Esther Greenwood as the ’Mad Woman’: The Connection between Patriarchy, Femininity and Stigmatized Female Mental Illness in Sylvia Plath’s The Bell Jar

Tamara Tóth

doi:10.69705/FHS.2023.1.2.2

Szerzők

Tóth Tamara Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.69705/FHS.2023.1.2.2

Absztrakt

A cikk központi témája Sylvia Plath The Bell Jar [Az üvegbura] című műve, amely rávilágít olyan rendszerszintű problémákra és ideológiákra, amelyek meghatározták az 1950-es és 1960-as évek amerikai társadalmát, hozzájárulva a nemek közti egyenlőtlenséghez. A regény által körbejárt társadalmi problémák nagy része még ma is jelen van a nyugati kultúrákban, ezért a mű nem csak szubjektív, de univerzális női tapasztalat ábrázolásaként is értelmezhető. Plath hősnője, Esther Greenwood útja szorongáson, depresszión, öngyilkossági kísérleten és sokkterápián át vezet a gyógyuláshoz. A regény részletesen bemutatja azt, hogy melyek azok az őt körülvevő tényezők, melyek negatívan hatnak mentális egészségére. A cikk célja, hogy Esther történetét elemezve körbejárja a női szexualitást, önrendelkezést és mentális betegségeket megbélyegző, egyenlőtlen rendszert fenntartó világszemléletet, ezáltal rámutatva a mentális betegségek és a társadalmi elnyomás közötti kapcsolatra.

Hivatkozások

Birmingham Feminist History Group. (2005). Feminism as Femininity in the Nineteen Fifties? Feminist Review, 80, 6–23. https://www.jstor.org/stable/3874362

Coyle, S. (1984). Images of Madness and Retrieval: An Exploration of Metaphor in The Bell Jar. Studies in American Fiction, 12 (2), 161-174. https://doi.org/10.1353/saf.1984.0027

Dowbnia, R. (2014) Consuming Appetites: Food, Sex, and Freedom in Sylvia Plath’s The Bell Jar. Women’s Studies, 43(5), 567-588. https://doi.org/10.1080/004978878.2014.914392

Espinosa, M. (2021). The Male Gaze and Intersectionality in The Bell Jar by Sylvia Plath and The Handmaid’s Tale by Margaret Atwood. [Honors Thesis]. Florida State University Libraries.

Friedan, B. (1963). The Feminine Mystique. W. W. Norton.

Ghandeharion, A. (2015). Sylvia Plath’s The Bell Jar: a Mirror of American Fifties. A Biannual Publication on the Study of Language and Literature, 17(2), 64-70. https://doi.org/10.9744/kata.17.2.64-70

Millett, K. (1970). Sexual Politics. Doubleday.

Möller, F. (2002). Inventing Madness: A Feminist Reading of Sylvia Plath's The Bell Jar and Susanna Kaysen's Girl, Interrupted. [Master’s degree]. Högskolan i Halmstad.

Moi, T. (1985). Sexual/Textual Politics. Meuthen & Co. Ltd.

Morantz-Sanchez, R. (1987) Consolidating the Spheres: Exploring the History of Twentieth Century American Women. Reviews in American History, 15(4), 674–79. https://doi.org/10.2307/2701948

Mulvey, L. (1975). Visual Pleasure and Narrative Cinema. Screen, 16(3), 6– 18. https://dx.doi.org/10.1093/screen/16.3.6

Noriko, M. (2018). Feminine Failure and the Modern Hero: Mad Women in Sylvia Plath’s The Bell Jar and Joan Didion’s Play It As It Lays. Review of Japanese Culture and Society, 30, 71–83. https://doi.org/10.1353/roj.2018.0005

Paley, F. Y. (2019). Stressed, Depressed, and Sexually Repressed: Patriarchy and Depression in The Bell Jar. [Honors Thesis]. Stern College for Women, Yeshiva University.

Perloff, M. G. & Plath, S. (1972). A Ritual for Being Born Twice: Sylvia Plath’s ‘The Bell Jar.’ Contemporary Literature, 13(4), 507–22. https://doi.org/10.2307/1207445

Plath, S. (1963). The Bell Jar. Heinemann.

Sakane, Y. (1998). The Mother, the Self, and the Other: The Search for Identity in Sylvia Plath’s ‘The Bell Jar’ and Takahashi Takako’s ‘Congruent Figure.’ U.S.-Japan Women’s Journal, 14, 27–48. https://www.jstor.org/stable/42772124

Showalter, E. (1992). Killing the Angel in the House: The Autonomy of Women Writers. The Antioch Review, 50(1/2), 207–20. https://doi.org/10.2307/4612511

Skomp, E. (2003) Misogyny, the Male Gaze, and Fantasies of Female Death: ‘Eto Ia, Edichka and Russkaia Krasavitsa. New Zealand Slavonic Journal, pp. 137–42. https://www.jstor.org/stable/40922148

Séllei, N. (2003). The Fig Tree and the Black Patent Leather Shoes: The Body and its Representation in Sylvia Plath’s ‘The Bell Jar.’ Hungarian Journal of English and American Studies (HJEAS), 9(2), 127–54. https://dx.doi.org/10.2307/41274242

Woolf, V. (2021). The Death of the Moth and Other Essays. Rare Treasure Editions. Kindle Edition.

Whittier, G. (1976) The Divided Woman and Generic Doubleness in ’The Bell Jar.’ Women's Studies, 3(2), 127-146. https://doi.org/10.1080/00497878.1976.9978383