Humán Innovációs Szemle

A kriptovaluták szabályozása – Jogi kihívások és kockázatok

Norbert Varga — 2024-06-28

A Bitcoin és az Ethereum egyre inkább a közfigyelem középpontjába kerültek az elmúlt években. Mindkettő kriptovaluta, azaz decentralizált digitális eszköz, egy kódsor, amely fizetőeszközként – decentralizált fizetőeszközként – is használható. Értéküket nem a mögötte lévő fedezet, hanem a közmegállapodás generálja. A kriptoeszközök vonzerejét az adja, hogy lehetőséget teremtenek a biztonságos és egyszerű tranzakciókra két fél között, közvetítő nélkül. Mindkettő blokklánc technológián (a mindenkori összes tranzakciót tartalmazzák) alapuló digitális valuta. A kriptovaluták gyors térnyerésük miatt sajnos egyre inkább csalók és bűnözők célpontjaivá váltak. A digitális valuták által kínált technológiai újítások és pénzügyi lehetőségek mellett tehát felmerül az etikai dimenzió kérdése is. Hogyan illeszkednek a kriptovaluták az etikai elvekhez, különös tekintettel a pénz etikájára, hiszen az általuk generált nyereséghez tulajdonképpen nem jut hozzá mindenki egyaránt. A digitális valuták anonimitása elősegítheti a pénzmosást, a terrorizmus finanszírozását és más illegális tranzakciókat. Ezenkívül aggályok merülnek fel a kriptovaluták energiafogyasztásával és környezeti hatásaival kapcsolatban is. Ezért a kriptovaluták hatékony szabályozására van szükség a csalások és visszaélések elleni küzdelemben, valamint a befektetők védelmében. A kriptovaluták használata ugyanis megnehezítheti az érintett felek személyazonosságának megállapítását (anonimitás és álnév), ami csalásra, pénzmosásra és más illegális tevékenységekre ösztönöz. A kriptovaluták ára jelentősen ingadozhat (volatilitás), ami jelentős anyagi veszteségeket okozhat a befektetőknek. A kibertámadások, hackelési incidensek és technikai hibák végső soron a kriptoeszközök elvesztéséhez vezethetnek (technológiai-biztonsági kockázatok).

A mikrotanúsítvány beillesztésének kezdeti lépései a magyar képzési rendszer jogi keretei közé 2024-ig

Zsolt Fekete — 2024-06-28

A jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy hogyan integrálódott a mikrotanúsítvány mint fogalom és az ahhoz kapcsolódó komplex szabályozási rendszer a magyar jogszabályi környezetbe. Mik voltak ennek történetileg a kezdő lépései, milyen pontok maradtak egyelőre lefedetlenül, és milyen esetleges fejlesztési irányok kínálkoznak még.

Professzionális rendelkezésre állás a megelőzésben

Kálmán Czakó — 2024-06-28

A cikk a prevenciós szakma létrehozásáról szól. A képzési rendszer fejlesztésének igénye adódik annak a kérdésnek a megválaszolásából, hogy a jelen szakokon végzettek tudása elegendő-e a gyakorlatban megjelenő egyéni és társadalmi érdekeknek megfelelő tevékenység végzéséhez? Az észrevehető különbséghez új tartalom innovációja szükséges. A képzés 5.0-ás formájának kialakulásában (Bigirimana 2021) az egyetem korábbi funkcióinak bővítése fontos mind az innovációk befogadását, mind pedig a vállalkozásokra való felkészítést illetően. Különösen fontos ez az új képzési tartalmak és az új kompetenciák kialakítása szempontjából. Innovációnk a professzionális preventor szakma, valamint a fenntartható preventív tevékenységet garantáló, real-time módon működő intézmény létrehozására irányul.

Interkulturális szervezeti kihívások kezelése

Dániel Molnár — 2024-06-28

A rendszerváltozás óta folyamatosan nő a Magyarországon működő, multikulturálisnak tekinthető szervezetek száma. A multikulturalitás többféle módon megjelenhet: léteznek külföldi tulajdonban lévő, részben külföldi menedzsment által működtetett magyarországi vállalkozások, magyar leányvállaltok, külföldi vendégmunkásokat foglalkoztató vállalkozások, illetve olyan szervezetek is, amelyek bár magyar tulajdonban vannak, magyarországi székhellyel rendelkeznek, és magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, jelentős részben külföldön végzik értékteremtő tevékenységüket. A tanulmány alapvetése az a feltevés, hogy a multikulturális szervezetek irányítása Magyarországon sajátos vezetői kihívásokat jelent a menedzsment tagjai számára, ami részben az interkulturalitás technikai jellegű nehézségeivel, részben a magyar munkakultúra globalizálódó munkaerőpiac közötti feszültségekkel magyarázható.

A tanulmányban áttekintjük a releváns szakirodalmi megállapításokat a nemzeti és a szervezeti kultúra témakörében, illetve bemutatjuk annak az empirikus kutatásnak az eredményeit, amelynek alapját nyolc, Magyarországon működő, multikulturális szervezet vezető beosztású munkatársával készített interjú alkotja.

A tematikus tartalomelemzés eredményeként megállapítható, hogy a Magyarországon működő multikulturális szervezeteket kevésbé jellemzik az interkulturális konfliktusok, mint ahogyan az a közéleti diskurzus alapján vélelmezhető. Ebben jelentős szerepet játszik a szervezetek belső kommunikációs megoldásainak célirányos és komplex fejlesztése, és az olyan szervezeti kultúrának a tudatos alakítása, amelyik nyitott és befogadó közeget teremt a különböző kulturális hátterű munkavállalók számára.

Interszekcionalitás fogalma az oktatáspolitikai dokumentumokban

Jekatyerina Dunajeva — 2024-06-28

Az oktatási egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedekben jelentős figyelmet kaptak empirikus és tudományos kutatásokban egyaránt, amelyekben rámutattak arra, hogy az interszekcionalitás fogalma nélkülözhetetlen a társadalmi kiszolgáltatottság és hátrányok megértéséhez. Mindezekhez kapcsolódóan ez a tanulmány bemutatja a Horizon 2020 kutatási és innovációs program által finanszírozott PIONEERED projekt eredményeit, melyek hangsúlyozzák az interszekcionalitás fontosságát az oktatáspolitikai elemzésekben, illetve a szakpolitikai döntéshozatalban. Továbbá a tanulmány kiemeli azt is, hogy az interszekcionalitás egyre szélesebb körben ismert fogalommá válik az oktatási egyenlőtlenségek terén végzett tudományos kutatásokban a kilenc PIONEERED projektben résztvevő országban, valamint elkezdett elterjedni az oktatásban érdekelt szereplők körében is. A kutatás során végzett elemzés rámutatott arra is, hogy bár a vizsgált országok mindegyikében az oktatási hátrányokra és egyenlőtlenségekre vonatkozó politikai felfogások idővel egyre összetettebbé váltak, ugyanakkor az interszekcionalitás fogalma az oktatáspolitikai dokumentumokban nem, vagy csak ritkán jelenik meg. Tekintettel a csekély tudásanyagra ebben a témában, ez a tanulmány egyedülálló módon vizsgálja, hogy az oktatáspolitikai dokumentumok milyen mértékben ismerik fel az interszekcionalitás fontosságát a kiszolgáltatott csoportok meghatározása során.

A bánsági hegyvidék háromszáz évre visszatekintő ipartörténete

Zoltán Eperjesi — 2024-06-28

Az 1718-as pozsonyi békeszerződést követően a Bánát hegyvidéke igen dinamikus gazdasági fejlődésnek indult, miután a Habsburgok kiűzték a törököket Magyarország déli részeiről. A 18. század elején az egész Bánát régió rendkívül gyéren lakott és fejletlen terület volt az állandó török betörések miatt. A török kiűzése után a császári udvar a Bánát alföldi síkságain elsősorban délnémet területekről származó parasztokat és kézműveseket telepített, míg a hegyvidéket elsősorban osztrák, cseh és morva bányászok és famunkások népesítették be. A 18. századi betelepítéseknek köszönhetően a Bánát kifejezetten soknemzetiségű régióvá vált, ahol a meghatározó német, román, magyar és szerb nemzetiség mellett cseh, szlovák, horvát és bolgár nemzetiségű telepesek is megtelepedtek. A Bánát-hegység érc- és szénbányái kiváló alapot nyújtottak a nehézipar, a vas- és acélgyártás számára. A magántulajdonban lévő Osztrák-Magyar Vasúttársaság (STEG) létrehozása hatalmas lendületet adott a térség integrált nehéziparának megteremtéséhez és fejlesztéséhez, a "magyar Pittsburgh" létrehozásától a trianoni békeszerződés hatálybalépéséig, amely a Bánát régió három részre osztásához vezetett. Az első világháború után a resicabányai vas- és acélgyártás még sokáig kiemelkedő jelentőségű maradt. A resicabányai nehézipari központnak erős konkurenciát jelentettek a galati és targovistei acélművek, de a régió ipari termelésének igazi visszaesése a szocialista rendszer 1990-es összeomlása után következett be. Az ipari termelés csökkenése természetesen magas munkanélküliséghez vezetett, ami magas kivándorlási arányt eredményezett. A turizmus és a szolgáltatások fejlesztése jelenthetné a megoldást a régió gazdasági fellendülésére, ehhez azonban magas színvonalú infrastruktúra kiépítésére van szükség.

A jóllét koncepciója és mérhetősége – dilemmák és működő gyakorlatok

Tibor Tóth — 2024-06-28

A tanulmány arra kíván választ adni, hogy a jóllét koncepciója, mérhetősége és módszertana képezhet-e valós alternatívát a növekedés és fejlődés kizárólagos indikátorának tekintett GDP-vel szemben. A jóllét történelmileg kialakult felfogásait alapul véve megvizsgálja a mérés és a mérhetőség dilemmáit, módszereit és azok kritikáit, ezek gyakorlati aspektusait pedig az Egyesült Királyságban az elmúlt évtized során kialakított nemzeti mérési keretrendszer bemutatásával elemzi. A tanulmány azzal érvel, hogy a jóllét indikátorai egyelőre kiegészítik a GDP alakulásából levonható következtetéseket, ugyanakkor a mérések optimális módjainak kialakításával fontos szerepet tölthetnek be a szakpolitikák tervezése és megvalósítása során.

A nőgyűlölet eredete a patriarchális társadalomban

Gabriella Judith Kengyel — 2024-06-28

Napjainkban a patriarchális társadalom lassú felbomlása mellett egyre erősödnek a nőkkel szembeni előítéletek, félelmek, és ezzel együtt a gyűlöletkeltő elemek a közbeszédben és a párkapcsolatokban egyaránt. A szerzők kultúrtörténeti áttekintésükben bemutatják a nőgyűlölet (mizogínia) eredetét, és ezzel összefüggésben a feminizmus négy hullámára adott társadalmi reakciókat. Áttekintik azt is, hogy a kora pszichoanalitikus elméletek hogyan táplálták a férfiak félelmét a nőkkel szemben és milyen egyoldalú volt a korai pszichoanalízis nőiségképe, valamint, hogy ez milyen formában jelenik meg ma az elméleti szövegekben. Hogyan tévedhetett ekkorát Freud a nőkkel kapcsolatban, miközben ő volt az az ember, aki a saját és mások érzelmi nehézségeinek érzékeny önvizsgálatából képes volt megteremteni a személyiségműködés, a pszichopatológia és a kezelés egyetemes megértését és alapjait? Hogyan tévedhetett ekkorát Ferenczi, akit ma az interszubjektivitás korai előfutáraként is tisztelünk, szintén a nőkkel kapcsolatban? A cikkben a szerzők a társadalompszichológiai, egyéni fejlődéslélektani folyamatok transzgenerációs mikrotraumáinak szerepére is rámutatnak a nőgyűlölet jelenségének fenntartásában. A szerzők hipotézise szerint az egyéni mikrotraumák generációs ismétlődése és ezek pszichodinamikai összejátszása nagyon megnehezíti a nőgyűlölettel szembeni küzdelmet.

Pénzügyi ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság összefüggései 2.

Brigitta Szőke — 2024-06-28

Jelen cikkünk a 2023-as kutatásunk folytatása, amelyben a pénzügyi kultúra formálásának lehetőségeit vizsgáltuk az információs és kommunikációs technológiákkal az oktatásban. Ebben a publikációban a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság összefüggéseire keressük a választ. Az oktatóknak kiemelt feladatunk van abban, hogy elősegítsék a pénzügyi ismeretek elsajátítását, felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy minden döntésüknek – közvetlenül vagy közvetve – van financiális vonatkozása, továbbá abban, hogy minél több gyakorlati, szemléletes példával, esettanulmányokkal összekapcsolva magasabb szintre emeljék a tanulók pénzügyi jártasságát annak érdekében, hogy megfontolt és észszerű döntéseket tudjanak hozni a pénzügyeikről. Fontos, hogy az élet korai szakaszában, lehetőleg már az iskolában kiépítésre kerüljenek a pénzügyi kompetenciák. Az iskolai képzésekbe integrált pénzügyi oktatásokkal elősegíthető, hogy a következő nemzedék releváns pénzügyi ismeretekre és magabiztosságra tegyen szert.

A Világbank Strukturális Alkalmazkodási Programjainak szerepe és hatása a fejlődő országokban

Ahlam Nassar Omar Saeed — 2024-06-28

A tanulmányban a Világbank Strukturális Alkalmazkodási Programjai (SAP) és azok Jordánia fejlődésére gyakorolt hatásai kerülnek elemzésre. Jordániát reprezentatív esettanulmányként tartják számon a Közel-Keleten. A fő cél az SAP-ok kettős természetének bemutatása – tekintettel arra, hogy a fejlődés lehetséges katalizátorai vagy éppen akadályai is lehetnek – alaposan megvizsgálva gazdasági, társadalmi és politikai hatásaikat. A tanulmány kvalitatív módszerek kombinációját alkalmazza az SAP-hoz kapcsolódó változások gazdasági mutatókra gyakorolt hatásának felmérésére, valamint a jordániai társadalomra gyakorolt társadalmi következmények elemzésére.

A tanulmány több tudományágat magában foglaló elméleti kereten alapul. Olyan gazdasági elméleteket tár fel, amelyek a piaci egyenlőtlenségekkel, a rossz kormányzás következményeivel és a neoliberalizmus vitatott összetevőivel foglalkoznak. A tanulmány a piaci liberalizációra, a privatizációra és a Strukturális Alkalmazkodási Programok (SAP) pénzügyi szigorára összpontosít, kritikusan megvizsgálva a washingtoni konszenzus elveit és neoliberális eredetét. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az SAP-ok célja a termelékenység növelése és Jordánia integrálása a globális gazdaságba volt, az eredményei ellentmondásosak voltak. Az elemzésből kiderül, hogy az SAP-ok által bevezetett intézkedések csupán átmeneti gazdasági javulást eredményeztek, valamint mélyebb társadalmi egyenlőtlenségeket okoztak, gyengítették a helyi iparágakat, és széles körű elégedetlenséget szültek a lakosság körében. A publikáció azzal zárul, hogy számos szakpolitikai ajánlást kínál az SAP-ok előnyeinek maximalizálására, ezzel együtt pedig a negatív következményeik minimalizálására. A tanulmány hangsúlyozza a szakpolitikai reformok fontosságát, amelyek figyelembe veszik Jordánia sajátos körülményeit. Kiemeli az SAP-stratégiák újragondolásának szükségességét, hogy jobban megfeleljenek a fejlődő országok társadalmi-gazdasági feltételeinek.

A nemek közötti egyenlőtlenségek bérkülönbségekben való kifejeződése az európai munkaerőpiacon

Thidphaxay Souliya — 2024-06-28

Az emberi jogok érvényesülését garantáló univerzális jogszabályok szerint minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő esélyek alapján boldogulhasson az életben, illetve a munkaerőpiacon, függetlenül nemi, etnikai, vallási vagy nemzeti hovatartozásától, politikai vagy más nézetbeli elköteleződésétől, az életkorától vagy attól, hogy rendelkezik-e bármilyen fogyatékossággal (ENSZ, 1948).

A nemek közötti egyenlőtlenségek minden társadalomban megtalálhatók, amelyek kifejeződhetnek a nemek közötti bérkülönbségekben is. A nemek közötti bérkülönbségek hátterében a nőkkel szemben fennálló negatív diszkrimináció fedezhető fel, amelynek eredményeként a nők bizonyos ágazatokban ugyanazon munkakörökben, ugyanazon felkészültség és képességek mellett alacsonyabb bért kapnak a munkaerőpiacon. A nők által képviselt alacsonyabb bérszínvonal a nyugdíjba menetelt követően alacsonyabb szintű nyugdíjat is eredményez, így nem meglepő, hogy az időskorban lévő nők között magasabb a szegények aránya.

Bár az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb hangsúly terelődött a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésére, a nemek közti bérkülönbségek mind a mai napig fennmaradtak az európai uniós tagországokban, ami új, átfogó, integrált megoldások alkalmazását teszi szükségessé.

Publikációnkkal a nemek közötti egyenlőtlenségek hátterében meghúzódó elméletek és a probléma kezelésére irányuló szempontok, valamint irányelvek bemutatásával kívánunk hozzájárulni a nemek közötti bérkülönbség enyhítéséhez.

Kitekintés a jövőre: mentális egészség, reziliencia és proziliencia

Pálma Virág Fehér — 2024-06-28

Jelen tanulmány a mentális egészséggel való törődést, ezen belül az erős reziliencia fejlesztését és a rezilienciával rokon fogalom, a proziliencia meghatározását helyezi fókuszba. Bemutatásra kerülnek a gyorsan változó világmodellek, amelyek a bizonytalanságérzet viselésére késztetnek csak úgy, mint a különböző reziliencia modellek, amelyek mindegyike a mentális egészség megtartása céljából jelentős védőfaktorokat hangsúlyozza. A reziliencia modellek közül a keretmodell a kedvezőtlen életkörülményekkel való megküzdés cselekvési és tájékozódási folyamatát magyarázza, és a Sebastian Mauritz által kidolgozott interakciós védőfaktorokat és kockázati tényezőket tartalmazó reziliencia modell ezt a keretmodellt egészíti ki. A tanulmány további részét képezi a „proziliencia” meghatározása. A reziliencia fogalmára épülő proziliencia azt a proaktív rezilienciát írja le, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy erőteljesen és rugalmasan reagáljon egy válságra, még mielőtt az bekövetkezne. Ebben az értelemben a proziliencia a jövőbeni ellenálló képesség fejlesztését jelenti. A proziliencia, mint a proaktív rugalmasságnak egy formája, a jövőbeli válságokból való tanulást és felkészülést jelenti, amely az önismeret, az önreflexió, valamint a rezonanciaképesség megtapasztalása révén lehetővé teszi az élet értelmének és kiteljesedésének az érzését.