Új folyam I. 1. szám (2023)
Látóhatár

A projektív rajzteszt néhány aspektusának vizsgálata a polgári pereket érintő igazságügyi szakértői munkában

PDF
  • Törő Krisztina,
  • Kovács Borbála,
  • Bor Luca,
  • Sófi Gyula
Törő Krisztina
PPKE BTK Pszichológiai Intézet, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet
Kovács Borbála
KRE BTK Pszichológiai Intézet
Bor Luca
KRE BTK Pszichológiai Intézet
Sófi Gyula
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet
DOI: https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.1.4

Megjelent 2023-09-20

Kulcsszavak

  • rajzteszt,
  • igazságügyi szakértés,
  • kötődés,
  • családi harmónia

Absztrakt

Háttér: Pszichológusi/pszichiáteri munkánk kapcsán gyakran végzünk különböző hatóságok és bíróságok részére vizsgálatot. Kutatásunkban igazságügyi szakvéleményeket elemeztünk adott szempont mentén. Tanulmányunkban a fókuszt a projektív rajztesztekre és a szakvélemények tartalmának összevetésére helyeztük.

Célkitűzés: Jelen kutatásunk célja, hogy feltárjuk a projektív rajztesztben megjelenő adott jellemzők összefüggéseit egymással, és a szakértői véleményben szereplő megállapításokkal.

Módszer: Vizsgálatunkban 67 fő vett részt. A szakvéleményeket egyszerű tartalomelemzés módszerével tekintettük át. A családrajzokon pedig a Main és Caplan által leírt 24 itemes kötődési „leltárt” alkalmaztuk a kötődés és disszonancia jegyeinek kódolására (Main & Kaplan, 1986).

Eredmények: A rajztesztekben talált rajzjegyek és a szakvéleményben vizsgált szülői magatartás nem mutatott egyértelmű összefüggést. A rajzjegyek vizsgálatakor a vizsgálati csoport és a kontrollcsoport kötődési sérülés jegyeinek számában nem volt szignifikáns különbség. A disszonancia jegyei viszont elvárásunkkal ellentétben a kontrollcsoportban fordultak elő többször.

Diszkusszió: A projektív tesztek fontos információkat hordoznak a kötődéssel, a családi disszonanciával kapcsolatban, de rá szeretnénk mutatni a korlátokra is, és ezáltal érzékeny témaként felvetni a szakértői véleményekkel kapcsolatos szülői prekoncepció problematikáját is.

PDF

Hivatkozások

  1. Adámy, L., Soltész, K., Szládovics, L., Takács, S., & Törő, K. (2018). The effects of contested divorce on children’s emotional state based on their family drawings and life quality. https://www.alliedacademies.org/articles/the-effects-of-contested-divorce-on-childrens-emotional-state-based-on-their-family-drawings-and-life-quality-10842.html
  2. Amato, P. R. (2001). Children of divorce in the 1990s: An update of the Amato and Keith(1991) meta-analysis. Journal of Family Psychology, 15(3), 355–370. https://doi.org/10.1037/0893-3200.15.3.355
  3. Attili, G., Roazzi, A., Toni, A., & Di Gianfelice, S. (2011). Children’s Family Drawings and Attachment: A Multidimensional Scaling Approach to study Internal Working Models. Horizons for Facet Theory: Searching for Structure in Content, Spaces and Measurement, 111–122.
  4. Bowlby, J. (1988). Developmental psychiatry comes of age. The American journal of psychiatry. comes of age. The American journal of psychiatry, 145(1), 1–10.
  5. Carlson, E. A., Alan Sroufe, L., & Egeland, B. (2004). The construction of experience: A longitudinal study of representation and behavior. Child development, 75(1), 66–83. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2004.00654.x
  6. Cohen, O., & Ronen, T. (1999). Young children's adjustment to their parents' divorce as reflected in their drawings. Journal of Divorce & Remarriage, 30(1–2), 47–70. https://doi.org/10.1300/J087v30n01_04
  7. Fagan, P. F., & Churchill, A. (2011). The effects of divorce on children. Marri Research, 1., 1–48.
  8. Farkas, J., (2017). Psychological Assessment of Children by Forensic Experts. Acta Universitatis Szegediensis. Ünnepi kötet dr. Zakar András c. egyetemi tanár 70. születésnapjára. 55–64.
  9. Finzi R, Cohen O, Sapin Y, Weizman A. (2000). Attachment styles in maltreated children: a comparative study. Child Psychiatry and Human Development 32. 113–128. https://doi.org/10.1023/A:1001944509409
  10. Fury, G., Carlson, E. A., & Sroufe, A. (1997). Children's representations of attachment relationships in family drawings. Child development, 68(6), 1154–1164. https://doi.org/10.2307/1132298
  11. Graham-Howard, M., Welsh, R., & Greenberg, L. (2009). The Wiley-Blackwell Handbook of Family Psychology. (J. H. Bray, & M. Stanton, szerk.) Wiley Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781444310238.ch50
  12. Grossman, N., & Okun, B. (2003). Family psychology and family law: Introduction to the special issue. Journal of Family Psychology, 17(2), 163–168. https://doi.org/10.1037/0893-3200.17.2.163
  13. Győrffy V. (2022). Az igazságügyi pszichológiai szakértésről. https://gypszichologia.eu/2021/10/13/az-igazsagugyi-pszichologiai-szakertesrol/
  14. Hobbs, S. D., Johnson, J. L., Goodman, G. S. 2014). Evaluating eyewitness testimony of children. In.: Weiner, I.B. Otto, R.K. (ed.). The handbook of forensic psychology. Wiley Publisher, 561–598. https://miszk.hu/files/modszertani_levelek/MISZK_Modszertani_level_5_2020.pdf
  15. Kallitsoglou, A., Repana, V., & Shiakou, M. (2022). Children’s family drawings: association with attachment representations in story stem narratives and social and emotional difficulties. Early Child Development and Care, 192(8), 1337–1348. https://doi.org/10.1080/03004430.2021.1877284
  16. Kaplan N, & Main M. (1986). Instructions for the classification of children’s family drawings in terms of representation of attachment. Berkeley, CA: University of California.
  17. Kleinsorge, C., & Covitz, L. M. (2012). Impact of Divorce on Children: Developmental Considerations. Pediatrics in Review, 33(4), 147–155. https://doi.org/10.1542/pir.33.4.147
  18. Lassú Z., Serfőző M., Sándor M., Kolosai N. & Pálffy Z. (2015). Családi struktúra, szülői bánásmód és lélektani rugalmasság összefüggései serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 77–91.
  19. Ludolph, P. S. (2009). Answered and unanswered questions in attachment theory with implications for children of divorce. Journal of Child Custody, 6(1–2), 8–24. https://doi.org/10.1080/15379410902894817
  20. Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, MISZK. (2020) 20. számú módszertani levél az igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia egyes szakértői vizsgálatairól 5/2020.
  21. Novick, K. K., & Novick, J. (2011). Working with parents makes therapy work. Jason Aronson.
  22. Pataky I. (2010) Klinikai pszichológia alkalmazása az igazságügyben. Klinikai pszichológiai Kötelezõ Szinten Tartó Továbbképzõ Tanfolyam. Orvosképzés. 352–355.
  23. Pianta, R. C. & Longmaid, K. (1999). Attachment-based classifications of children's family drawings: Psychometric properties and relations with children's adjustment in kindergarten. Journal of Clinical Child Psychology, 28(2), 244–255. https://doi.org/10.1207/s15374424jccp2802_11
  24. Piperno, F., Di Biasi, S., & Levi, G. (2007). Evaluation of family drawings of physically and sexually abused children. European Child & Adolescent Psychiatry, 16, 389–397. https://doi.org/10.1007/s00787-007-0611-6
  25. Ranschburg J. (1994). A családi diszharmónia és a válás hatása a gyermek fejlődésére. Demográfia, 37(3-4), 389–391.
  26. Shiakou, M. (2012). Representations of attachment patterns in the family drawings of maltreated and non‐maltreated children. Child Abuse Review, 21(3), 203–218. https://doi.org/10.1002/car.1184
  27. Vilics T. (2019). Az igazságügyi szakértői interjú és az élményszerűség vizsgálata. Belügyi Szemle, 67(11), 25–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.11.2
  28. Wagnild, G. M., & Young, H. M. (1993). Development and psychometric of The Resilience Journal of nursing measurement, 1(2), 165–17847.