Humán Innovációs Szemle

Elismerés és kirekesztés között

2025-12-14T13:44:05+00:00

A tanulmány Abraham Shalom Yahuda (1877–1951) spanyolországi akadémiai pályáját vizsgálja, különös tekintettel a Madridi Központi Egyetemen 1915 és 1923 között betöltött professzori tisztségére. Az elemzés a filosefárdizmus, az orientalista tudományosság és a cionista gondolkodás metszéspontjában értelmezi Yahuda szerepét, aki az első zsidó professzorként a modern Spanyolországban a kulturális megbékélés és önreprezentáció szimbolikus alakjává vált. A forrásalapú vizsgálat feltárja a madridi évek politikai, tudományos és identitásbeli ellentmondásait, valamint azt, miként vált Yahuda tevékenysége a befogadás és kirekesztés, a nacionalizmus és univerzalizmus közti közvetítés esettanulmányává.

Énhatékonyság az inkluzív oktatásban az "oktatási projektek egy inkluzív iskola számára" programban résztvevő tanárok körében

2025-05-12T06:35:48+00:00

Az inkluzív nevelés egy átfogó folyamat, amely magában foglalja az oktatási rendszer átalakítását annak érdekében, hogy az ne csak a fogyatékossággal élők, hanem minden tanuló igényeinek megfeleljen. Egy olyan oktatási szemlélet, amely támogatja a sokszínűséget és az egyenlőséget, és a gyermekek jogain, valamint az aktív részvétel és a diszkriminációmentesség társadalmi követelményein alapul. Az inkluzív nevelés nemcsak rendszerszintű reformokra, hanem a pedagógusok énhatékonyságára is támaszkodik, amely hatással van képességeikre és hajlandóságukra az inkluzív gyakorlatok alkalmazására, valamint a sokszínű tanulócsoportok hatékony kezelésére.

Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy az „Oktatási projektek egy inkluzív iskola számára” című képzési program hogyan befolyásolja a pedagógusok énhatékonyságát a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való munkában. A program 2024. október 19. és 2025. január 15. között került megrendezésre Romániában, Bihar megyében, célja az inkluzív oktatási projektek kezdeményezéséhez és megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák fejlesztése volt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a képzés jelentősen növelte a pedagógusok énhatékonyságát, különösen az osztálytermi fegyelem fenntartásában, a tanulók motiválásában, valamint a különböző tanítási stratégiák alkalmazásában. Ezek az eredmények alátámasztják a képzési programok fontosságát az inkluzív neveléshez szükséges szakmai kompetenciák megerősítésében.

Regionális kihívások, egyenértékűség, energiaátmenet

2025-12-14T14:09:35+00:00

A németországi parlamenti, valamint tartományi választások újra és újra felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak a gazdasági fejlettségben és a munkalehetőségek terén térnek el a régi és új tartományok, vagy ha úgy tetszik kelet- és nyugatnémet területek, hanem politikailag is jelentős eltérések vannak az egyes országrészek között. A társadalom továbbra is megosztott, annak ellenére, hogy Németország 35 éve újra egységes. A 2024-es schwerini állami ünnepség mottója a „bontsunk közösen vitorlát!” („Vereint Segel setzen“) is arra utalt, hogy az újraegyesített Németország előtt álló kihívások leküzdésére közösen kell megoldásokat keresni és találni. A 2025-ös Német Egység Napja országos központi ünnepségét Saarbrückenben rendezték meg, melynek mottója: „Jövő a változáson keresztül” volt. Az ünnepi beszédet Friedrich Merz kancellár, valamint a Saar-vidék miniszterelnöke, aki jelenlegi a Szövetségi Tanács (Bundesrat) elnöke, Anke Rehlinger, illetve Emmanuel Macron francia elnök tartotta, ezzel 20 év után az először ismét egy külföldi államfő lépett fel a német nemzeti ünnepen, ezzel Európai Német Egység Napjává is téve az ünnepséget. Tanulmányunkban az utóbbi két év regionálpolitikai aktualitásait foglaljuk össze, bemutatva egy régió sikeres átalakulását, Észak-Rajna-Vesztfáliát, és annak a gazdasági versenyképesség javítása érdekében hozott „zöld” átállási terveit, valamint energiapolitikai kihívásait.

A katolikus svábok helyzete s Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozó bánságban

2025-12-14T14:27:06+00:00

A királyi Magyarország dél-keleti részén elhelyezkedő, lakosságösszetételét tekintve legheterogénebb, multietnikus régiója a trianoni békeszerződést követően három részre szakadt. A régió nagyobbik, keleti része Romániához, nyugati fele a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, míg Magyarországon csupán egy elhanyagolható, a Tisza és Maros folyók által északon és nyugaton határolt terület maradt, amely Csanád megye néven élt tovább. Cikkemben a Bánság Szerb-Horvát-Szlavón Királysághoz csatolt nyugati részével, mindenekelőtt az ott élő katolikus svábok helyzetével foglalkozom a két világháború között. A közel tizenkétmillió fős lakossággal rendelkező Délszláv Királyság nagyságrendileg 4%-a volt német nemzetiségű 1921-ben. A délszláv államhoz került Nyugat-Bánság lakossága összesen 561 958 főt tett ki az 1921. évi népszámlálás alapján. A németek a szerbiai Bánság teljes lakosságának valamivel több, mint egyötödét adták (126 530 fő), a németek képviselték a régió második legnagyobb nemzetiségét a szerbek után. A szerb bánsági németek túlnyomó többsége katolikus volt. A bánsági német lakosság egyharmada városokban, míg kétharmaduk falvakban élt. Általánosságban kijelenthető, hogy a nemzetiségek leginkább egymás mellett, sokkal kevésbé egymással éltek a bánsági régióban a 19. és 20. században. A 19. század során nagyon jelentős fejlődésnek és iparosodásnak indult bánsági régió jövőképét az első világháború utáni három részre szakadás nagyon megtépázta, de az igazi sorstragédiát a második világháború jelentette. A világháború utolsó évében a délszláv államot felszabadító Tito vezette partizánok a sváb kisebbséget a német megszállókkal való kollaboráció miatt kollektív bűnösséggel illették, vagyonukat kisajátították, több ezer halálos áldozattal járó megtorló akciókat hajtottak végre, a civil lakosság jelentős részét pedig évekig internálótáborokba zárták, ahol nők és gyerekek tízezrei veszítették életüket az embertelen körülmények és járványok következtében. A túlélőket kitelepítették. A szomszédos Romániával ellentétben a szerb Bánság sváb lakossága a világháborút követő években szinte teljesen eltűnt, sok településen még épített kulturális hagyatékát, templomait is lerombolták. Így ért véget egy kétszáz éves, a török kiűzését követően szívós, kitartó munkával létrehozott sváb kultúra Dél-Kelet Európa eme szegletében.

Két újabb tanulmány a tőzsdei manipulációk köréből

2025-12-14T17:03:22+00:00

Jelen írásban két olyan rövidebb tanulmányt kovácsoltam egybe, amelyek egyaránt a doktori kutatási szakterületemhez, a tőzsdei kereskedés körében elkövetett bűncselekményekhez, azon belül is elsősorban a tiltott piacbefolyásolás témájához kapcsolódnak. Az elsőben amerikai jogesetekkel is illusztráltan arra kívánok kísérletet tenni, hogy a klasszikus tiltott piaci manipulációról értekezzek, hangsúlyozva azt a tényt, hogy az amerikai szabályozással szemben a hazai büntetőjog a kereskedés irányának szempontjából nem különíti el a két kategóriát, expressis verbis. A másodikban a jéghegy megbízással (iceberg order) foglalkozom, mely hazánkban szigorúan véve nem tőkepiaci jogi, hanem tőzsdei belső szabályzat által kodifikált (EU-ból implementált) kategória. Minthogy az információ teljességének hiánya, illetve késleltetettsége mindig extra kockázatot jelent a tőzsdei visszaélésekre nézve, különös tekintettel, ha kellő időben hatékonyan tenni lehetne az elkerülésük érdekében, ezért fontos erről az eddig jogtudományi kutatás tárgyául nem szolgáló jogintézmény által teremtett jelenségről mintegy fél szerzői ív terjedelemben néhány bevezető gondolatot megfogalmazni.

1. PIACI MANIPULÁCIÓ A „PUMP AND DUMP” ÉS A „POOP AND SCOOP” MÓDSZEREKKEL^[1]

Első tanulmányomban azt kívánom röviden bemutatni, hogy az amerikai szakzsargonban „pump and dump” és „poop and scoop” módszerekkel elkövetett piaci manipulációk milyen formában valósulnak meg jellemzően a tőzsdei kereskedés során. Noha voltaképpen e két csalárd módszer a vizsgált pénzügyi eszköz kereskedési irányának eltérő volta mentén különböztethető meg egymástól, azok mégsem tekinthetők minden tekintetben egymás inverzének, és előfordulásuk sem azonos volumenű. Ezért felvázolom e módszerek főbb jellemzőit, detektálásuk szempontjait. Rá kívánok mutatni, hogy a fenti kereskedési módszerek alapvető elkövetési módjai lehetnek a Btk.-ban szabályozott tiltott piacbefolyásolásnak, azok külön-külön nincsenek nevesítve büntetőkódexünkben.

^[1] Jelen tanulmány a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában 2024. november 14-én megtartott konferencia-előadásomon alapul.

2. JÉGHEGY MEGBÍZÁS. A DIGITÁLIS KOR TŐZSDEI KERESKEDÉSÉNEK EGYIK MEGENGEDETT SPECIÁLIS MEGBÍZÁSTÍPUSA

Jelen tanulmány azt hivatott röviden bemutatni, hogy az iceberg order (hidden order), azaz jéghegy megbízás (rejtett megbízás) jogintézményének tőzsdei kereskedésben történő meghonosodása és elterjedése, milyen új kockázatokkal és veszélyekkel járt, illetőleg kiknek és milyen lehetőségeket tartogathat. Publicisztikai írásokból a jelenséget mélyebben nem ismerők számára mindössze annyi válik ismertté, hogy elsősorban az intézményi befektetők számára lehet kedvező e konstrukció, azt nagyobb volumenű ügyletek megkötése esetén alkalmazzák elsősorban. Célszerű ennek okán megvizsgálni azt, hogy az információkhoz való egyenlő hozzáférés torzulásával sérülnek-e addigi kereskedési alapelvek, amennyiben igen, úgy melyek ezek és mennyiben erodálódnak.

Az emberi identitás és a teremtéstörténet

2025-12-14T14:48:09+00:00

A mai kor embere egyre bizonytalanabb az igazság tekintetében, az élet értelme, céljai vonatkozásában. Túl sok az információ, a fogyasztás és az önzés, mely a modern társadalmak növekedésének az egyik alapja. Ebben a bőségben egyre elhalványodnak az örök érvényű hitigazságok. Ilyen az élet és a család fundamentumát jelentő férfi és női identitás is, mely teljesen átalakulóban van. Különösen a nők szerepe változik robbanásszerű gyorsasággal. Az értekezés az emberi élet kezdetét, a teremtés időszakát igyekszik bemutatni a nemi különbözőségek vonatkozásában. A teremtés történetében egyértelműen meghatározott a két nem megbonthatatlan egysége mellet a különbözősége és elkülönülő szerepköre, karaktere is. A Biblia ide vonatkozó írásai együtt kerülnek vizsgálatra Michelangelo Sixtus-kápolnában festett freskóinak segítségével. A művészet csodálatosan segít láttatni és jobban elképzelni, megérteni a szépséget, a bűnt, a férfit, a nőt és kettejük különbségét egyaránt.

A szervezeti kommunikáció külső környezeti változások kezelésében betöltött szerepének és jelentőségének vizsgálata egy hazai vállalkozás esetében

2025-12-14T15:06:49+00:00

A külső környezet részéről differenciált hatásokat generáló turbulens változások folyamatosan új kihívásokkal állítják szembe a gazdasági és társadalmi szereplőket. A válság-, illetve krízishelyzetek hosszabb távon is elhúzódó negatív hatásai a korábbiakhoz képest is jelentősebb alkalmazkodási kényszert szülnek, arra késztetve a szervezeteket, hogy változásokat hajtsanak végre a szervezeti struktúra és működés különböző szegmenseiben. Az említett hatások ráirányítják a figyelmet azokra a kompetenciákra, amelyek a változásokhoz való alkalmazkodásban, ennek részeként pedig a szervezetek vezetésében és az üzleti kommunikációban egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak (Hidasi, 2022).

A szervezeti / vállalati működés hatékonyságának megőrzése, a változásokból, válságokból következő kihívásokra való megfelelő válaszreakciók megfogalmazása és megvalósítása nagyobb mértékben a vezetők és a munkavállalók hozzáállásán, motivációik és elégedettségük fenntartásán, a köztük zajló interakciók minőségén és eredményességén, az egyéni és szervezeti szintű teljesítményeken egyaránt múlik, amelyek alakulásában meghatározó szerepet játszik a szervezeti kommunikáció. A szervezeti kommunikáció minősége, alkalmazott csatornái, mechanizmusai jelentős befolyással bírnak a szervezet, valamint a vezetés működésére, jellemzőinek alakulására (Bakacsi, 2002).

Vállalati kockázatkezelés komplex rendszere

2025-12-14T15:24:43+00:00

A 2023. évi CVIII. törvény, amely a köztudatban az ESG törvény nevet viseli, 13. paragrafusának „a,” pontjában a kötelezettek számára előírja a kockázatkezelési rendszer létrehozását. Az előírás, amely idővel egyre növekvő vállalati körre lesz kötelező, újra fókuszba helyezte a kockázatok rendszer szintű kezelését. A kockázatkezelés egymástól jól elkülönített, de folyamatba szervezett lépésekből áll, melynek hatékony megvalósítása érdekében a kockázatkezelést az adott vállalat iparági környezetére, valamint belső működési jellemzőire adaptáltan kell kialakítani és bevezetni.

Terítéken a diplomácia

2025-09-23T09:59:55+00:00

Amióta az emberiség létezik, az étel mindig is jelentős szerepet játszott az emberek közötti kapcsolatokban (földrajzi felfedezések, gyarmatosítás, globalizáció). A nemzeti konyha maga is része a kultúrának (nemzeti identitás kifejeződése, nemzeti ételek, sajátos étkezési szokások stb.), de szoros kapcsolatban áll a történelemmel, a földrajzzal is, remek eszköz az egyedi kultúra, a kulturális örökség terjesztésére, amely nyelvi korlátok nélkül, emocionális kapcsolatot hozhat létre. Mivel az ételek a nemzet szimbólumaként is szolgálnak, és érzelmi kötődést is kialakítanak, komoly viták is kialakultak egyes kulináris fogások hovatartozásával kapcsolatban. A gasztronómiát különböző szinteken használja a diplomácia, hol kifejezetten a szűk politikus réteget célozza meg (kulináris diplomácia) vagy egy másik ország nyilvánosságát (gasztrodiplomácia) az országkép alakítása érdekében.

Ízletes diplomácia: Nemzeti konyhák a nemzetközi kapcsolatokban

2025-09-23T10:10:45+00:00

A kulturális diplomácia egyik újabb területe, a gasztrodiplomácia rövid idő alatt jelentős fejlődésen ment át, néhány év leforgása alatt a teljes ismeretlenségből az akadémiai diskurzusok tárgyává vált. Mivel a gasztrodiplomácia a nemzeti konyha segítségével képes a nem túlságosan ismert országmárkával rendelkező országoknak kulturális láthatóságuk növelésében, egyre több, főleg középhatalom használja ezt a soft power elemet politikai céljaira. A gasztrodiplomácia stratégiai feladata a megfelelő üzenet megfogalmazása és a megvalósítást közvetlenül támogató eszközök kiépítése, a nemzetközi publicitás biztosítása. A tanulmány a konkrét példák segítségével a tudatosan felépített, szervezett kormányzati stratégiára, annak elemeire koncentrál, egy folyamatosan bővülő eszköztár felvázolására törekszik.

A magyarországi bírósági végrehajtási eljárások költségstruktúrájának elemzése

2025-12-14T15:42:13+00:00

Jelen tanulmány a magyarországi bírósági végrehajtási eljárások költségstruktúrájának átfogó jogi és gazdasági elemzését mutatja be, különös tekintettel a végrehajtók díjazásának és felelősségének kényes egyensúlyára. A téma iránti elkötelezettséget az a személyes tapasztalat inspirálta, miszerint a végrehajtást foganatosító bíróság olyan módon marasztalt el, amely csak egy külön perben, hosszú idő után volt helyrehozható. Ez rávilágít arra a nonszensz helyzetre, amely akkor alakulhat ki a közfeladat ellátása során, ha a végrehajtó díjazása nem követi az áruk és szolgáltatások árváltozásait, elválik a mindenkori jövedelmi inflációs és bérváltozásoktól, miközben felelőssége minden ügyben, a teljes követelés vonatkozásában fennáll.

A vizsgálat különös hangsúlyt fektet az Alapvető Jogok Biztosának jelentéseiben (AJB-1876/2011, AJB-4756/2012) feltárt visszásságokra, mint például az aránytalanul magas költségekre és a jogbiztonság hiányára. Elemezzük a bírósági végrehajtói díjszabást szabályozó rendeletek (14/1994. (IX. 8.) IM, 35/2015. (XI. 10.) IM, 8/2021. (X. 29.) SZTFH) változásait és hatásait, valamint áttekintjük a vonatkozó bírósági döntéseket, amelyek rávilágítanak a joggyakorlat kihívásaira. Az elemzés jogi, gazdasági és összehasonlító módszertant alkalmaz, kiterjesztve a hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint a szomszédos országok: Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia végrehajtási díjazási rendszereinek vizsgálatára. Különös figyelmet fordítunk a végrehajtók és más jogi hivatásrendek díjazásának relevanciájára, annak adósokra gyakorolt hatásaira, a jogkövető magatartásra és a végrehajtás hatékonyságára. A kutatás megpróbál rávilágítani a jelenlegi rendszer gyengeségeire, javaslatokat fogalmaz meg a jogbiztonság és a hatékonyság javítására, figyelembe véve a gazdasági racionalitás szempontjait is, kiemelve a nemzetközi tapasztalatokból levonható tanulságokat.

A végrehajtók függetlensége és felelőssége Magyarországon

2025-12-14T15:55:44+00:00

Montesquieu „A törvények szelleméről” (De l'esprit des lois) című, 1748-ban megjelent munkájában fogalmazta meg máig ható hatalommegosztási tanát. Ő törvényhozó, nemzetközi jog alá tartozó, valamint polgári jogi kérdésekre vonatkozó végrehajtó hatalmat különböztetett meg, utóbbin lényegében az igazságszolgáltatást értve. „Montesquieu szerint az angol királyság azért funkcionált, mert több hatalom van egymással szemben, és a törvényhozó és igazságszolgáltató hatalom különösen körül van bástyázva a hatalomkoncentráció veszélyét leginkább megtestesítő végrehajtó hatalommal szemben.” A közhiedelemmel ellentétben azonban nem Montesquieu alapozta meg a három klasszikus hatalmi ágat, hanem már Arisztotelész is említette a közügyekről tanácskozó testületet, a magisztrátusokat és az igazságszolgáltatás szervét, ami megfeleltethető a törvényhozás-végrehajtás-igazságszolgáltatás trichotómiájának. Arisztotelész a politeiát tekintette a helyes hatalmi berendezkedésnek, mely a demokrácia és az oligarchia ötvözete.

A hatalmi ágak klasszikus szétválasztása révén következtethetünk arra, hogy az egyes hatalmi ágak a szétválasztás eredményeként a saját függetlenségüket is magukban hordozzák, megjegyezve azt, hogy „A három hatalmi ág több állami szerven keresztül gyakorolja hatalmát, s e szervek hatásköreinek tekintetében átfedések is megfigyelhetők.”

Ezt követően pedig joggal vetődhet fel az a kérdés, hogy a bírósági végrehajtás, a bírósági végrehajtó független-e és vajon mely hatalmi ág keretében fejtheti ki a tevékenységét. Mindezt tehetjük azért is, mivel "A végrehajtó a jogérvényesítéskor közhivatalnok vagy köztisztviselő, aki nem a hitelező nevében jár el. Az állam, a nyilvánosság nevében jár el."

Jelen dolgozat tehát a bírósági végrehajtás intézményének kulcsfontosságú aspektusait, a végrehajtók függetlenségét és felelősségét kívánja elemzi a magyar jogrendszerben. Álláspontom alapján a végrehajtható bírósági / közjegyzői határozatok érvényesítését biztosító végrehajtási rendszer elengedhetetlen a jogállamiság működéséhez, ugyanakkor a végrehajtók közhatalmi jogosítványai szigorú elszámoltathatóságot tesznek szükségessé. A tanulmány célja feltárni a függetlenség és a felelősség elméleti alapjait, valamint ezzel kapcsolatban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) által meghatározott végrehajtó és végrehajtói iroda jogállását, azok felelősségi rendszerét támpontul véve. E körben vizsgálja a végrehajtók kinevezési- és javadalmazási rendszerének kapcsolatát, kiemelve a teljesítményalapú díjazás függetlenségre gyakorolt potenciális hatásait. Elemzi a végrehajtók polgári, büntetőjogi és fegyelmi felelősségének típusait és mechanizmusait, különös tekintettel a kötelező felelősségbiztosításra, a hivatali visszaélés és korrupciós bűncselekmények, valamint a fegyelmi bíróságok szerepére.