfigyeléseink szerint a konjunkciócsoportba tartozó összetételek esetében a hallgatók eredményei megfelelőek, viszont az implikációval kapcsolatos műveleti struktúrák esetében még komoly fejlődésre van szükség.

Innovációs törekvések az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, avagy újra kell alkotni koncepciónkat a taníthatóság gazdagságáról

2024-09-11T11:17:07+00:00

Felsőoktatáspedagógiai tantárgyfejlesztésünk célja a Pedagógusmesterség tantárgy evidenciaalapú tartalmi és módszertani megújítása, kidolgozott óratervek készítése, a munkaformák kipróbálása, a hallgatók tudásának és attitűdjének, szakmai autonómiájának monitorozása. A tartalmi és módszertani megújítás során aktív tanulási környezet kialakításával a hallgató feladatorientált és tevékenységközpontú tanulás során maga építi fel a tudását, szakmai orientációját, önreflexióját mélyíti. Pilotunk kutatási kérdései: Hogyan lehet hatékonyan felkészíteni az óvodapedagógus és kisgyermeknevelő hallgatókat a megváltozott pedagógusszerepre? A módszertanilag és tartalmilag modernizált oktatási környezet, interaktivitásra épülő oktatás fokozza-e a hallgatók érdeklődését, valamint bevonódásukat? A tervezett fejlesztés segít alkalmazkodni a környezet gyorsan változó kihívásaihoz. Újragondolhatjuk az oktatási rendszer fő értékeit.

Iskolai konfliktusok preventív megközelítése

2025-01-07T12:32:20+00:00

A gyerekek és a pedagógusok idejük jelentős részét az iskolában töltik el. A jó közérzetért a jó kapcsolatok és a megfelelő kommunikáció a felelős. Hogyan válhat eredményessé a tanári kommunikáció? Milyen eszközök állnak a pedagógus rendelkezésére a mindennapokban? Milyen módszerek alkalmazása mérsékelheti az iskolai konfliktusokat? Az iskolával, a pedagógusokkal szemben ma már sokkal nagyobb elvárásokat támasztanak a szülők, a közösség és a jogalkotó is. Az oktató-nevelő feladatok folyamatosan bővülnek, igyekeznek kiszolgálni a társadalom és a munkaerőpiac elvárásait. A mai világban az a sikeres, aki tudatosan viselkedik, saját érdekeit, céljait tartja szem előtt. Az erősen individuumközpontú magatartást a szülők, a reklámok és a média is támogatja, az iskolában viszont ez nem mindig járható út, mert egy osztályban a közösség minden tagjához alkalmazkodni kell. A tanórán az egyes feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a csoportos munkamegosztás és együttműködés. A pedagógiai célok közé tartozik többek között a szociális-emocionális kompetenciák és kooperációs készségek fejlesztése. A tanulmány az amerikai és a német szakirodalomban megjelent szociális-emocionális, együttműködésikészség-fejlesztő tréningekre (Second step, Klarigo, Lubo) tér ki. Továbbá a konfliktuskezelési módszerek közül kiemeli a resztoratív technikát és az erőszakmentes kommunikációt.

Képeskönyvvel az inklúzióért

2025-01-07T12:10:35+00:00

A fogyatékosság jelenségének iskolai kezelése elsősorban a pedagógusok hajlandóságát, tudatosságát igényli, és egyúttal attitűdjüket közvetíti a többségi tanulók felé. A tanulók közti spontán interakciók, a pozitív hozzáállás, a tanulók fogyatékos személyek iránti attitűdje közvetlen és közvetett tapasztalatok során formálódik. Az inkluzív oktatás lehetőséget teremt a tanulók számára a közvetlen tapasztalatok megélésére, ugyanakkor a közvetett tapasztalásokban fontos szerepe lehet az irodalomnak. A szemléletformáló eszközök sorában a képeskönyvek elsődleges forrásnak tekinthetők, mivel a mindennapi életet tükrözik, bővítik a gyermekek ismereteit, új narratív tapasztalatokat kínálnak számukra a fogyatékosságról, segítik releváns szókincsük kialakulását. Egyre több fogyatékos szereplőt ábrázoló gyermekkönyv lát napvilágot, melyek jól használhatók az inkluzív oktatás során a többségi gyermekek elfogadóvá nevelésében. A gyermekirodalomkutatók egyetértenek abban, hogy egy adott könyv minősége a szöveg és az illusztrációk alapján ítélhető meg. A tanárok feladatai közé tartozik a könyvek felhasználási céljainak meghatározása és az adott fogyatékos karakter ábrázolásának értékelése mellett a könyv tudatos kiválasztása is. A jó minőségű képeskönyvek kiválasztása során szem előtt kell tartani az oktatási, nevelési célokat. Tanulmányunkban a képeskönyvek inkluzív osztályokban történő alkalmazásának szempontjait vesszük számba. Csokorba szedjük az inkluzív gyermekirodalomban megjelenő üzeneteket, a szöveg és a kép szinergiájának olvasóra gyakorolt hatását, illetve bemutatunk két könyvválasztási szempontrendszert, melyek mentén a pedagógusok rátalálhatnak a pedagógiai céljaik megvalósítását leginkább szolgáló képeskönyvre.

„Valóknak tartott fontos események” – Vaszary Kolos (1832–1915) történelem tankönyvei

2024-09-24T21:52:44+00:00

Vaszary Kolos esztergomi érsek, bíboros neve az egyháztörténeti munkákban általában az első Wekerle Sándor-kormány egyházpolitikai intézkedéseinek ellenzőjeként jelenik meg. Kevésbé közismert, hogy a magyar egyház fejévé válása (1891) előtt számos helyen (Komárom, Pápa, Esztergom, Győr, Pannonhalma) történelmet, földrajzot a bencések között elsőként oklevél birtokában tanító szerzetes több tankönyvet is írt, érdeklődésének egyik fókuszpontja a magyar középkor volt. Tanította Concha Győzőt, de Baross Gábort és az érseki székben közvetlen utódát, Csernoch Jánost is. Vaszary neve a korszak pedagógiájával, illetve a történelem tantárgy
történetével foglalkozó művek döntő többségéből hiányzik. Az előadás a tankönyvszerző Vaszary jelentősége mellett foglal állást, elsődleges forrásként műveit megvizsgálva. A későbbi bíborosnak ugyanis szerepe volt az önkényuralom időszakában Horváth Mihály műveinek népszerűsítésében, fiatal pedagógusként már történelmi füzetsorozatot (Ifjúsági Plutarch) indított, s önképzőköröket szervezett. Vaszary a korszakban korántsem magától értetődő módon felismerte Luxemburgi Zsigmond uralmának jelentőségét, de figyelme, érdeklődése kiterjedt a hadtörténetre és a 19. századi reformországgyűlésekre is. Két fő alkotásának az 1863-ban
megjelentetett Világtörténelem, s az 1865-ben kiadott Magyarország története tekinthető. Térképekkel ellátott, az egyes területek, birodalmak „földrajzi átnézetével” kezdődő fejezetei alapos forrásismerettel és didaktikai tudatossággal jellemezhetők, amelyek hazai történelemtanításunk meghatározó elemei mind a mai napig.

„Hol a kristály már füstölög”

2024-09-08T20:42:17+00:00

Dolgozatomban azt vizsgáltam, mennyire feleltethető meg egymásnak a befogadásközpontú irodalomtanítás és a biblioterápia. Elméleti alapfelvetésem, hogy a biblioterápiás módszer és eszköztár nagyrészt már használatban van az irodalomoktatásban. Ami hiányzik, az ennek a tudatosítása, a céltudatos alkalmazása. A szakirodalmak összehasonlításával megállapítottam, hogy a befogadóközpontú irodalomtanítás és a fejlesztő biblioterápia a befogadót, az olvasót helyezi tevékenységének középpontjába. Arra fókuszál, hogy a szövegek milyen változásokat indítanak el a „felhasználókban”. Célkitűzéseik, stratégiáik, elemzési módszereik nagyrészt megegyeznek.Úgy vélem, az irodalom tanításának szemléletmódjában kell változnia, tudatosan kell fordulni akár a biblioterápiás nézőpont felé is – egy humanisztikusabb irodalomtanítás érdekében – és nem újabb technikai, módszertani ötleteket felmutatni. Ezért is térek ki az elemzési stratégiákra egy-egy konkrét módszertani ötlet helyett. A két diszciplína nem egyezik egymással, de szerettem volna rávilágítani, hogy szükséges a két terület egymásra hatásának vizsgálata. Fontos annak megfigyelése, hogyan lehet az irodalomórákat a diákok személyiségfejlődésének szolgálatába állítani, a hangsúlyt az irodalomtörténetről befogadóközpontú tevékenységekre helyezni.

Szülői támogatás és hitre nevelés.

2024-09-16T20:35:02+00:00

Korábbi kutatásaink során több alkalommal is vizsgáltuk a család támaszszerepét. Legutóbbi e témában született közleményünk a családi támogatást általánosságban vizsgálta. Célunk egy átfogó kép megalkotása volt: a család mely szereplői jelennek meg hangsúlyosan a hallgatók támogatásában, és mely területeken érezhető át különösen ez a támogatás. Szembetűnő tapasztalata volt munkánknak, hogy a család világképet és életfilozófiát ad támogató funkció expressis verbis viszonylag kevés válaszadónál jelent meg, és a család az identitás forrása támogató funkció is inkább csak rejtett formában volt tetten érhető a válaszokban. Fontosnak tartottuk, hogy kutatásunkat folytassuk, gondolatmenetünket továbbvigyük ebben a katolikus egyetem tanárképzése szempontjából fontos témában. Tanulmányunk arra tesz kísérletet, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elsőéves bölcsész tanár szakos hallgatói tapasztalatát bemutassa: eddigi életében miként élte meg a fiatal tanárjelölt a családi támogatást a vallás gyakorlásában. Célunk, hogy lehetőségeinkhez mérten feltárjuk, milyen családi támogatásban részesültek ezen a téren hallgatóink, és számba vegyük, mit tehet az egyetem: milyen lehetőségeket kínálhat a vallás gyakorlásában, a hitben való elmélyülésben, és miért fontos ez a katolikus tanárképzésben.

A nevelés hazája

2024-09-08T21:42:57+00:00

A „nevelés hazája” megközelítés újat hozhat a neveléstudomány és a pedagógiai gyakorlat számára a professziónak az ezredfordulón történt tárgyalása után. Azóta a széteső európai kultúrában mindinkább a nevelésre hárul a hazát, sőt a világot megőrző és a társadalmat éltető szerep. Ez statútuma is a „nevelés hazájának”, aminek mai térképén jutunk el a fejlesztési utak csomópontjaiban működő központok szerepének tárgyalásához. Az új kihívásokhoz igazodó hivatástradíciók hiányában a sürgősségi megoldások a nevelés mind fájdalmasabb sebeinek csak a tetejét kezelik. A „nevelés hazájában” gyakran korábban születnek meg az újgenerációs hivatásképzések, mint hogy rendeződhetnének rokoni kapcsolataik a neveléstudomány és a pedagógia viszonyaival. A 20. századra intézményesült óvó és tanító hivatások, majd pedig a bölcsész paradigmából kaput nyitó tanárképzés melletti kibontakozásuk jellemzője a multidiszciplinaritás, amely az „embertudományok” modern kori felgyorsult fejlődéséből merítkezik. A bölcsész paradigma alapkérdése az elmélet és a gyakorlat közti viszonynak a hatékonyságot célzó versengése. Mindez a tudás adaptivitásának szerepére irányítja a figyelmet. Az adaptivitás és a normativitás kereszteződéseinek azonosításához a 20. század első felére való újbóli rátekintés is fontos. A „nevelés hazája” térképén eljutunk Esztergomba, ahol a pedagógusképzési utak jelenét is tárgyalhatjuk.

Eszközök és módszerek a hatékony inkluzív nevelés szolgálatában

2024-09-08T20:31:42+00:00

Az inkluzív nevelés-oktatás célja, hogy minden tanuló számára megfelelő tanulási utakat és lehetőségeket biztosítson, tekintetbe véve a gyermekek egyéni képességeit, speciális nevelési igényeit, sajátos szükségleteit (Varga, 2012). A pozitív érzelmek előmozdítása csökkenti a tanulás miatt kialakuló stresszt és szorongást, különösen azoknál a tanulóknál, akik sajátos nevelési igénnyel rendelkeznek (Norrish et al., 2013). Seligman megközelítése a reziliencia fejlesztését is kiemeli, amely szintén kulcsfontosságú az inkluzív nevelési környezetben (Varga, 2012, Seligman, 2011). Amennyiben mindez tantárgyi integráció segítségével történik, úgy a tantervi keretek közé is könnyedén beépíthető. A közösségi érzés megtapasztalása, a társadalmi kapcsolatok erősítése tovább növelheti a marginalizált tanulók társadalmi befogadásának esélyét, támogatva az inkluzív nevelés célkitűzéseinek megvalósulását. Jelen munkában desk research módszerrel feltárt eszközöket és technikákat mutatunk be, melyek a középfokú oktatásban részt vevő diákok inkluzív szemléletű tudáselsajátítását támogathatják. Összességében elmondható, hogy a pozitív nevelés integrálása az inkluzív oktatásba lehetőséget nyújt az SNI-tanulók mentális egészségének javítására, erősségeik kiemelésére és a közösségi kapcsolatok erősítésére. Ezáltal az oktatás nemcsak a tanulók tanulási eredményeit, hanem általános jóllétüket is jelentősen támogatja, hozzájárulva az inkluzív oktatás sikerességéhez.

Kiégés-tünetegyüttes pedagóguspályán és megelőzése irodalomterápiás módszer alkalmazásával

2024-09-09T22:20:17+00:00

A kiégés-tünetegyüttes vélhetőleg a pedagógusok pályaelhagyásának egyik legfőbb oka, nemzetközileg ismert és kutatott probléma. Több mint két évtizednyi tanítás, egyetemi oktatói munka, többek között tanárképzésben és -továbbképzésben szerzett gyakorlat után tanulmányomban megkísérlem összefoglalni a pedagóguspályán fenyegető kiégés-tünetegyüttes legjellemzőbb jelenségeit, valamint keresem a megelőzés lehetőségeit, elsősorban irodalomterápiás módszer segítségével. Az irodalmi szövegek inspirálta irodalomterápiás beszélgetéssorozat célja önmagunk mélyebb megismerése, a reziliencia és stressztűrés erősítése, valamint az érzelemszabályozási stratégiák fejlesztése. A self-care szemlélet és a jungi szimbólumelmélet jegyében, továbbá a narratív pszichológiának és a pozitív pszichológiának tapasztalatait összesítve keressük a kiégés megelőzésének komplex módját az irodalomterápiás folyamat során. Az interdiszciplináris elméleti részt az első gyakorlati tapasztalatok rövid összefoglalása követi. A cikk a Biblioterápia Szakiárnyú Továbbképzésen benyújtott és megvédett szakdolgozat átdolgozott és rövidített változata.

Terminológiai utazás az együttnevelés körül

2024-09-08T15:00:44+00:00

Alapvetés, hogy egy társadalom fejlettségét nagyban mutatja az, hogyan bánik az elesettekkel, kiszolgáltatottakkal, a társadalom peremére szorult emberekkel. A szemlélet, a gondolat és a kommunikáció szoros kölcsönhatásban van egymással. Gondolkodásunk meghatározza kommunikációnkat, de a nyelv, a kommunikáció (különösen a tömegkommunikáció) is hatással van gondolkodásunkra. Érzékelhető ez a hatás-ellenhatás a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek megítélésével kapcsolatban is, ahol egyrészt maga a hiányosság, károsodás, illetve az érintett populációk megnevezései jól visszatükrözik az adott társadalom hozzáállását a sérült, fogyatékos emberekhez (lásd pl. rokkantak világnapja). Másik oldalról viszont érzékelhető a szakterület, az oktatáspolitika azon erőfeszítése is, hogy a jogi és a szakterminológia alkalmazásával (is) hatást gyakoroljanak a társadalmi szemléletre (lásd pl. sajátos nevelési igény). Végül, de nem utolsósorban nem feledkezhetünk meg arról a speciális folyamatról sem, melynek során a sérülések, károsodások adott korszakban elfogadott és használt terminológiája az idők folyamán egyre pejoratívabbá válik (lásd pl. debilis, imbecillis, idióta). A tanulmány egy „terminológiai utazásra” invitálja az olvasót, melynek során három fogalompár, a másság és különbözőség, a fogyatékosság és sajátos nevelési igény, valamint az integráció és inklúzió fogalmak elemzése mentén igyekszünk tisztázni a terminológiai kérdéseket, problémákat.

A füzetmunka szerepe a Waldorf-iskola első nyolc évében

2024-09-06T16:30:28+00:00

A Waldorf-pedagógia epochális oktatásának sajátossága, hogy epochafüzetet készítenek a gyerekek, amely a tankönyvük is egyben. A rajzolással kísért füzetmunkának a tanítás-tanulás folyamatában a tananyag rögzítése, elmélyítése és művészi átélésével a belsővé válás a célja. Tanulmányomban egy Waldorf-iskolai osztály nyolc év alatt készült füzetmunkáit mutatom be és elemzem kiemelten a vizuális nevelés szempontjából. Waldorf-osztálytanítóként 2015-től 2023-ig a Váci Waldorf Általános Iskolában tanítottam. A nyolc év alatt az osztályomban a gyerekek által készített füzetekről (írás, olvasás, számolás, irodalom, nyelvtan, történelem, matematika, geometria, biológia, kémia, fizika, földrajz) fotódokumentációt készítettem. A gyerekek alkotásainak elemzésével szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségek rejlenek abban, ha a rajzolást a tanulás eszközének tekintjük, és beépítjük a tanítás-tanulás folyamatába. A longitudinális vizsgálat lehetőséget nyújt az életkor előrehaladásával a tanítás-tanulás módszertan változásainak bemutatására. A füzetekben a gyerekek életkorának növekedésével a rajzi képességeik fejlődnek, a vizuális kommunikáció területei egyre bővülnek. A kifejező alkotások, tanulmányrajzok, térképek, magyarázórajzok, díszítőmotívumok és szövegek alkotnak egységet, a tanulás szolgálatában.

Alkosd újra fényképpel

2024-09-23T10:02:58+00:00

A súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekekkel vagy felnőttekkel való munka gyakran jelent kihívást mind a pedagógusok, mind a szociális területen dolgozó szakemberek számára. A pedagógiai és művészetterápiás módszerek gyakran építenek a verbalitásra, így a korlátozott nyelvi kódot használó emberek számára kidolgozott módszerek átadása fontos feladat. A képzést, amelynek során súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberekkel alkalmazható művészetterápiás módszereket mutattunk be, az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthonban tartottuk. A képzés sajátossága az volt, hogy a délelőtti elméleti blokkok után a tanult módszerek gyakorlati bemutatásában az intézmény lakói, akik az adott módszert ismerik, tapasztalati szakértőként segítették a munkánkat. Akik korlátozott verbális kóddal képesek kommunikálni, gyakran gazdag képi fantáziával rendelkeznek, és szeretnek fényképeket készíteni. A képzés zárónapján a Vasarely Múzeumban voltunk, minden résztvevő egy-egy tapasztalati szakértővel párban dolgozott. Az volt a feladat, hogy gondolják újra a látott műveket: alkossanak új képeket a társak és fényképezőgép segítségével, amely alapot adott arra, hogy a résztvevők ne alá-fölérendelt kapcsolatban, hanem kölcsönös és egyenlő felekként tudjanak részt venni a projektben. Vasarely művészete megihlette a résztvevőket. A kezdeti párosok mellett számos esetben a képet újjáalkotó fotós a résztvevők teljes csapatából választott egy vagy több modellt, akiknek segítségével az eredeti művek színeivel és formáival harmonizáló, vagy azt kiegészítő kompozíciót alakított ki.

A gyógypedagógus hallgatók szociális és érzelmi képességei a társadalmi elvárások tükrében

2024-09-26T11:09:49+00:00

Társadalmi elvárás, hogy a köznevelési intézmények a szociális és érzelmi tanulás fejlesztésének központjaiként működjenek. A pedagógusok kulcsszerepet játszanak a tanulók szociális és érzelmi fejlődését segítő iskolai környezet kialakításában, szociális kompetenciájuk nemcsak a diákokra van hatással, hanem saját jóllétükre is. Napjaink egyik legnagyobb kihívása a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezethez való megfelelő adaptálódás. A rugalmas alkalmazkodás legfontosabb feltétele az érzelmi képességek magas szintű fejlettsége. A bemutatott vizsgálat eredményei alapján képet kaphatunk arról, hogy a gyógypedagógus hallgatók (N:251) milyen erőforrásokkal rendelkeznek ehhez a feladatkörhöz. Az eredmények segíthetik a pedagógusképzőket abban, hogy hatékonyabban tudják kísérni a pedagógussá válás folyamatát, melynek fontos része a hallgatók személyiségfejlesztése, a szociális és érzelmi képességeik kibontakoztatásának elősegítése is.

Előszó a pedagógia változásaihoz

2025-01-07T12:38:38+00:00