Folia Humanistica et Socialia

A Szép sötét Vanessám elemzése az irodalmi traumaelmélet szempontjából, a Lolita hatása a 21. századi traumafikcióra

Kata Bodnár — 2024-06-11

A traumakutatás az irodalomban csak a 20. század végén vette kezdetét, így a pszichológiai elemzés az a szépirodalomban viszonylag új terület, ezért a traumafikció elemzése kihívásokat állít elénk. A traumaelemzés további kutatása elengedhetetlen, mivel az irodalmi kánon darabjai új értelmezéseket nyerhetnek ezzel a módszerrel. Ez a cikk a traumafikció elemzésének módszereit mutatja be mind a pszichológusok, mind az irodalomelméleti szakemberek részéről. A középpontban a trauma következményei állnak. A trauma hatására az elbeszélő emlékei megváltoznak, homályosak lesznek, így kihatnak a narrációra. Az ilyen irodalmi művekben az olvasó is szerepet játszik, mivel ő az, aki összerakja a történet darabjait, amikor az elbeszélőt a múltja visszarántja a mélybe. Továbbá, mivel az ismétlődő trauma nagyobb valószínűséggel eshet meg fogságban – elszigetelt környezetben – fontos, hogy a regény helyszíneit alaposan megfigyeljük. A hangsúly nemcsak a fizikai környezeten van, hanem a PTSD miatt a pszichológiai aspektusokon is, mint például az emlékeken és a disszociációkon.

Esther Greenwood, mint az „őrült nő”

Tamara Tóth — 2024-06-11

A cikk központi témája Sylvia Plath The Bell Jar [Az üvegbura] című műve, amely rávilágít olyan rendszerszintű problémákra és ideológiákra, amelyek meghatározták az 1950-es és 1960-as évek amerikai társadalmát, hozzájárulva a nemek közti egyenlőtlenséghez. A regény által körbejárt társadalmi problémák nagy része még ma is jelen van a nyugati kultúrákban, ezért a mű nem csak szubjektív, de univerzális női tapasztalat ábrázolásaként is értelmezhető. Plath hősnője, Esther Greenwood útja szorongáson, depresszión, öngyilkossági kísérleten és sokkterápián át vezet a gyógyuláshoz. A regény részletesen bemutatja azt, hogy melyek azok az őt körülvevő tényezők, melyek negatívan hatnak mentális egészségére. A cikk célja, hogy Esther történetét elemezve körbejárja a női szexualitást, önrendelkezést és mentális betegségeket megbélyegző, egyenlőtlen rendszert fenntartó világszemléletet, ezáltal rámutatva a mentális betegségek és a társadalmi elnyomás közötti kapcsolatra.

A felnagyított tükörkép: művészet, őszinteség és identitás Charlie Kaufman Kis-nagy világ című filmjében

Dorottya Mária Cseresnyés — 2024-06-11

Az 1990-es évek amerikai kulturális gondolkodása egyre inkább elmozdulni látszott a korábbi posztmodern vonulattól. Az Új Őszinteség, illetve a poszt-posztmodern irányzata egy, az irónia külsődleges attitűdje helyett az emberi lét drámáját megértő, az őszinteség igényével fellépő váltást szorgalmazott. Ez a vonulat az amerikai filmművészetben is megjelent az 1990-es évek végétől, többek között Sofia Coppola, Paul Thomas Anderson, Wes Anderson és Charlie Kaufman filmjeiben. Az esszé azt vizsgálja, miként mutatja be Charlie Kaufman 2008-as szerzői filmje, a Kis-nagy világ a posztmodern utáni művész feladatait és kihívásait Caden Cotard alakján keresztül. Ugyan Kaufman filmjének konklúziója szerint a magnum opus és a megismerhetőség eszménye illúzió csupán, csak ez vezetheti el a művészt az emberi kapcsolatok őszinteségéhez, a kortárs szimulált világ egyedüli valóságához.

A bennünk lakozó szörnyeteg

Adél Eszter Dechert — 2024-06-11

Számos vita övezi Stephen King Ragyogás című regényének 1980-as adaptációját, melyet Stanley Kubrick rendezett, legfőképp a rendező által eszközölt szembetűnő változtatások miatt. Esszém során a változtatások mögötti okokat igyekszem feltárni, bemutatva a legfőbb különbségeket, amelyek közé tartozik a két mű hangvétele, témái, valamint a befejezésük. Elemzésemben nagy hangsúlyt kap a főszereplő ábrázolása, nemcsak azért, mert ez a legfeltűnőbb változtatás, hanem azért is, mert Jack Torrance karaktere a történet legemlékezetesebb eleme, különösen Kubrick filmjének esetében. Esszémben a felsorolt szempontok segítségével azt az állítást támasztom alá, hogy a filmadaptáció új elemei, rétegei és értelmezései Kubrick a regénytől való tudatos elhatárolódásának köszönhetőek.

A skót akcentus megjelenítése hollywoodi filmekben és tévésorozatokban

Ádám Gimpl — 2024-06-11

A 20. századdal kezdődően és még a 21. században is a hollywoodi filmek és televíziós sorozatok gyakran helytelenül jelenítették meg mind a skót kultúrát, mind a skót akcentust. A tanulmány célja, hogy elemezze ezeket a félreábrázolásokat, és felfedezze, milyen megfontolásból kaphatnak a történet egyes szereplői skót akcentust, ez az akcentus mit tesz hozzá a jellemábrázolásukhoz, illetve általában véve a karakterek mely típusára osztják ezt az ejtésváltozatot. A tanulmány arra mutat rá, hogy sokszor azért szólalnak meg skót akcentussal a szereplők, mert a Skóciában játszódó filmek korábbi sikere népszerűvé tette ezt a nyelvi formát a nézőközönség körében, így Hollywood, arra építve, ami előzőleg jól működött, illetve látva az ilyen filmalakok népszerűségét, további szereplőket ruház fel ezzel a kiejtéssel. Emellett a karakterek gyakran azért is beszélnek skót akcentussal, mert a filmkészítők szerint az humorosabbá teszi őket: az idegen akcentust viccesebbnek találják az amerikai nézők, így számos, a drámai, feszült történet humoros feloldását szolgáló szereplő megjelenítésének lesz része. Hasonló módon, férfias és magabiztos karaktereket is gyakorta ábrázolnak skót kiejtéssel. Emellett egyes archetípusok, mint például a felföldi harcosok vagy a törpék, szintén ily módon szólalnak meg a filmvásznon, még ha a skót akcentus választása esetükben meg is kérdőjelezhető. Végezetül, a skót kiejtés nélkülözhetetlen egyes karakterek létrehozott jelleméhez, amit a tanulmány Shrek, Dagobert bácsi és még három hipersztereotipikus rajzfilmszereplő elemzésén keresztül mutat be.

A történelmi pontatlanságok, a “fehér megváltó” trópus és a fekete női sztereotípiák lenyomatainak kettős megítélése A számolás joga című fekete feminista filmben

Regina Zsófia Sztranyan — 2024-06-11

A számolás joga ezen elemzése azt kívánja megvitatni, hogy ez a fekete feminista film valóban segíthet-e a fekete feminista törekvéseknek azáltal, hogy történelmi pontossággal, valamint sztereotípiák nélkül jellemzi az eseményeket és a szereplőket. A tanulmány bemutatja, hogy a filmben megjelenített fehér megváltó trópusa hogyan tudja aláásni a fekete nők NASA-nál elért sikereit, miközben továbbra is pozitív összetevője a filmnek. Az is kiderül, hogy közelebbről megvizsgálva a főszereplőket, a fekete női sztereotípiák még ebben a látszólag előítéletmentes és nagy népszerűségnek örvendő fekete feminista filmben is fellelhetőek. Ezen elmélet igazolása érdekében kiemeljük az életrajzi film és az alapjául szolgáló, valós eseményeket ismertető kötet eltéréseit. A film három főszereplőjének cselekedeteit, nyelvezetét és testbeszédét, melyek a hagyományos fekete női sztereotípiákat és/vagy azok későbbi formáit idézik, szintén elemezzük. Végül arra a következtetésre jutunk, hogy bár a filmmel kapcsolatban megfogalmazott kritikák a mai, már túlzó PC-kultúra és/vagy a Cancel-kultúra körébe eshetnek — hiszen az említett sztereotíp vonások a narratíva kontextusában igazolhatóak —, mégis fontos az, hogy a filmesek, sőt a színésznők is tisztában legyenek ezeknek a sztereotípiáknak mindmáig meglévő nyomaival, hogy ne állandósítsák azokat, még öntudatlanul és akaratlanul sem.

Makrancos hölgyek megzabolázása

Fanni Kiss — 2024-06-11

A makrancos hölgy központi kérdése – avagy hogyan, illetve milyen eszközökkel szelídíthető meg egy féktelen, éles nyelvű nő, aki mindenkinek ellentmond – férfiak ezreit foglalkoztatja immáron évszázadok óta. Ezért e tanulmány középpontjában a rakoncátlan hölgyek megszelídítésének összehasonlítása áll, amihez Shakespeare híres színdarabját, A makrancos hölgyet, illetve annak népszerű filmadaptációját, Gil Junger 10 dolog, amit utálok benned című alkotását elemzem. A dolgozatban górcső alá veszem, hogyan próbálták a férfiak a kora újkorban, majd a modern világban engedelmességre késztetni a nőket. Emellett bemutatom, hogyan vélekedtek felvilágosult feminista gondolkodók a sokat emlegetett, úgynevezett szelídítési módszerekről, amiket a férfi főszereplők alkalmaznak a két műben.

A rítustól az elbeszélésig

András Máté — 2024-06-11

Gogol első novelláskötete egy korai példa az orosz prózairodalom kialakulásában nagy jelentőséggel bíró elbeszélésciklus műfajára. Gogol számára mind az elbeszélt történethez, mind pedig az elbeszélői hang megtalálásához a keleti szláv folklóron keresztül vezet az út. Munkánk célja a gogoli ciklikus elbeszélés műfaji archetípusának meghatározása és a novellákban megjelenített rítusoktól a ritualizált elbeszélésig vezető út vizsgálata, különös tekintettel az elbeszéléshelyzetet övező szertartásokra.

Henryk Sienkiewicz Sivatagon és vadonban című regényének cenzúrázott magyar kiadása

Anna Lenke Tomoriné Szesztay — 2024-06-11

Henryk Sienkiewicz 1959-ben kiadott Sivatagon és vadonban című regényét több helyen cenzúrázták. A cenzúrázott részek összefüggést mutatnak, tematikusan csoportosíthatók. A témák (arabok és négerek „vadembersége”, Anglia felsőbbrendűsége és a kereszténység) kapcsolódnak a gyarmatirodalomhoz, azért volt szükség a törlésükre, mert nem egyeztek a kommunizmus elveivel. A cenzúrázás tényét sehol nem jelölték a magyar kiadványban, így 1959 óta ugyanolyan formában jelenik meg, mert ha sejtettük is, biztosan nem tudtuk, hogy a regényt megcsonkították. Munkámban bemutatok néhány kihagyott részt, illetve javaslatot teszek a fordítás kiegészítésének módjára.

Identitáspolitika és természetjog

Bernadett Buda — 2024-06-11

Tanulmányomban az identitáspolitika egy lehetséges kritikáját szeretném nyújtani, méghozzá természetjogi szempontok alapján. Először definiálom, mi pontosan az identitáspolitika, milyen kapcsolatban áll az ideológiákkal és mik a jellemzői, majd egy konkrét, identitáspolitikai formában megjelenő ideológia, az újjobboldal és a vallás viszonyát mutatom be és illetem kritikával természetjogi szemszögből, végül amellett érvelek, hogy – főleg a mai, egyre inkább megosztott társadalmakban – szükség van olyan, egyetemes értékekre, amik a partikuláris ideológiák felett állnak.

Összeesküvés-elméletek és populizmus: az összeesküvés-narratívák trumpi alkalmazásának politikai eszközként való vizsgálata

Dóra Busi — 2024-06-11

Az Egyesült Államok Capitoliumának 2021. január 6-i ostroma precedens nélküli esemény volt az ország történelmében. Sajátosságát fokozta, hogy az összeesküvés-elméletet, miszerint a választás jogsértő módon zajlott le, maga a leköszönő elnök, Donald Trump is terjesztette. A jelen kutatás célja rámutatni, hogy az összeesküvés-elméletek megfelelő politikai eszközök a populisták számára, mivel mindkettő a társadalom megosztottságán alapul, és az elidegenedett, elégedetlen csoportok számára vonzó. A kutatás legfőbb következtetése, hogy a populizmus és az összeesküvés-elméletek a politikai polarizáció miatt terjednek, viszont narratíváikkal maguk is gerjesztik azt. Emiatt az összeesküvés-elméletek populisták által való felhasználása jóformán óhatatlan.

Szent Lukács festi a Madonnát

Anna Szenes — 2024-06-11

Rogier van der Weyden Szent Lukács a Madonnát festi című alkotásán Lukácsban többen Weyden tényleges vagy utalásszintű önarcképét vélik felfedezni. A festő-szent alakja lehetőséget kínált a hívő festő önmeghatározására, ez pedig számtalan művészt inspirált saját Lukácsának megalkotásában. Kezdetben festményével a kezében ábrázolták, majd a XV. századtól már a foglalkozására büszke, alázatos mesteremberként tekintettek rá. Míg végül a XVI. század elejétől már sem nem alázatos szent, sem nem ügyes kézműves, hanem az isteni hozzájárulásban részesülő művészként jelenik meg.

Ahhoz, hogy jobban megértsük miként is válhatott Szent Lukács a németalföldi művészek alteregójává, elsőként azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan lesz egyszerű evangélistából szentéletű festővé. Ehhez a kiindulópontot Eörsi Anna 2003-as tanulmánya szolgáltatja. Ennek megfelelően vizsgálnám azt, hogy milyen szerepet is tölt be Lukács alakja a profán és a szent ikonográfiában. Ezt követően Rogier van der Weyden bostoni prototípusát tanulmányoznám. Végezetül, a Szent Lukács-tradícióhoz köthető északi Lukács-képeket mutatnám be, amelyek közül nem egynek Weyden kompozíciója szolgált kiindulópontjául.

A mérleg serpenyői: szent vagy ötvös?

Eszter Kolma — 2024-06-11

Petrus Christus kevés szignált és datált táblái közül az egyik, az 1449-ben készült Ötvös műhelyében (1. kép), amelyet sokáig Szent Eligiusz néven ismert a tudomány. Miután 1993-ban a főalak feje körül lévő dicsfényt eltávolították, több hipotézis is született, mely szerint nem az ötvösök védőszentjét, Szent Eligiuszt ábrázolja a tábla. Egyes vélemények szerint reklámtáblaként használta a képet a bruges-i ötvöscéh (Wolff, 1998, 71), mások szerint a táblát egy ötvös rendelhette meg, aki főszereplője is a képnek (Velden, 1998, 253), míg Schabacker (1972, 104) és Ainsworth (1998, 96) szerint a tábla hivatás-portré, úgy, mint Rogier van der Weyden Szent Lukács Madonnát rajzolja-táblája. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy ki lehet a főalak a képen; egy XV. századi bruges-i ötvös vagy Szent Eligiusz, mi lehet a tábla eredeti funkciója, hol állhatott eredetileg és kik lehettek a megrendelők.

Millenniumi miseruhakészlet

Boglárka Cséri — 2024-06-11

A millenniumi miseruhakészlet egy öt darabból álló tárgyegyüttes, melyet az Izabella Háziipar hímzőnői készítettek 1896-ban, Hollósy Mária tervei alapján. Egy 1633-ban készült miseruha mintájára, annak motívumait felhasználva jött létre az együttes. A Budapesten, a Honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat keretein belül állították ki az egyik ideiglenes épületben. A miseruha hátoldalának bélésében szereplő felirat tanúskodik arról, hogy a készletet Ferenc József király és Erzsébet királyné számára készítették ajándék gyanánt. Az uralkodói pár a Budavári Nagyboldogasszony templomnak adta át a tárgyegyüttest (n.n., 1898). A Hollósy Mária féle miseruha pedig mintául szolgált egy 1899-ben készített változat számára, amely díjat nyert 1900-ban a párizsi világkiállításon (Fejős, 2006). A Millenniumi miseruhakészlet bemutatása során rendkívül fontos az Izabella Háziipari Egyesület működésének ismertetése, hiszen társadalmi szempontból is nagyon jelentős volt az ilyen egyesületek tevékenysége. Dolgozatom tehát bemutatja az Izabella Háziipari egyesület létrejöttét, működését és ennek jelentőségét, valamint részletes leírást tartalmaz a miseruhakészletről.

Egyiptomi vonatkozású leletek Pannoniában

Levente Koncsos — 2024-06-11

A tanulmány célja, a pannoniai lelőhelyű, Egyiptomhoz kötődő leletanyag bemutatása és értelmezése. A témaválasztást indokolja, hogy ilyen összefoglaló munka az 1960-as évek óta nem született és kifejezetten ezeknek a leleteknek az értelmezésére fókuszáló kutatás nem létezik. A kutatás kiterjedt a jelenleg publikált legtöbb egyiptomi vonatkozású leletre, jelen cikk ezek közül a legérdekesebbekre és legkülönlegesebbekre fókuszál.

A balatonszemesi pálos kolostor környezetében feltárt Árpád-kori településnyomok

Klaudia Sziránszki — 2024-06-11

A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, így kiemelkedő helyet foglal el a magyar történelemben. A rend történetének behatóbb megismerése céljából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetésével 2014 óta tanásatások folynak a balatonszemesi Mindszent pálos kolostor területén (1. kép). Ezen munka során Árpád-kori településnyomok is előkerültek az utóbbi években, ami azért lényeges, mivel a pálosok renddé szerveződésük körüli időszakából kevés forrással rendelkezünk. Az itt előkerült Árpád-kori objektumok és leletanyag értékelése, összevetve az írott forrásokkal, azonban közelebb vihet bennünket a rend korai történetének megismeréséhez.

Árpád-kori buzogányok a Jászság területéről

Zsolt Zsombor Felber — 2024-06-11

A dolgozat az utóbbi években szórványként előkerült öt darab Árpád-kori buzogánylelet feldolgozását adja, kitérve mikrorégió korabeli településtörténeti kérdéseire is. A tárgyak leírása, klasszifikációja, keltezése és képi dokumentációja mellett megpróbálkoztam a leletek értelmezésével, amelyhez fontosnak tartottam a fegyvertípus kialakulásának, középkori megjelenésének vizsgálatát. A jászsági buzogányok lelőhelyei olyan információkkal szolgálnak, melyet maguk a tárgyak nem árulnak el önmagukban, ezért is teszi ki jelentős részét a dolgozatnak a lelőhelyek településtörténetének áttekintése. A kapott eredmények nem nyújtanak konkrét bizonyítékokat, de rávilágítanak olyan történelmi eseményekre és következményeire, mint esetünkben például a tatárjárás. Továbbá olyan településtörténeti hipotéziseket vetnek fel, hogy a Jászságban nem bizonyítható a besenyők és a kunok megtelepedése. Így lehetőség nyílt a leletcsoport értelmezésére kapcsán új történeti feltételezéseket is tenni.

Láncékszerek a 10. századi Kárpát-medencében

Krisztina Németh — 2024-06-11

Jelen tanulmány a honfoglalás kori leletanyagban előkerült láncékszerekkel foglalkozik. Ezen ritka tárgytípusba tartozó ékszerek eddig kizárólag női és gyermeksírokból kerültek elő. Viselésük módjának eddig még nem sikerült pontos képet adniuk, a sírok bolygatottsága és a kevés hiteles feltárás végett. A láncékszerek párhuzamainak vizsgálata közben nem csupán a Kárpát-medence korábbi leleteit, de a Kárpátoktól keletre, Bizáncban, valamint a Közel-Keleten előkerült korábbi vagy korban megegyező leleteket is figyelembe kell venni.

A Szarvas környéki Körös-völgy honfoglalás és kora Árpád-kori településtörténete az új régészeti adatok fényében

Csilla Hegyesi — 2024-06-11

2021-ben új honfoglalás és kora Árpád-kori lelőhelyek váltak ismertté a kutatás számára Szarvas környékén: Csabacsűd-Kovácshalmi-dűlő, Komár-tanya és Szarvas-Ponyiczky-tanya. Előbbi lelőhelyen még az év során megvalósult a régészeti feltárás, melynek eredményeképpen egy 10. századi temető került azonosításra. A Szarvas-Ponyiczky-tanyáról származó szórványleletek pedig egy 10–11. századi temetőre utalnak.

Párhuzamba hozható-e a Dabas–Templom-domb lelőhelyen talált angyalábrázolásos amulett az orosz „змеевик” amulettekkel?

Bella Fejes — 2024-06-11

Dabas Templom-domb lelőhelyen a 2020-as ásatási szezonban találtak egy középkori sír sírföldjében a feltárók egy bronz amulettet. Kopottsága miatt a rajta lévő ábrázolások nehezen kivehetőek voltak, ugyanakkor így is észlelhető az előlapi ábrázoláson az emberi, szárnyas alak valamilyen bottal a kezében. A dolgozat szempontjából, mégis a hátlapi, amorf motívum az érdekes, mivel a motívum értelmezése a Rusz felé, pontosabban az óorosz „змеевики”, vagyis „kígyófészek” amulettek irányába indítja el a kutatást.

Egy generációs marketinggel foglalkozó marketingstratégiai szakcikk főbb fordítási nehézségei

Ilka Molnár — 2024-06-11

Tanulmányomban egy generációs marketinggel foglalkozó marketingstratégiai szakcikket ültettem át angol nyelvről magyar nyelvre. Ebben a cikkben összefoglalom a szakszöveg főbb fordítási nehézségeit elsősorban a marketing és a generációelmélet magyar szaknyelvének hiányosságaiból fakadó kihívásokra fókuszálva. Tekintve, hogy a szakcikk több tudományterületet is érint, bővelkedik marketing szaknyelvi, generációelmélettel kapcsolatos és vendéglátóipari szakkifejezésekben is. Az egyik legnagyobb fordítási kihívást az jelentette, hogy ezeknek a szakterületeknek nem egységes a magyar terminológiája. Egy másik, szintén fontos fordítási probléma volt, hogy a generációelmélettel foglalkozó szakirodalom több téren sem konzisztens: nemcsak a generációs határvonalak meghatározása, hanem a nemzedékek megnevezései sem egységesek. Végül pedig, maga a generációs marketing még a marketingen belül is fiatal részterületnek számít, és azt tapasztaltam, hogy a generációs marketinggel foglalkozó tudományos anyagok száma viszonylag alacsony Magyarországon, ami szintén fordítási nehézségként említhető.

Hogyan csinálják? Autizmussal élő felnőttek szókincstanulási stratégiái az angol mint idegen nyelv tanulásában

Lilla Tar — 2024-06-11

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kap az a kérdés, hogyan tanulnak az autisták. Az eddigi kutatások azonban nem foglalkoztak a nyelvtanulási stratégiákkal. Ez a tanulmány, mely MEd szakdolgozatomon alapul, felnőtt autisták szókincs tanulással és -tanítással kapcsolatos szemléletmódját kívánja bemutatni. Az adatgyűjtés a szakirodalom alapos áttekintése után, 2023 elején törtszént. A résztvevők (N=10) 60 perces mélyinterjúkon vettek részt online. Az eredmények szerint, a legtöbb válaszadó nem vizuális tanuló, annak ellenére, hogy a szakirodalom egy részében ezt állítják. A megkérdezetteknek nagyon eltérőek az egyéni erősségeik, preferenciáik és nehézségeik. Néhányan nagyon erős asszociációs rendszert használnak, viszont küszködnek a nyelvtanulás társas aspektusaival. A szókincstanulási stratégiák közül leginkább a jelentés szövegkörnyezeten alapuló kitalálását, illetve egyéb kontextus-alapú módszereket használnak. A válaszadók fele kifejezte, hogy szeretne javítani a szókincstanulással kapcsolatos módszerein.

Mobil és okos, morálfilozófiai ismeretlenek a(z) (okos)telefon-használatban

Áron Mátó — 2024-06-11

Jelen tanulmány elméleti állítása, hogy az okostelefon két magától értetődő tulajdonsága (mobilitása és technológiai lehetőségei) miatt etikai problémává válik. Az okostelefon négy etikai problémahalmaza az idő, az én, a közösség és a társadalom összefüggésében tárul fel. A pedagógiai kísérlet célja empirikus módon összemérni a problémás használat legfontosabb védőfaktorait (önkontroll és reziliencia) a vizsgálathoz elkészített, morális jellegű konstruktummal, a morális beállítódással, valamint a problémás használat prevenciója. A kísérlet 2022 szeptemberétől 2023 áprilisáig tartott, két korosztályban, kontrollcsoportokkal, heti egy etikaóra keretein belül. Az órákon különböző etikai témák az okostelefon összefüggésében jelentek meg, különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel feldolgozva. A kísérlet eredményei ellentmondásosak, a 8.-osoknál a kontrollcsoport esetén nagyobb a változások mértéke, jóllehet visszafejlődés is tapasztalható (a kísérleti csoportban nem), a 11.-es csoportnál a kísérleti csoportban nagyobb változás, és nagyobb fokú fejlődés tapasztalható. A korrelációanalízis eredményei alapján a feltételezésekkel szemben a reziliencia szorosabb kapcsolatban van a morális beállítódással, mint az önkontroll, de a legszorosabb viszony a problémás okostelefon-használat és a morális beállítódás között van. Az eredmények újabb kérdéseket vetnek fel, valamint az adatok korlátozott mennyisége, valamint a módszertani nehézségek miatt további kutatások szükségesek az okostelefon morális jellegű feltárásához.

A fordítók és tolmácsok személyiségtípusának vizsgálata az introverzió és az extraverzió tekintetében

Dóra Annár — 2024-06-11

Tanulmányom központi témája a fordítók és tolmácsok személyiségtípusa az introverzió és az extraverzió tekintetében. Magyar fordítók és tolmácsok körében vizsgáltam, mennyire igaz az a sztereotipizált állítás, miszerint a fordítók jellemzően inkább introvertáltak, a tolmácsok pedig jellemzően inkább extrovertáltak, valamint azt, hogy a szakmabeliek figyelembe veszik-e egyáltalán a személyiségtípusukat pályaválasztás során. A vizsgálat kvantitatív módon, kérdőíves felméréssel zajlott, 147 magyar fordító és tolmács bevonásával. Személyiségtípusukat egyrészt önbevallás alapján, másrészt ellenőrzésképp introverzióra és extraverzióra jellemző igaz/hamis eldöntendő állítások alapján mértem. Kiderült többek között, hogy a kutatásban résztvevő fordítók jelentős többsége valóban inkább introvertált mind az önbevallás, mind az ellenőrző kérdések alapján. A résztvevő tolmácsok esetében ellentmondás született: önbevallás szerint többségük ambivertált, az ellenőrző kérdések alapján viszont jóval inkább extrovertáltnak tűnnek. A kialakult ellentmondás, valamint a tolmácsok fordítókhoz mért alulreprezentáltsága miatt pontosabb következtetések levonása érdekében további vizsgálatok szükségesek, azonban a sztereotipizált állítás részleges alátámasztása mindenképpen indokolttá teszi, hogy további figyelmet fordítsunk a fordítók és tolmácsok személyiségtípusára, személyiségtípusbéli különbségeikre, tekintettel az introverzióra és extraverzióra is.