Humán Innovációs Szemle

Pszichés jóllét és reziliencia ötven felett

Fehér Pálma Virág — 2026-06-25

Háttér: Az 50 év feletti korosztály szubjektív jólléte egy olyan pszichológiai konstruktum, dinamikusan változó állapot, amelyet több külső és belső tényező alakít. A reziliencia egy olyan képesség, amely segíti az egyént a megterhelő tapasztalatok során a pozitív adaptációban és megküzdésben. Célkitűzés: Kutatásunkban a jóllét és reziliencia összefüggéseit vizsgáljuk az ötven feletti korosztályban. Ezen két pszichés tényező és különböző demográfiai jellemzők összefüggéseit szerettük volna feltárni magyar mintán. Módszer: A kutatásban 410 fő vett részt. A részvétel kritériuma az 50. életév betöltése volt. A demográfiai adatokra vonatkozó kérdéseket követően a szubjektív jóllétet a WHO Jól-lét Kérdőívvel (WBI-5) vizsgáltuk, míg a reziliencia mérésére a Connor-Davidson Reziliencia Kérdőívet (CD-RISC) használtuk. Eredmények: Várakozásunknak és a szakirodalomnak is megfelelően beigazolódott, hogy a reziliencia és a jóllét szintje összefüggést mutat, azaz minél reziliensebb valaki idősebb korra, annál magasabb a jóllétének szintje. Ezen kívül még több fontos összefüggésre is rámutattunk mindkét pszichés tényező kapcsán. Ezek közül kiemelnénk azt, hogy a sok mozgás kihatással van a jóllétünkre. Következtetés: Eredményeink megerősítik azt a koncepciót, hogy különösen fontos idősebb korban is foglalkozni saját testi és lelki egészségünkkel. Nem lehet soha eléggé elcsépelt az „ép testben ép lélek” szólás.

Stressz, kiégés és megküzdési stratégiák a magyar állatorvosok körében

Balázs Gergely — 2026-06-25

Jelen kutatás célja a magyar állatorvosok pszichológiai egészségmutatóinak feltérképezése és összehasonlítása egy nem állatorvos munkavállalói kontrollcsoporttal, mivel nemzetközi viszonylatban is egyre több tudományos közlemény hívja fel a figyelmet az állatorvosok mentális egészségének kritikus állapotára. Az adatgyűjtés online kérdőívvel, nem véletlenszerű hólabda- és kényelmi mintavételi eljárással történt. A teljes mintát 131 fő alkotta (M= 37 év; SD= 12,74 év), ebből 67 fő állatorvos alkotja a vizsgálati csoportot (M= 36,2 év; SD= 10,8 év), 61 fő képezi az aktívan munkát vállaló, munkatípus szerint nem differenciált kontrollcsoportot (M= 38,2 év; SD= 14,6 év). Az állatorvosok csoportját 54 fő nő, 13 fő férfi, míg a kontrollcsoportot 42 nő és 19 férfi alkotta. A mentális egészségi állapot felmérésére az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS), a Maslach-féle Kiégés Leltár (MBI), és a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (CERQ) magyar nyelvű változatai szolgáltak. Független mintás t-próbák alapján az állatorvosok szignifikánsan magasabb észlelt stressz (p= .014, d= .395) pontszámot értek el, mint a kontrollcsoport tagjai. A kiégés tekintetében az emocionális kimerülés (p = .008, d= .431) és deperszonalizáció (p = .001, d= .579) dimenzió esetében tártunk fel szignifikáns különbséget. Az állatorvos-csoporton belül a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a stressz- (p<.001, d= 1.057), és a maladaptív megküzdési stratégiák tekintetében (p= .002, d= .952). Spearman-féle korrelációs elemzés alapján a fiatalabb állatorvosok magasabb stresszt észlelnek, mint idősebb kollégáik (rs= -.207, p= .046). A jelen minta eredményei arra utalnak, hogy a magyar állatorvosok körében fokozott figyelmet érdemelhet az észlelt stressz és a kiégés vizsgálata. Az eredmények arra is engednek következtetni, hogy érdemes a jövőben további vizsgálatokat elvégezni, valamint megfontolni a célzott prevenciós és támogató beavatkozások bevezetését az állatorvosi hivatásban.

A Csárdás fogadtatása a 19. század végi Magyarországon

Ujvári Hedvig — 2026-06-25

A tanulmány a Csárdás című balett 19. század végi magyar és német nyelvű recepcióját elemzi, különös tekintettel arra, miként formálódott a „nemzeti balett” fogalma a korabeli nyilvánosság eltérő sajtóregisztereiben. Az írás egy korábbi, részletes sajtórekonstrukció eredményeire épít, ezeket azonban érvelő keretben hasznosítja: azt mutatja be, hogyan vált a periodikus sajtó a kulturális értelmezés aktív közegévé, amelyben a mű identitásképző szerepet kapott. Az elemzés amellett érvel, hogy a Csárdás recepciós jelentése nem egyetlen kritikai pozícióból, hanem különböző nyelvű és műfajú lapok egymásra ható olvasataiban stabilizálódott. Míg a magyar nyelvű kritika a balettet elsősorban a nemzeti hiány és pótlás horizontjában értelmezte, a budapesti német nyelvű sajtó európai műfaji normák felől közelített, az élclapok pedig a színpadi reprezentáció túlterheltségét tették láthatóvá. A tanulmány a kulturális reprezentáció, az autenticitás és a kultúraközvetítés fogalmai mentén mutatja be, hogy a Csárdás nem pusztán balettpremierként, hanem a korszak egyik fontos mediális eseményeként vált értelmezhetővé: a nemzeti önkép, a műfaji adaptáció és a sajtó általi kulturális közvetítés metszéspontjában.

A coaching módszertani elemeinek rendszertani csoportosítása

Kunos István — 2026-06-25

A coaching az elmúlt két évtizedben egyre népszerűbbé vált, túllépve a hagyományos tréningek és tanácsadási formák kereteit. Ez a fejlődés megköveteli a módszertani elemek rendszerezését, ami alapvető a szakma professzionalizálásához, a képzés minőségéhez és a kutatások megbízhatóságához. A tanulmány egy ötdimenziós taxonómiát javasol, amely integrálja a nemzetközi szakmai szervezetek (ICF, EMCC) elveit, valamint a rendszerelvű és megoldásközpontú coaching megközelítéseket. Az öt dimenzió – a kommunikációs technikák, a kognitív-pszichológiai stratégiák, a rendszerelvű szemlélet, a cél- és eredményorientált struktúrák, valamint az etikai és reflektív kompetenciák – egy keretet biztosítanak, amely segíti a coaching folyamatok átlátható értékelését és a hatékonyság mérését. A javasolt modell célja, hogy hidat építsen a coaching elmélete, gyakorlata és a tudományos kutatás között.

Az idősellátás és a gyermekvédelmi szakellátás közötti intergenerációs együttműködés

Csókay László — 2026-06-25

A tanulmány az idősellátás és a gyermekvédelmi szakellátás közötti intergenerációs együttműködés lehetőségeit, kockázatait és szakmai feltételeit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az idősotthonban élő emberek és a gyermekotthonban vagy lakásotthonban élő fiatalok találkozása nem kezelhető egyszerű jótékonysági vagy ünnepi programként, mivel két sérülékeny célcsoport, két eltérő intézményi logika és többféle pszichoszociális kockázat kapcsolódik össze. A nemzetközi szakirodalom és a gyakorlati modellek alapján az intergenerációs programok ígéretesek lehetnek, de hatásuk nem automatikus, és különösen óvatos adaptációt igényelnek a gyermekvédelmi szakellátásban élő, gyakran traumatikus élettapasztalatokkal rendelkező serdülők esetében. A tanulmány amellett érvel, hogy az ilyen együttműködés csak alacsony kockázatú, önkéntes, dokumentált, traumaérzékeny és értékelt pilotként indítható felelősen. A javasolt megközelítés a résztvevők felkészítésére, a határtartásra, a szakmai koordinációra, a visszalépés jogára, valamint a biztonsági, elfogadhatósági és megvalósíthatósági értékelésre helyezi a hangsúlyt.

A pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása

Janó Evelin — 2026-06-25

Tanulmányunk megírásának elsődleges célja a hazai és nemzetközi pedagógus-továbbképzési rendszer vizsgálata, bemutatása és ennek alapján annak megerősítése, hogy mennyire fontos a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása. Elsőként egy kutatási eredményekkel alátámasztott történeti áttekintést adunk a pedagógusok továbbképzésének működéséről. Értekezésünk második fejezetében a hazai továbbképzési rendszert negyedszázadon át uraló kormányrendeletet és a rendszer hiányosságait, valamint a pedagógustársadalom továbbképzési igényeit taglaljuk. Munkánk utolsó részében a magyarországi pedagógus-továbbképzés 2025-ben történt átalakításával foglalkozunk. Először a jogszabályi kereteket ismertetjük, majd röviden bemutatjuk a rendszer felépítését és céljait, illetve beszámolunk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – mint a továbbképzések megvalósításába bekapcsolódó egyik partnerintézmény – első tapasztalatairól is.

A digitális eszközhasználat gyermekekre és szüleikre gyakorolt hatásainak vizsgálata

Erdéli Vanda — 2026-06-25

A mesterséges intelligencia és a digitális technológia gyors térnyerésével egyre fiatalabb korcsoportok esetében figyelhető meg a különböző elektronikus és digitális eszközök, illetve a mesterséges intelligencia használata, ami szükségessé teszi az új jelenség kisgyermekek fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatát. A kutatás elsődleges célkitűzése a gyermeki eszközhasználati mintázatok és a szülői nevelési attitűdök interakciójának feltárása volt. A kutatási fókusz nyolc év alatti gyermekek digitális eszközhasználatának felmérésére irányult annak érdekében, hogy konkrétabb kép rajzolódhasson ki a célcsoport modern technológia felhasználására irányuló jellegzetességeiről, valamint az ehhez kapcsolódó, a szülőket, gondviselőket érintő aktuális kérdésekről, problémákról és kihívásokról. A vizsgálat során inter-, illetve transzdiszciplináris megközelítésmód, az adatfelvétel részeként témaspecifikus szakirodalmi forráskutatás és feldolgozás, valamint online kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra. Az adatfeldolgozáshoz, illetve az eredmények képzéséhez és értékeléséhez matematikai statisztikai műveleteket végeztünk. A klaszterelemzés eredményeként három szülői csoportot sikerült azonosítani, amelyek közti differenciáltság leginkább a szülői attitűdök és az általuk gyakorolt kontroll, a gyermekek jellemzői, valamint a gyermeki eszközhasználat jellegzetességei mentén vált kézzelfoghatóvá. A kutatás fontos megállapításai közé tartozik, hogy a szülői attitűdök és a kisgyermekek egyéni jellemzői egyaránt döntő mértékben befolyásolják a gyermekek eszközhasználatát, miközben fontos megjegyezni, hogy az eredmények értelmezéséhez több szempont, illetve tényező együttes figyelembevétele szükséges. Az eredményekből leszűrhető következtetések és javaslatok tekintetében elmondható, hogy a szülői csoportok számára új, adaptív megküzdési és támogató stratégiák kidolgozása válik célszerűvé.

Fal a város szívében

Torma Regina — 2026-06-25

A tanulmány a Trump-kormányok migrációs politikájának megfigyelését és értelmezését, illetve annak gazdasági és társadalmi következményeit mutatja be Nogales ikervárosainak példáján keresztül. Az Amerikai Egyesült Államok és Latin-Amerika migrációs kapcsolatának története rendkívül mélyen gyökerezik, és évszázadokra visszavezethető. Az ebből nyert információk átfogó képet adhatnak a határmenti, migrációs csomópontok gyakorlati működéséről, mindennapjairól, valamint a bevándorlási gócpontok áthelyeződéséről. Mindemellett rámutatnak a fontos gazdasági összefüggésekre, valamint arra is, hogy a politikai/geopolitikai rendelkezések milyen erőteljes hatással vannak a régióra. Nogales ikervárosainak megértése hozzásegíthet a valóság megismeréséhez és Donald Trump migrációs politikájának alaposabb megértéséhez.

Észlelt mikromenedzsment, pszichológiai biztonság és munkavállalói jóllét

Aladwan Shahed — 2026-06-25

A tanulmány kis mintás, exploratív kérdőíves vizsgálat alapján elemzi az észlelt mikromenedzsment, a pszichológiai biztonság, a vezetői autoritás és a munkavállalói jóllét kapcsolatát. Az online kérdőívet 71 résztvevő töltötte ki. Az elemzés célja leíró és értelmező jellegű; a formális statisztikai modellezés és az önálló kvalitatív elemzés nem tartozik a kézirat vállalásai közé. A válaszok alapján az erősebb és beavatkozóbb vezetői kontroll gyakran alacsonyabb pszichológiai biztonsággal, korlátozottabb autonómiával, gyengébb munkavállalói hanggal és kedvezőtlenebb munkahelyi jólléti tapasztalatokkal együtt jelent meg. A tanulmány ugyanakkor következetesen különbséget tesz a szoros szakmai felügyelet és a mikromenedzsment között. A vezetői kontroll kevésbé volt problémásként leírható akkor, ha feladathoz kötött, kiszámítható, arányos és támogató módon jelent meg. A tanulmány a vezetésről, az autoritásról és a munkavállalói jóllétről szóló szakmai diskurzushoz azzal járul hozzá, hogy árnyaltan vizsgálja a szükséges irányítás és az autonómiát korlátozó kontroll közötti határt. Fő értéke az előzetes kérdőíves megfigyelések megfogalmazása, valamint további kutatási irányok kijelölése nagyobb mintával, validált mérőeszközökkel és részletesebb statisztikai adatközléssel.

"Longevity" a rendszertudomány tükrében

Ziegler Éva — 2026-06-25

Longevity: Hosszabb, minőségi élet az egyéneknek, amivel kötelezően járjon együtt az, hogy ez az emberiség növekvő létszáma ellenére is mindenkire vonatkozzon, nemcsak kevés kiváltságosra. Ennek során egyrészt a társadalom részéről kötelező a minőségi, magas szintű oktatás nyújtása mindenkinek, aki csak képes tanulni, mert a hosszú élet értékteremtő felelősséggel is jár, amire viszont képessé is kell tenni az egyéneket. Másrészt a megkapott magas szintű tudás és tapasztalat birtokában a földi korlátok elkerülhetetlen és szükségszerű tágításához és a "szökési tervhez" való felelős hozzájárulás elvárása minden egyéntől életének legalább egy húsz éves sávjában. A társadalomnak pedig nyitottá és fogadókésszé is kell válnia ezen elvárandó hozzájárulás érdemi hasznosítására.