Humán Innovációs Szemle

Felső- és középvezetők a versenyszférában és a közszférában

Durugy András — 2024-12-18

A vezetői kompetenciák vizsgálata kiemelt fontossággal bír a szervezetpszichológiában. Egy kompetens, jó vezető jelentősen hozzájárul a szervezet teljesítményéhez. A vezetőkkel kapcsolatos korábbi szervezetpszichológiai vizsgálatok többnyire a vezetői személyiségre és vezetői stílusra fókuszáltak és a vezetői kompetenciák ritkábban kerültek a kutatások középpontjába. Szakirodalmi összefoglalónk célja egyrészt, hogy bemutassa a vezetői kompetenciák kurrens szervezetpszichológiai szakirodalmát. A vezetői kompetenciák szakirodalmának általános bemutatása mellett a felső- és középvezetői kompetenciákkal kapcsolatos vizsgálatokat is szemlézzük, rámutatva a két vezetői szint követelményeiből fakadó kompetenciabéli különbségekre. Összefoglalónkban továbbá a köz- és versenyszféra vezetői közötti különbségeket is érintjük, végül kitérünk a CAPTain kompetenciamérő teszt bemutatására is.

Szefaradból a nagyvilágba

Rózsavári Nóra — 2024-12-18

A ladino nyelv fontos szerepet tölt be a szefárd identitásban és kulturális örökségben, mivel az 1492-ben az Ibériai-félszigetről elűzött spanyol ajkú zsidók leszármazottainak örökségét testesíti meg. Ez a nyelv nem csupán egy nyelvi keverék; egyedi fúziója az óspanyolnak, valamint a héber, arab, török, görög, olasz, francia és egyéb nyelvek elemeinek, amelyek tükrözik azokat a változatos régiókat és kultúrákat, amelyekkel a szefárd zsidók évszázadok alatt találkoztak. A ladino a szefárd közösségekben széles földrajzi területen fejlődött és virágzott, beleértve a Balkánt, Észak-Afrikát, a keleti mediterrán térséget, végül pedig az amerikai kontinenst is, alkalmazkodott minden egyes helyszínhez, miközben megtartotta spanyol alapjait. A ladino, mint a szefárd történelem és értékek élő tárháza, a történetmesélés, költészet, zene, vallási kifejezés és a mindennapi kommunikáció eszköze volt, megtestesítve az állandóságot és az ellenálló képességet. Az anyanyelvi beszélők számának csökkenésével a ladinót ma már veszélyeztetett nyelvként tartják számon. Kulturális és történelmi jelentőségének felismerése jegyében számos kezdeményezés irányul napjainkban megőrzésére és újjáélesztésére. Tudósok, kulturális szervezetek és különböző közösségek tagjai működnek együtt a nyelv dokumentálásában, új irodalmi művek létrehozásában, tanításában, valamint a digitális médiában való használatának elősegítésében. Ezen erőfeszítések célja, hogy a ladino továbbra is a szefárd kultúra élő és tartós része maradjon.

MemoQ, mint Cat eszköz integrálása a Debreceni Egyetem szakfordító kurzusaiba

Hajdu Zita — 2024-12-18

Ez a tanulmány a memoQ, egy számítógépes fordítóeszköz néhány sajátosságával foglalkozik a Debreceni Egyetem Üzleti Kommunikációs és Szaknyelvi Tanulmányok Központjában folyó fordítóképzés keretében. A szerzők célja, hogy röviden bemutassák a CAT-eszközök fejlődését, a memoQ legfontosabb jellemzőit, valamint a memoQ integrálását az üzleti és gazdasági szakfordítói kurzus tantervébe. A Közgazdaságtudományi Kar Üzleti Kommunikációs és Szaknyelvi Tanulmányok Központja a szakfordítóképzés teljesen új struktúrájának kialakítására törekedett. A hagyományos fordítói készségekre való összpontosítás mellett a cél az volt, hogy a fordítási technikák mélyreható megértését, a mesterséges intelligencia alapú CAT-eszközök használatának képességét biztosítsa, és felkészítse a hallgatókat a globális munkaerőpiac új környezetére, különös tekintettel a fordítóirodák felőli keresletre. A tanulmány a következő kérdéseket tárgyalja: Hogyan hatott a memoQ, egy számítógéppel segített fordítóeszköz integrálása a szakfordító képzési programunkra? A memoQ milyen funkciói segítik a szakfordító-hallgatókat abban, hogy hatékonyabbak, pontosabbak és megbízhatóbbak legyenek, és ezáltal jobban el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon?

Az emelkedő ázsiai hatalmak diplomáciájának kulturális elemei I.

Környei Ágnes — 2024-12-18

Ázsia súlyának növekedése a nemzetközi rendszerben ma már kikerülhetetlen folyamat, a kulturális külkapcsolatokban is kimutatható ez az aktivizálódás. A vizsgálat a világhatalmak (Kína, India) mellett két aktív kulturális diplomáciát folytató regionális nagyhatalomra (Törökország, Japán) illetve egy középhatalomra, a kulturális dimenzióban nagyhatalomnak tekinthető Dél-Koreára terjed ki. Az elemzés kizárólag a diplomáciára, a kormányok fellépésére koncentrál, a kultúra fogalmát szélesen értelmezve. Ezek az emelkedő hatalmak kissé lemaradva kapcsolódtak be a nemzetközi kulturális együttműködésbe, sokszor valamilyen kényszerhelyzet (pl. negatív országkép, korábbi elzárkózás) hatására. A tanulmány első részében a hagyományos, az európai gyakorlatban kialakult területeket (pl. nyelvtanítás, ösztöndíjak, média) és a régi eszközök tudatosabb vagy módosított változatát (pl. diaszpórapolitika, nemzetközi fejlesztési együttműködés) vizsgáljuk, míg az újabbak bemutatására a második részben kerül sor.

Az emelkedő ázsiai hatalmak diplomáciájának kulturális elemei II.

Környei Ágnes — 2024-12-18

A kulturális diplomácia és a nyilvános diplomácia közötti különbség rövid tisztázása után a tanulmány második részében az újabb eszközök áttekintésére kerül sor. A vizsgált országok esetében az általánosan ismert témák (pl. sport, gasztronómia) mellett különleges területek bekapcsolása is megfigyelhető, pl. vallás (buddhizmus, iszlám), populáris kultúra, egészség- és szépségipar, melyek mindegyike a tömegek megszólítására törekszik és a mindennapokban jelenik meg. Az ezredfordulóra a Nyugat vonzása a kontinensen háttérbe szorult, az országok sikereiket sokszor éppen az attól való különbözőségükkel magyarázzák, az eltérő értékeket hangsúlyozzák. Az ázsiai hatalmak gazdag kulturális hagyományai, a nyugati hatások különleges transzformációja, az egyediség illetve az alternatív út hangsúlyozása vagy a regionális fókusz a vizsgált országok kulturális diplomáciájának sajátos jellemzői többek között. Ázsia ősi civilizációi a történelem során már korábban is nagy hatást gyakoroltak a világ többi részére, az új évezredben a kulturális befolyás újabb hullámát figyelhetjük meg.

Versengéstől az együttműködésig

Tóth Tibor — 2024-12-18

Az egészségügyi rendszerek átalakítása folyamatos kihívást jelent a világ szinte valamennyi országában. A változások iránya napjainkban számos közös vonást is mutat, amiben meghatározó szerepet tölt be az együttműködésen alapuló integrált ellátási formák bevezetése. A reformok sorában számos tanulsággal szolgálnak a brit egészségügyi rendszerben az elmúlt évtized során bekövetkezett változások, amelyek eredményeként a szolgáltatók közötti piaci verseny gyakorlatát fokozatosan felváltja az intézmények közötti együttműködésre és integrált megközelítésre épülő szemléletmód és jogi szabályozás. A releváns szakirodalom és szakértői anyagok elemzése alapján a tanulmány azzal érvel, hogy szoros összefüggés mutatkozik a szervezeti-intézményi átalakítások ciklikus jellege és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat működési elveit meghatározó koncepcionális változások között.

Gondolatok a magyar labdarúgás könyvtárában

Becsey Zsolt László — 2024-12-18

A szerző egy évtizeddel korábban megírt tanulmánya alapján (Becsey 2013) a hangsúlyos magyar állami szerepvállalás kezdete (2011-13) óta elért eredményeket veszi számba és azokat a régiónkban a hasonló országokéval hasonlítja össze. Szintén aktualitást ad az elemzésnek az, hogy 2023 végén, maga a Magyar Labdarúgó Szövetség is készített egy statisztikai felmérést, melyben azt mutatta ki, hogy stabilizálódott a magyar élklubok helyzete az előző időszakhoz képest, sőt a válogatott és egy elitklub révén megjelentünk az európai kvalifikált csoportkörös küzdelmekben is, nőtt a labdarúgásban versenyszerűen résztvevők köre. Ugyanakkor a korábbi állami szerepvállalás időszakához képest nagyobb bevétel és személyi költségek, infrastrukturális fejlesztés ellenére a mélységi mutatókban (pl. utánpótlás eredmények, hazai játékpercek, átlagos nézőszám, játékjogok eladásának pénzügyi mérlege) nem tudtunk előrelépni a nagyobb piaci feltételeknek kitett hasonló környékbeli országokhoz képest. Konklúzióként javasolta az erősebb versenyjogi szemlélet (tulajdonosi-vezetői függetlenség, kisebb állami szubvenciós rendszer) megvalósítását.

Az energetikai paradigmaváltás oktatási igényei

Mészáros Virág — 2024-12-18

Az "energetikai paradigmaváltás" kifejezés az elmúlt években az energia megértésében, felhasználásában és kezelésében bekövetkezett jelentős átalakulást jelöli. Ez a váltás magába foglalja az energiarendszerek, technológiák, szabályozások és módszerek átalakítását, elmozdulva a fosszilis tüzelőanyagoktól való függéstől. Az energetikai paradigmaváltás koncepcióját övező viták széles körben elterjedtek, különösen az energiabiztonsági politikákban. Ezenkívül a Párizsi Megállapodással összhangban a környezetbarát megoldásokra való áttérés szükségessé teszi új operatív, szabályozási, szervezeti és társadalmi energiapolitikák megfogalmazását, valamint a társadalmi-gazdasági tudatosság forradalmi változásait. Az energiahatékonyságot, a biztonságot, a kereskedelmi szempontokat és az ökológiai tudatosságot integráló stratégiák kidolgozása interdiszciplináris, globálisan tudatos és életciklus orientált módszertant igényel. Az energetikai átállás jelentős változtatásokat tesz szükségessé oktatási és képzési rendszerünkben. Az oktatási tantervek és módszertanok mélyreható átalakítása, valamint a felsőoktatás hozzájárulásának növelése fontos annak biztosítása érdekében, hogy a szakemberek megfelelően felkészültek legyenek az energetika kihívásainak és lehetőségeinek fogadására. A tanulmány ezekkel a gondolatokkal összhangban mutatja be a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Zrt. hazai hidrogén technológiával kapcsolatos vizsgálatának eredményeit.

A vallás a funkcionálisan differenciált társadalmakban

Török Balázs — 2024-12-18

A tanulmány célja annak feltárása, hogy a vallási rendszer milyen kölcsönhatásban áll más társadalmi rendszerekkel. A vizsgálódás során elkülönítjük a premodern és modern vallási formákat. A társadalmi rendszerek közötti strukturális kapcsolatokat a politikai és a tömegmédia működése alapján illusztráljuk. Bemutatjuk a vallási rendszer társadalmi mellőzöttségét, ami egyben a vallás más társadalmi rendszerektől való strukturális függetlenségeként is értelmezhető. Kiemeljük, hogy a politikai rendszer hogyan alakítja érzékenységét a vallási rendszer irányában. Emellett kitekintést adunk arra, hogy a vallás milyen módon befolyásolja a politikát azokban a társadalmakban, amelyekben a funkcionális differenciálódás még nem vált általános társadalomszervezési formává. A tanulmány vizsgálja, hogy a vallás jelenlegi társadalmi elszigeteltsége a nyugati társadalmakban milyen módon befolyásolja a társadalom vallási szempontú megfigyelhetőségét, értékelését, kritikáját. A tanulmányban a vallás szociológiai fogalmát alkalmazzuk, így minden olyan hitrendszert, amely transzcendens/immanens különbséget figyelembe veszi a valóság konstruálásában, a vallás egyik formájának tekintjük. A tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon a vallási rendszer milyen módon kap helyet a társadalmi rendszerek kölcsönhatásában? Milyen változásokat idézhet elő a vallási rendszerben, hogy a környezetében működő társadalmi alrendszerek kölcsönösen szorosabbra fűzik teljesítménykapcsolataikat, miközben a vallás irányában növelik érzéketlenségüket, vagy semleges viszonyt alakítanak ki irányában. Ilyen adottságok mellett hogyan pontosíthatja társadalmi funkcióját a vallási rendszer? (Megjegyezzük, hogy a szociológiai értelemben vett vallás nem azonos az egyháziasan rendszerezett vallásokkal. Társadalmi értelemben mindaz vallásinak tekinthető, ami transzcendens/immanens differencián alapuló valóságkonstrukciót kommunikál.)

A vallásszabadság kihívásai és a politikák a mai Európában

Birher Nándor — 2024-12-18

A cikk a vallási intézmények békefenntartásban és az erőszak megelőzésében játszott jelentős szerepét vizsgálja, különös tekintettel a keresztény egyházakra nehezedő kihívásokra. A tanulmány Ferenc pápa 2024-es, a béke és tolerancia szükségességéről szóló megjegyzéseit emeli ki, megvizsgálva az állami beavatkozások vallási szervezetek elleni akcióit, mint például az orosz ortodox egyház ukrajnai betiltását. A cikk történelmi példákat állít párhuzamba, mint a trianoni időszak utáni helyzet vagy a kommunista érában az egyházakat sújtó korlátozások. Az elemzés hangsúlyozza az egyetemek és kulturális intézmények kulcsszerepét a nyílt párbeszéd előmozdításában és a megszakadt kommunikációs hálózatok újraépítésében. A tanulmány szerint a diplomácia és a stratégiai kapcsolatmenedzsment nélkülözhetetlen eszközök a vallásszabadság fenntartásához és a politikai motivációkból fakadó konfliktusok elkerüléséhez.