Humán Innovációs Szemle

A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások a bölcsészet-, társadalomtudomány és az oktatás területén

Rajki Zoltán — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány bemutatja a 21. századi technológiai forradalom és mesterséges intelligencia terjedésének hatásait. A publikáció rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán a tudományos és üzleti szektorokra szorítkozik, hanem mindennapi életünk számos területén is elterjedt. Az olyan alkalmazások, mint például a ChatGPT, a Windows Bing kereső, a Google Bard, valamint a kép- és videószerkesztő eszközök sokféle területen hasznosíthatók, beleértve az oktatást, a munkaerőpiacot, a kulturális örökség megőrzését, a társadalomtudományi kutatásokat és a pedagógiát. A tanulmány szerint az így nyert információk felhasználhatók szövegfeldolgozásra, elemzésre, fordításra, a tanulás segítésére és egyéb célokra is. Az alkalmazások gyors és pontos információhoz való hozzáférést biztosítanak, valamint segíthetnek az új ismeretek generálásában és az oktatás terén is. A téma szélesebb összefüggéseit tekintve a technológiai fejlődést, az oktatást, a társadalomtudományt és az emberi munka jövőjét is szemügyre veszi. A cikk nemcsak a mesterséges intelligencia sokoldalú alkalmazásait és hatásait tárgyalja, hanem rávilágít az etikai és társadalmi kihívásokra is, amelyekkel a mesterséges intelligencia térnyerése jár együtt. Ezek közé tartozik például a hamis információk terjedése, a magánélet védelme és a munkahelyi változások. Összességében tehát a tanulmány kiemeli a mesterséges intelligencia által nyújtott számos előnyt és a területtel járó kihívásokat a mindennapi életünkben, ezzel egyidejűleg arra összpontosítva, hogy hogyan kell szembenéznünk ezekkel a kihívásokkal.

Egyes ügyfélszolgálati viselkedési elemek (magatartásmozaikok) szakértői megítélése az ügyfélelvárások tükrében

Durugy András — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány a szakértő által végzett megfigyeléses kompetenciavizsgálathoz, az ún. kompetencia alapú próbavásárláshoz kapcsolódó megfigyelési szempontok kialakításával foglalkozik. A témához kapcsolódó kutatás célja a kompetenciamérés érdekében végzett megfigyelés (próbavásárlás) módszerének vizsgálata. A cikk a mérhetőség problémáira és a próbavásárlás keretében végzett megfigyelés lehetőségeire fókuszál. A kutatás során az ügyfélszolgálati munkatársakkal szemben elvárt viselkedések kerültek meghatározásra, valamint a hozzájuk kapcsolódó magatartásmozaikok, amelyek lehetővé teszik az ügyfélszolgálati teljesítmény kompetencia alapú vizsgálatát.

Edina Márkus, Julianna Boros, Tamás Kozma: Sustainability of Innovation - recenzió

Erdei Gábor — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Az angol nyelvű kötet a Debreceni Egyetem Régió és Oktatás sorozatában (sorozatszerkesztők: Flóra Gábor, Kozma Tamás, Polónyi István) jelent meg 2022-ben.

Edina Márkus, Julianna Boros, Tamás Kozma (2022): Sustainability of Innovation. University of Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó – CHERD, Régió és Oktatás XIV. p. 220.

Internalizáló és externalizáló pszichés zavarú serdülők szorongásos és depressziós tünettanának és rezilienciájának exploratív vizsgálata sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon

Törő Krisztina, Csikós Gábor, Fliegauf Gergely, Mokos Judit, Sófi Gyula — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Háttér: A serdülőkor a szorongásos és depressziós zavarok kapcsán magas kockázatúnak mondható. Kevés adat áll rendelkezésre a szorongás és depresszió kapcsán sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon pszichés zavar miatt kezelt serdülők körében.

Célkitűzés: Kutatásunk célja a szorongással és a depresszióval kapcsolatos adatok elemzése klinikai mintán. Vizsgáltuk továbbá egy másik pszichés változó, a reziliencia szerepét a szorongásos és depressziós tünetek vonatkozásában.

Módszer: 90 főből (50 fiú, 40 lány, átlagéletkor 13,81±2,39 év) álló klinikai mintát vizsgáltunk, akik a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi pszichiátriai osztályára vagy ambulanciájára jelentkeztek különböző internalizáló és externalizáló pszichés zavar fennállása következtében fellépő sürgősségi állapot miatt. Az internalizáló és externalizáló tünetek fennállását a magyar SDQ kérdőívvel erősítettük meg. A klinikai és demográfiai/kezelési adatokon kívül a szorongást és depressziót a DASS-21 kérdőívvel, a rezilienciát pedig a 10 itemes reziliencia skálával (CD RISK) mértük.

Eredmények: A szorongás és depresszió szintje kapcsán különbségek láthatóak a csoporton belül mind a nemek, mind a gyermekek diagnózistípusának (internalizáló/externalizáló) vonatkozásában A vizsgálati adatok azt is mutatják, hogy a reziliencia átlagos szintje a normál értéket nem éri el a vizsgált betegcsoportban: a lányok esetében szignifikánsan alacsonyabb, mint fiúknál és az internalizálóknál alacsonyabb, mint az externalizálóknál. A klinikai szintű depresszió és szorongás gyakorisága a csoportban 75%, illetve 71 %. A reziliencia negatívan korrelál a depresszióval és a szorongással.

Következtetés: A reziliencia védőfaktornak bizonyul mind a depresszióval, mind a szorongással kapcsolatban. A szorongásos és depressziós tünetek kapcsán emiatt a nagyobb tudatosság és korai terápiás beavatkozás segíthet a tünetek mérséklésében, ezáltal javítva a klinikai serdülő populáció életminőségét.

A Bánság német ajkú népessége a 19. és 20. század fordulóján

Eperjesi Zoltán — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Jelen tanulmányomban az első világháborút követően három részre szakított multietnikus és multikulturális Bánság régió 19. századi fejlődéstörténetét, lakosság-összetételét vizsgálom. Az összesen 28 464 km² területen fekvő földrajzi és történelmi Bánság régió természetes földrajzi határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros, keleten pedig a Ruszka-havasok, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye. A 18. század első felében sikerült kiszorítani az oszmán hódítókat az addigra a sok évtizedes folyamatos harcok miatt jóformán teljesen elnéptelenedett délvidéki területekről. A Habsburgok és az Oszmán Birodalom által megkötött 1718. évi pozsareváci béke eredményeképpen a történelmi Magyar Királyság területén megszűnt a török uralom. Ezt követően a Habsburgok magukhoz ragadták az irányítást a Bánság területén, és megkezdték a főként német ajkú telepesek betelepítését az alföldi mezőgazdasági területekre, valamint az ásványkincsekben gazdag dél-bánsági hegyvidéki régióba. Az újonnan érkezett német telepesek a rendkívül nehéz kezdeti körülményeket, járványokat és erőfeszítéseket, – mint például mocsárlecsapolásokat, folyószabályozásokat, és mesterséges ipari csatornák létrehozását, – követően gazdaságilag virágzó mezőgazdasági és ipari régióvá alakították a térséget. A tanulmányban rámutatok, hogy a 19. évszázad során a folyamatosan betelepülő egymás mellett élő négy nagy, – német, magyar, román, szerb, – valamint több kisebb népcsoport, – mint a csehek, szlovákok, bolgárok, horvátok, – milyen kimagasló gazdasági vívmányokat értek el. Gondoljunk csak az ércbányák feltárására, a korszerű vas- és acélipari termelés meghonosítására, a korszerű mezőgazdasági és ipari termelés megteremtésére. Az első világháborút lezáró békeszerződés három részre osztotta fel a Bánságot: a nagyobbik, keleti rész Romániához, a kisebbik, nyugati rész a Szerb Királysághoz került, míg csupán a legkisebb rész, Marosszög maradt Magyarországon. Az egykor multietnikus és multikulturális régió életét visszafordíthatatlannak tűnő módon változtatták meg a második világháború viszontagságos sorsfordító eseményei, a németek szerb partizánok általi kifosztása és elűzése a Szerbiához tartozó Bánságból, valamint a romániai németek Szovjetunióba történő deportálása kényszermunkára. A nemzetiségek tömeges és tendenciózus kivándorlása miatt ma már csak erőteljesen halványuló multietnicitásról beszélhetünk.

A nők nyelvi reprezentációja Miyazaki Hayao rajzfilmjeiben

Gajdos Noémi — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Jelen tanulmány a japán nyelvben megjelenő „yakuwarigo" (役割語 szerepnyelv) fogalmát tárja fel és veti vizsgálat alá Miyazaki Hayao két anime filmjéből (A vadon hercegnője, Chihiro szellemországban) három női karakter: Eboshi, Rin és Yubaba mondatanalíziseit, hogy bemutassa, hogyan használja ki az elismert japán rendező a szerepnyelvben rejlő lehetőségeket, különösen a férfias nyelvezetet, hogy női szereplőinek lehetővé tegye egy magasabb szerepkör betöltését egy férfiorientált társadalomban. A filmelemzés szempontjából Miyazaki a női karaktereit a nyilvános szférába helyezi, a cselekmény aktív résztvevőivé teszi őket, miközben következetesen szembeszáll a hagyományos japán női konvenciókkal. Ezen tanulmány szorosan kapcsolódik a gendernyelvészet és a nyelvi ideológia területéhez, ahogyan fő célja, hogy bemutassa Miyazaki női karakterei a dialógusaikban milyen módon térnek el a nyelvi normáktól.

A szociális vezetőképzés jogszabályi rendszerének kialakulása a 2018 és 2023 közötti időszakban

Hajdu Gábor, Tóth Tibor — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

A tanulmány célja bemutatni a szociális vezetőképzés szűkebb jogszabályi hátterének alakulását és fejlődését annak létrehozásától napjainkig. A vizsgálat fókuszában a tematikus megközelítés áll, a cikk a szabályozás lényeges tartalmi elemeit – úgymint a képzésre kötelezettek, a képzésszervezők, a képzés rendszere és eljárási kérdései – külön bontva időrendileg igyekszik követni a változásokat, rámutatva az esetleges értelmezési nehézségekre.

Hálózatok a 20. századi katolikus egyházban

Bertalan Péter — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Csak a keresztény egyházak hálózati összefogásával lehetett elérni a trianoni politikai vasfüggöny áttörését, és lelki kapcsolatot teremteni a határon kívül rekedt magyarsággal. Ehhez is elsősorban a jelentős külföldi kapcsolatokkal rendelkező katolikus egyház erejére volt szükség. A hálózatkutatás feltérképezi azokat a rejtett kapcsolatokat, amelyek tértől és időtől függetlenek, és amelyek oly ellenállóvá tették a történelmi kataklizmákat át- és megélő egyházi közösségeket. A változásokat egyetlen intézmény vészeli át úgy, hogy átalakulása permanens, fokozatos. Ez az egyetemes katolikus egyház.

Gazdasági növekedés versus jólét és fenntarthatóság

Juhász Gábor — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Publikációm célja, hogy a szegénység és a gazdasági növekedés, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés és jólét fogalmi kategóriái közti összefüggések elemzésével nyilvánvalóvá tegyem, hogy a liberalizációnak és a deregulációnak, illetve a nemzetközi kereskedelem bővülését kihasználó globális szereplőknek prioritást biztosító gazdaságpolitika nem a fenntarthatóság és jólét irányába történő elmozdulást eredményezi, illetve az elvárásokhoz képest ebben a tekintetben jóval kisebb haszonnal és lehetőségekkel jár. A globális cégek, mint a globalizációs folyamat főszereplői, elsősorban a globális gazdasági folyamatok által létrehozott hasznok lefölözésére, kevésbé a kapcsolódó költségek vállalására törekednek, áthárítva a terheket és a felelősségvállalást általánosan egyfelől a fogyasztókra, másfelől pedig a gyengébb gazdasági pozícióban lévő fejlődő országokra és népességükre. Az általuk előállításra kerülő javak termelése során alkalmazott technológiák környezeti terheit, az ezekből következő negatív hatásokat ugyancsak az említettekre hárítják, illetve számos esetben veszélyt jelenthetnek a nemzetgazdasági érdekeket képviselő mikro-, kis és középvállalkozásokra, valamint a közszolgáltatások fenntartására egyaránt. Mindezek révén a globális cégek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekérvényesítési lehetőségeinek további szűküléséhez, szegregációjuk és hátrányos helyzetük generációkon keresztül történő konzerválásához, valamint a szegénység elmélyüléséhez.

A kollektív áldozati tudat narratív markereinek pszichológiai tartalomelemzése a magyar nemzeti narratívákban, emigráns és nem emigráns csoportok körében

Kengyel Judith Gabriella, Pólya Tibor — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Jelen kutatás célja az áldozattá válás narratív markereinek azonosítása az Egyesült Királyságban élő emigráns magyarok és a Magyarországon élő magyarok elbeszéléseiben. 121 interjút gyűjtöttünk össze és elemeztünk automatikus tartalomelemző szoftverrel (NarrCat). Mintánkban 54 Magyarországon élő és 67 emigráns magyar vizsgálati személy vett részt (átlagéletkor: 45,65 év, 71,5% nő). Kutatásunk bebizonyította, hogy az áldozattá válás narratív markerei (alacsony ágencia és pszichológiai perspektíva-felvétel, és több negatív értékelés) közötti különbségek kimutathatóak a két csoport között, melyek az egyéni életúttal és a nemzeti történelemmel kapcsolatos narratívákban azonosíthatók. A MANOVA-elemzés kimutatta, hogy a Magyarországon élők narratíváiban több, kollektív áldozati tudathoz kapcsolódó narratív marker található, míg a kivándorolt magyarok narratíváiban több ágencia figyelhető meg. A narratív elemzés eredményét alátámasztotta, hogy a két csoport között a múltbeli viktimizáció észlelt fontosságában is különbség van. Következtetésünk arra utal, hogy különbségek figyelhetők meg a narratívák felépítésében és következésképpen az emigráns és nem emigráns csoportok észlelt kollektív áldozati tudatának értelmezésében.

A Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexének eljárásjogi szabályai a bejelentő tisztességes etikai eljáráshoz való jogának reménye tükrében

Varga Norbert — Mon, 25 Dec 2023 00:00:00 +0000

Jelen tanulmányomban a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexének hatályos szabályozását vizsgálom, különös tekintettel annak eljárásjogi szabályanyagára. A Kódex első részét kitevő szabályanyag olyan etikai alapelveket fogalmaz meg, amelyek a magyar kormánytisztviselői állomány részére kötelező magatartási szabályok formájában jelennek meg. Más megközelítésből, némi leegyszerűsítéssel kijelenthető, hogy a lefektetett hivatásetikai alapelvek szándékos vagy gondatlan megsértése etikai vétséget alapoz meg. Tekintettel a közszolgálati etika anyagi jogi szabályainak kógens jellegére és a szürke zóna hiányára, az etikai eljárást olyan szabálytalansági eljárásnak tekinthetjük, melynek az a célja, hogy a nyilvánosság kizárásával lefolytatott eljárás során az etikai tanács által megállapított tényállást a Kódexre vonatkoztatva, jogerős döntés szülessen abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont vagy más személy követett-e el etikai vétséget, és amennyiben igen, úgy őt az etikai tanács figyelmeztetésben vagy megrovásban részesítse. Nem célom annak vizsgálata, hogy helyénvaló-e az, hogy a Kódex mind az anyagi, mind az eljárásjogi szabályokat magában foglalja, mert az ilyetén egységes szerkezet más hivatásrendek etikai kódexei esetében is elfogadott kodifikációs megoldás volt, és a Kódex más hivatásrendek etikai kódexeivel történő összehasonlítására sem vállalkozom, ahogyan a jogtörténeti ismertetést is mellőzöm. Mindazonáltal a közszolgálatban eltöltött több mint másfél évtizedes pályafutásom és egy etikai eljárásban bejelentőként történő részvételem megalapozza a személyes érintettségemet, melynek következtében jelen közleményemmel fel kívánom hívni a szakma figyelmét arra, hogy a „becsületbírósági” szerepkört betöltő etikai tanácsok a Kódex alapján olyan etikai eljárások lefolytatásához vannak kötve, melyek eljárási szabályai során a bejelentő (és adott esetben az eljárás alá vont személy) tisztességes eljáráshoz fűződő jogai komolyan sérülhetnek, még a legnagyobb jóindulattal és méltányossággal lefolytatott egyedi eljárások esetén is. Következésképpen támpontot kívánok adni a közszolgálati etikával bármilyen formában kapcsolatba kerülő személyek és szervezetek számára ahhoz, hogy igény esetén tudományos érvek mentén megfogalmazhassák a Kódex reformjának szempontjait, összhangba hozva azt a 21. század társadalmi elvárásaival, nem bevárva az aktuálpolitikai követelmények esetleges változásait. Az etikai szabályok örökérvényűek, az etikai eljárásnak azonban szabályozási szinten és a gyakorlati megvalósítás szintjén is biztosítani kell azt, hogy a bejelentők jogsértés esetén bátran felléphessenek e fórumon a jogsértést megvalósító személyekkel szemben, mert a munkajog által kínált lehetőségek, mint azt egy példa kapcsán tanulmányomban kifejtem, nem minden esetben alkalmazhatók közvetlen módon.