Humán Innovációs Szemle

Az egyetem

2025-06-25T16:07:49+00:00

2023. április 30-án, vasárnap Ferenc pápa látogatást tett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. Ez volt a magyarországi látogatásának a vége. A pápa a beszédében a különböző technológiák hatására összpontosított. A beszédben az volt a szembetűnő, hogy különböző motívumokat ötvözött egyetlen üzenetbe. A következő szövegeket értelmezte: Romano Guardini (1885–1968) levelei a Comói-tóról, Robert Hugh Benson (1871–1914) A világ ura című regénye és a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban. Ez a cikk ezt a három írást a „Gondoskodás: spiritualitás és vezetés” című konferencia (2024. április 17–18.) keretében tárgyalja.

A mesterséges intelligencia használata a szakfordítói képzésben

2025-06-25T16:41:02+00:00

Ez a tanulmány a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia (AI) egyre növekvő szerepét vizsgálja a fordításban és a fordítás oktatásában, kiemelve a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia használatának lehetőségeit és korlátait, amelyeket hasznos lenne beépíteni az egyetemi fordítási kurzusokba. A tanulmány új perspektívákat és személyes nézőpontokat tartalmazó elméleti megközelítést nyújt. A szerzők szerint olyan egyetemi fordítói képzési programokra van szükség, amelyek magukba foglalják a gépi fordítási eszközök és a mesterséges intelligencia ismeretét, ugyanakkor hangsúlyozzák a humán fordítók nyelvi, kulturális és kontextuális jártasságának fontosságát. A szó szerinti fordítások, a kihagyások és a szakfordításban kulcsfontosságú terminológia helytelen vagy értelmetlen fordítása a leggyakoribb fordítási hibák közé tartozik. Korlátozó tényező, hogy a fordító programok ingyenes változatai csak limitált számú feladatot tudnak elvégezni egy adott időkeretben, és szűk szókinccsel rendelkeznek. A különböző szövegstílusokhoz való alkalmazkodás szintén csak a fizetős verziókkal érhető el. A gépi fordítás és mesterséges intelligencia hiányosságait figyelembe véve elmondható, hogy még ma is elengedhetetlen a nyelvileg és szakmailag kompetens humán fordítók munkája. Az elméleti jellegű tanulmány a fordítási folyamat olyan jellegű megközelítését ajánlja, amely kihasználja a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia előnyeit, ugyanakkor hangsúlyozza az emberi fordítók alapvető kompetenciáinak szükségszerűségét.

Az irgalmas szeretet gyakorlásának jogi és intézményi keretei a Katolikus Egyházban

2025-06-25T16:58:56+00:00

A Katolikus Egyház a társadalmi fenntarthatóság eszményét más világpolitikai és nemzeti aktorokhoz képest is eminensebben tette magáévá. A katolikus intézmények egészét átjárja ugyanis a társadalmi igazságosság és a béke előmozdításának a szándéka. Az egyházi jogalkotó, követve a II. Vatikáni Zsinat szándékát, eleve úgy alakította ki az egyházi intézményeket, hogy azok képesek legyenek a társadalmi igazságosság és fenntarthatóság előmozdítására. Az egyházmegyék, a püspöki konferenciák, a plébániák és a helyi közösségek pedig újabban a nagy közpolitikai célok – mint a teremtett világ védelme, a béke – a regionális biztonság helyi szintű előmozdítóivá váltak. A pápa és a Szentszék hivatalai ehhez központi elvi és gyakorlati segítséget adnak. A tanulmány rámutat arra, hogy ennek oka nemcsak a közpolitikai értelemben vett gyakorlati szempontokra, hanem mély teológiai okokra vezethető vissza. A tanulmány hipotézise, hogy a társadalmi fenntarthatóság megértésében és megvalósításában a Katolikus Egyház központi szerepet fog játszani. Ehhez ugyanis rendelkezésére áll a teológiai tanítás és az intézményrendszer is.

Ökoiskolák marketingtevékenységének vizsgálata

2025-06-25T17:17:53+00:00

A fenntartható fejlődés az elmúlt évtizedekben egyre fontosabbá vált szerte a világon. A kérdés kulcsfontosságú abban a tekintetben, hogy szükségessé vált hosszú távon megőrizni a Föld természeti erőforrásait, emellett létfontosságúvá vált, hogy egy élhetőbb jövőt építsünk.

Jelen cikk az ökoiskolák marketingtevékenységének vizsgálatát taglalja. Ezen intézmények képviselnek mindent, amit az oktatással tehetünk a fenntarthatóságért, illetve marketingtevékenységeket is folytatnak fenntarthatósági és egyéb céljaik elérése érdekében. Arra keressük a választ, hogy az ökoiskolák környezetvédelmi programjai és fenntarthatósági kezdeményezései mint marketingtevékenységek, további marketingeszközök alkalmazásával kiegészülve, milyen hatást gyakorolnak a beiratkozó diákok számának növekedésére, az intézmények társadalmi felelősségvállalására, valamint a diákok környezettudatos magatartására.

A témát kvantitatív módszerrel, kérdőívvel vizsgáltuk. A magyarországi Ökoiskola-hálózat 1402 iskolájából 148 kitöltött kérdőív érkezett vissza.

Az eredményeket előrevetítve elmondható, hogy a környezettudatos programok és fenntarthatósági kezdeményezések jelentős hatással vannak a beiratkozásokra. Az iskolák környezettudatos tevékenységei vonzzák az érdeklődőket. Az intézmények ökotudatos marketingtevékenységei és aktív részvételük a helyi és országos környezetvédelmi akciókban tovább növelik az intézmény társadalmi megítélését, valamint erősítik a helyi közösségekkel való együttműködést is. Mindezek mellett az ökotevékenységek pozitív hatással vannak a diákok környezettudatos magatartására is.

Ágens alapú modellek jelentősége a koronavírus-járvány kezelésében

2025-01-20T09:38:06+00:00

A koronavírus-világjárvány rámutatott a dinamikus és pontos járványmodellezési és kezelési eszközök fontosságára. A hagyományos kompartmentális modellek különösen a járvány elején kiemelt szerepet kaptak, azonban korlátaik hamar nyilvánvalóvá váltak. Az ágens alapú modellek több szempontból is előnyösebbek: sokkal részletesebb térbeli felbontásra képesek, és pontosabban tudják reprezentálni a társadalom viselkedésének sokféleségét. Ebben a tanulmányban áttekintjük az ágens alapú modellek előnyeit és a használatukkal kapcsolatos tapasztalatokat, különös tekintettel a korosztályokra vonatkozó intézkedésekre, mozgáskorlátozásra, és más olyan beavatkozásokra, amelyek hagyományos módszerekkel nem leírhatók. Kiemeljük a valós adatokhoz való kalibráció és validáció fontosságát, és ezek kihívásait. Végül bemutatjuk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen létrejött járványmodellező csoport munkáját, tapasztalatait.

Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén

2025-06-25T17:30:59+00:00

Tanulmányomban a 19. század első felében az Orosz Birodalom dél-kaukázusi vidékére, a mai Azerbajdzsán észak-nyugati területére betelepült sváb lakosság 19-20. századi gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét mutatom be. A sváb lakosság a zömében a napóleoni háborúk során megtépázott német Württembergi Királyság területéről a rossz gazdasági körülmények, valamint a vallási megkülönböztetés és üldöztetés miatt a jobb élet és megélhetés, valamint vallásszabadság reményében, I. Sándor orosz cár gazdasági kedvezményekkel kecsegtető hívó szavára, a Duna folyón lecsorogva, a Fekete tenger mentén végig haladva érte el a Dél-Kaukázus nyugati részeit, ahol településeket hoztak létre. A kezdeti nagyon komoly nehézségeket követően a sváb lakosság, akárcsak Kelet-Európa többi részén, mint például a Magyar Királyság bánsági, bácskai területein, Besszarábiában, illetve az Orosz Birodalom különböző régióiban (Fekete-tenger partvidéke, Volga mente) virágzó mezőgazdasági és bortermelő kultúrát, magas színvonalú kézművesipart és jelentős kereskedelmi központokat hozott létre. Az 1920 utáni szovjet kommunista rendszer államosította a korábbi német mezőgazdasági és ipari termelő- és kereskedelmi üzemeket. Miután a harmadik birodalom megtámadta a Szovjetuniót, a Dél-Kaukázus területén élő németeket, így az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet Köztársaság területén élő németeket is a kollektív bűnösség elve alapján az 1940-es évek során Kazahsztánba és Szibériába deportálták. Így ért véget a bő százhúsz évig tartó dél-kaukázusi virágzó sváb történelem és kultúra.

Tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban

2025-06-25T20:45:42+00:00

A tisztességes eljáráshoz való jog egy olyan alapjog, amelyről mindenkinek van elképzelése, azonban magát a tisztességet meghatározni, vagy értelmét megragadni csak körülírva, a teljesség valódi, tényleges igénye nélkül tudjuk. Jogászként, a tisztességes eljárás fogalmi kérdéskörét újabb és újabb meghatározásokkal bővítve már-már az az érzés keríthet mindenkit a hatalmába, hogy e feladat az univerzum határainak keresésével is hasonlóságokat mutathat. Ellenben az arra való törekvés, hogy mindenki tisztességes legyen – bármit is jelentsen a szó – mindenképp méltányolható és figyelemre érdemes, különösen akkor, ha valamely hatalom gyakorlására feljogosított személy eljárása már elkerülhetetlen.

Az élet minden aspektusában megjelenik az a közhelynek is számító kifejezés, mely szerint valamihez „jogom van” vagy épp ennek absztrakt formájaként érhet bárkit bírálat a végből, hogy „jogtalannak”, vagy „törvénytelennek” nevezzük azt, – még ha tisztességes is – amely érdekeinkkel ellentétes.

A jogtalanság szubjektív érzete egyenes eredője lehet a jogérvényesítés bármely formájának, s ha netán a nekünk tetsző jogérvényesítés kívánt eredménye elmaradna, a második esélyt a jogorvoslat intézménye biztosíthatja.

„A jogi szabályozás célja a jól működő társadalom, társadalmi együttélés” (Birher, 2021, 28. o.). E gondolat mentén haladva kívánok rámutatni, hogy gyakran azt hisszük, a jogorvoslat lehet az utolsó menedékünk, ugyanakkor vajmi keveset ér a jogtudomány, ha annak gyakorlói megfeledkeznek arról, hogy mindenki ember. Azaz gyakran tévedhetünk/hibázhatunk is és a jogorvoslat e végből mégsem lehet a legjobb megoldás. Tudjuk, így evidencia, hogy mindenkit megillet a jogorvoslat és azt is tudjuk, vagy pontosabban tudni véljük, hogy mindez alapjog. De mindez valódi tartalommal is társul, vagy csupán formalitás, amely az egyes eljárások törvényességi garanciáját hivatott biztosítani. Jelen tanulmányban a végrehajtási eljárásban a végrehajtó intézkedése ellen benyújtható egyetlen érdemi jogorvoslati formát, a végrehajtási kifogást kívánom bemutatni a tisztességes eljárás tükrében. A tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslati jog gyakorlása során, az Alkotmánybíróság esetjogára, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága 6. cikkében foglalt eljárási követelmények során kifejtettekre tekintettel kívánom vizsgálni.

Keresztény nevelés és a végrehajtási eljárás

2025-06-25T20:59:29+00:00

A bírósági végrehajtás soha nem volt népszerű a társadalomban, így elmondható, hogy a társadalom tagjai, illetve a gazdasági szereplők és a felügyeleti szervek többsége bizonyos nyugtalansággal és előítélettel viseltetik a végrehajtás szó hallatán, függetlenül attól, hogy a végrehajtó a jogász szakma részévé vált.

Tanulmányomban a végrehajtás, részben az ítélkezés, valamint a Biblia közötti kapcsolatot vizsgálom, mivel ennek eredményeként a világ legnépszerűbb könyve alapot adhat a végrehajtói funkció további újraértelmezéséhez, nem annak lenézéséhez, hanem sokkal inkább elismeréséhez. A tanulmány a keresztény nevelést is összekapcsolja a végrehajtási joggal, mivel az oktatás alapvetően befolyásolja világnézetünket és jövőbeli cselekedeteinket.

A megalázásra való érzékenység a különböző büszkeség típusoknál

2025-03-10T18:59:56+00:00

Háttér: Az érzelmek szakirodalmában kitüntetett helye van a büszkeségnek és a szégyennek. A büszkeség érzését ma már két altípusára bontjuk, amelyek jól elkülöníthetőek egymástól ellentétes személyiség korrelátumaiknál fogva. Ezeknek az altípusoknak azonban szegényes a szakirodalma a szégyenre adott válasz kontextusában. Ebből kifolyólag kevés adatunk van arra vonatkozólag is, hogy megalázás esetén miként viselkedik a két büszkeség típus.

Célkitűzés: A kutatás célja megvizsgálni a büszkeség típusok összefüggését magunk és mások hibáztatásával megalázó helyzetekben.

Módszer: 135 fő 18 év feletti vizsgálati személy szerepelt a vizsgálatban. A büszkeség típusainak felmérése Tracy és Robins 2007-es kérdőívének magyar változatával történt (Bolló et al., 2018), a megalázásra adott válaszok pedig Gilbert és Miles 2000-es kérdőívjének magyar változatával (Horváth et al., 2022).

Eredmények: Úgy tűnik, annak ellenére, hogy milyen szofisztikált dichotóm képet alkot a releváns szakirodalom a két büszkeség típusról a hozzájuk asszociált tulajdonságok szerint, a hétköznapi viselkedésben ez a különbözet nem manifesztálódik. Az adatelemzés során az derült ki, hogy nincsen kapcsolat a vizsgált büszkeség típusok és a megalázásra adott válaszok között.

Következtetés: Bár a szégyen és a büszkeség elválaszthatatlanul egybefonódnak az egyén személyiségében, a szégyenre adott viselkedéses válaszok nem köthetőek az egyén büszkeségének típusához. A jelen tanulmány fényében úgy tűnik, hogy az eddigi kutatások elnagyolt szerepet tulajdonítottak a büszkeség típusoknak az emberi viselkedésben. A megalázásra adott viselkedéses válaszokra fókuszálva, egy rendkívül szorosan köthető konstruktumra tett hatását van lehetőség vizsgálni a büszkeségnek. Az eredmények szerint ilyen szoros kölcsönhatásban sincsen számottevő befolyással a büszkeség típusa a viselkedésre. Ezek alapján pedig felmerül a kérdés, hogy vajon a hétköznapi élet egyéb, kevésbé releváns helyzeteiben, ezek a tényezők játszanak-e egyáltalán bármilyen szerepet magatartásunkban.

Az igazságos rend ára

2025-06-25T21:20:08+00:00

Háttér és célkitűzések: A tanulmány célja feltárni, hogy a társadalmi igazságosság kortárs elméletei – különös tekintettel John Rawls munkásságára – miért ütköznek ellenállásba a gyakorlatban. Az igazságosság eszméje gyakran nem csupán társadalmi és politikai, hanem pszichodinamikai és szociálpszichológiai akadályokba is ütközik.

Módszer: Elméleti elemzés pszichoanalitikus, társadalomkritikai és politikai filozófiai keretben. Az igazságosság elméleti alapvetéseit Rawls nyomán értelmezzük, és ezek pszichés torzulásait három szinten vizsgáljuk: egyéni, csoportdinamikai és társadalmi mezőben.

Eredmények: A tanulmány négy új hipotézist fogalmaz meg a társadalmi igazságosságot akadályozó pszichés dinamikákra vonatkozóan, és ezekhez gyakorlati javaslatokat is társít. Kiemelt szerepet kap az analitikus attitűd mint a társadalmi reflexió eszköze.

Következtetések: A társadalmi igazságosság megvalósulásának kulcsa nem csupán az intézményi reform, hanem a kollektív pszichés szerveződés újragondolása is lehet. Ehhez szükség van a kritikai pszichológia, az analitikus gondolkodás és a szimbolikus kultúra integrált alkalmazására.