Folia Humanistica et Socialia

Népek és nemzetek szovjet módra: Példák a Dél-Kaukázus térségéből

Gerály Zoltán — 2024-12-23

A szerző, Krista A. Goff, a Miami Egyetem docenseként Szovjet és posztszovjet történeti kutatásokat folytat és publikál. Szűkebb témaköre az Észak- és Dél-Kaukázus társadalom-története, etnikai villongásai, konfliktusai és a kisebbségek története a Szovjet és a poszt-szovjet időszakban. Legfrissebb munkáját is erről — a történettudományban is perem-területnek számító — földrajzi régióról jelentette meg a Cornell Egyetem kiadásában.

Kilikia és a birodalmi rivalizálás

Saribekyan, Kima — 2024-12-23

A tanulmány célja, hogy megértsük Kilikia történelmi jelentőségét a közel-keleti birodalmi dinamika összefüggésében. Kilikiát a határok változékonysága és a vitatott szuverenitás jellemzi, illetve egyedülálló perspektívát nyújt a birodalmi hatalmak, a helyi lakosság és a konfliktusok tartós hatásainak vizsgálatához. A kutatás a tudományos források sokrétűségére támaszkodik, hogy feltárja, hogyan látták Kilikiát a birodalmi rivalizálások közepette, a versengő narratívákra, geopolitikai ambíciókra és humanitárius beavatkozásokra összpontosítva. A tanulmány hangsúlyozza a népirtás hatását Felső-Mezopotámiában és a francia gyarmati közigazgatás és hírszerzés összetettségét Szíriában. Az inter-diszciplináris megközelítésnek köszönhetően ez a kutatás rávilágít Kilikia sokrétű megítélésére és tartós jelentőségére a kortárs Közel-Kelet megértésében. Új betekintést nyújt azokba a történelmi eseményekbe és politikákba, amelyek befolyásolták a régió mai dinamikáját, kiemelve Kilikia kritikus szerepét a közel-keleti történelem szövevényében.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetének eseményei az angol sajtóban

Hegedüs Gergő — 2023-12-23

The present study is intended to examine the early English reports of the Rákóczi’s War of Independence by evaluating the witnesses of The Daily Courant, The London Gazette and the edition of Daniel Defoe’s A Weekly Review of the Affairs of France, particularly the issues published between 1703 and 1704. Exceptional attention shall be paid to the specificities of early eighteenth century English press culture as well as to the functioning of the information network of the various newspapers and the active role played by the English ambassadors in Vienna. The analysis of the veracity of the information contained in such journals and the study of the various names given to Rákóczi’s followers shall be of special importance, which could also reflect firm political positions. The Daily Courant and The London Gazette sought to report on the rapid growth of the number of insurgents and their quick expansion as well as the accession of those with considerable combat experience. They also reported on the reasons they believed to be behind the outbreak of the freedom struggle and whether or not such intentions were justified.

A 2024-es amerikai választások és a Puerto Rico voks

Balogh Beatrix — 2024-12-23

Van-e Puerto Ricónak beleszólása az elnökválasztásba? Tulajdonképpen alkotmányos értelemben nincs. Ez pont a sziget politikai státuszából fakadó demokratikus deficit és a gyarmati viszony megszüntetését követelők gyakran hangoztatott érve. A Puerto Ricó-iak több mint fele azonban ma már az Egyesült Államokban él, a legtöbben Floridában, ahol akár az ő szavazatuk is lehet a mérleg nyelve a 2024-es elnökválasztás helyi fordulójában. Ennek a közösségnek a pártválasztását a helyi érdekek és pártprogramok mellett a sziget alkotmányos státuszának megváltoztatására tett ígéretek is erősen befolyásolják, konkrétan az, melyik jelölt támogatja Puerto Rico felvételét az Egyesült Államok teljes jogú tagállamaként. Nyáron nemcsak a demokrata elnökjelölt személye változott meg, hanem mindkét párt módosította a Puerto Ricóval kapcsolatos álláspontját, miközben a karibi sziget szintén a nyár folyamán döntött arról, hogy nemcsak az elodázott „státusz-népszavazást” rendezi meg 2024 novemberében, az általános választásokkal egyidőben, de a Puerto Ricó-iak most először — mégha szimbolikusan is — az USA elnökének és alelnökének személyéről is szavaznak. E többszörösen összetett képlet dinamikáját vizsgálja a tanulmány.

A Holle anyó meseelemzése Jung archetípusai mentén

Pálffy Patrik — 2024-12-23

Ebben a rövid értekezésben a Holle anyó klasszikus meséjének elemzése kerül bemutatásra Carl Gustav Jung archetípusai mentén. Megvizsgáltam, milyen normatív élethelyzeti krízist mutat be a mese, és melyek azok a főbb, kollektív tudattalanra utaló archetípusok, amelyek megjelennek a műben.

A Horthy-rendszer II. világháborús kormányai a jogalkotás és a szociális kérdések tükrében

Tóth Tibor — 2024-12-23

A tanulmány a Horthy-rendszer II. világháborús kormányainak jogalkotási tevékenységét és a szociális kérdések kezelését vizsgálja 1941 és 1944 között. A kor politikai személyiségeinek, mint Teleki Pál és Bárdossy László, szerepét elemezve rávilágít a jogalkotás háttérbe szorulására és a társadalmi feszültségek fokozódására, illetve a Horthy-rendszer összetett politikai és jogi környezetét elemezve hangsúlyozza a szociális igazságtalanságok, a háborús helyzet és a társadalmi feszültségek közötti kapcsolatokat, valamint a jog alkotóelemeinek torzulásait az adott időszakban.

A jogi kultúra tartalmára hatással lévő intézmények és intézményesültségek

Tóth Tibor — 2024-12-23

Ez a tanulmány a jogi kultúra és annak alapintézményei közötti bonyolult kapcsolatot igyekszik feltárni Magyarországon a középkortól az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig. A tanulmány kiemeli a magyarországi jogi intézmények, a jogi szakma és a jogi oktatás közötti dinamikus kölcsönhatást. A történeti áttekintés betekintést nyújt abba, ezek hogyan hatottak egymásra, hogyan befolyásolták egymást, hogyan járultak hozzá a modern magyarországi jogi kultúra alapjaihoz, és hogyan vezettek ahhoz, hogy Magyarországot a jogászok nemzeteként fogják fel. A történelmi részletek és a jogi intézmények elemzésének összeszövésével a tanulmány kritikus forrásként pozícionálja magát a magyar jogtudomány összetett fejlődésének megértéséhez, illetve perspektívákat kínál ezeknek az alapvető változásoknak a mai jogrendszerre gyakorolt maradandó örökségéről.