Folia Humanistica et Socialia

Humbabától Meduszáig

2025-12-14T20:02:19+00:00

Ez a tanulmány áttekintést nyújt a görög művészetre gyakorolt mezopotámiai hatásokról, különös tekintettel a Gilgames-eposzból ismert Humbaba hatására a Gorgókra, elsősorban Meduszára. Konkrét leletek és történeti források, köztük vázák, maszkok, pecséthengerek és feliratok alapján a jelen munka azt vizsgálja, hogyan értelmezték és interpretálták a motívumokat és a szimbolikus ábrázolásokat a Mediterráneum keleti részén. Az elemzés kiemeli a narratív témák, a vizuális kompozíciók és a protektív szimbolika párhuzamait, utalva arra, hogy a görög adaptációk hipotetikusan inkább a keleti művészeti és mitológiai hagyományokból való szelektív átvételeket tükrözik, mint független találmányokat.

Egy nyelv, megannyi hang

2025-04-17T14:24:28+00:00

Ez a munka egy mikroszintű szociolingvisztikai tanulmány, amelynek célja annak feltárása, hogy az örmény nyelvváltozatok milyen összetett módon nemcsak hogy egymás mellett léteznek, de a mindennapi interakciók során dinamikusan hatnak egymásra. A kutatás félig strukturált, narratív diskurzuson, valamint budapesti örmény és örmény diaszpórabeli hallgatókkal készített kérdőívek alapján készült. A kutatás tárgya a Libanonból, Szíriából, valamint az Örmény Köztársaságból és az Arcah Köztársaságból (Hegyi-Karabah Köztársaság) származó, Magyarországon, Budapesten élő és tanuló örmény hallgatók nyelvhasználata. A tanulmány rávilágít azokra a különleges kihívásokra, amelyekkel a keleti és nyugati örmények szembesülnek, amikor az örmény nyelv mellett gyakran használnak arabot és oroszt is, és kapcsolatba kerülnek az akadémiai és kulturális hagyományokkal. Lexikológiai elemzés segítségével a tanulmány bemutatja, hogy a nyelvi interakció hogyan haladja meg a puszta kommunikációt, és hogyan szolgál a kulturális kifejezés és csere csatornájaként.

A tanulmány megírása nagy inspirációt jelentett számomra, mert a diákok nyelvi környezethez való viszonyának elemzése mellett a saját perspektívámat is be tudtam hozni. Nem csupán külső megfigyelőként közelítettem meg a témát, hanem egy kicsit más kulturális háttérrel és dialektussal rendelkező közösség tagjaként.

Képek és percepciók Örményországról az örmény diaszpóra filmjeiben

2025-04-14T14:54:44+00:00

Ez a tanulmány azt vizsgálja, a diaszpórabeli örmény filmkészítők hogyan alakították az Örményországról alkotott képet és percepciókat három fő időszakban: a szovjet korszakban, a posztszovjet átmenet idején, valamint a kortárs időszakban. A diaszpórabeli filmek részletes elemzése révén a kutatás rámutat arra, a szovjet érában – közvetlen örményországi tapasztalatok nélkül kialakított – elképzelt és szimbolikus ábrázolások hogyan alakultak át a függetlenség elnyerését követően reálisabb, heterogénebb és kritikusabb reprezentációkká. A szovjet korszak diaszpórabeli filmjei a traumát, a veszteséget és az elképzelt szülőföldet hangsúlyozták, míg a posztszovjet és kortárs alkotások a kiábrándulás, a gazdasági nehézségek, az elfojtott trauma és a széttöredezett identitás narratíváit helyezték előtérbe. Kiemelt figyelmet kap, hogy az olyan filmesek, mint Atom Egoyan, Gariné Torossian és Michael Hagopian Örményországot nem csupán földrajzi hazaként, hanem az emlékezet, a kultúra és a folyamatos tárgyalás komplex konstrukciójaként ábrázolják. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a diaszpórabeli örmény filmek kettős szerepet töltenek be: egyszerre őrzik a szétszóródott nemzeti identitást és tárják fel Örményország ellentmondásait, illetve folyamatosan változó valóságát a globális kulturális kontextusban.

A per mint utópia?

2025-12-14T20:09:35+00:00

Fredric Jameson az utópia fogalmát nem csupán irodalmi műfajként, hanem az emberiség alapvető vágyaként értelmezte, amely a társadalmi rend átalakításának ígéretét hordozza. Az 1984-et például antiutópiaként olvasta, amely a szocializmus gyakorlatának kritikája, ugyanakkor utópikus vágyakat is megjelenít a rend és az igazságosság iránt. Jelen tanulmányban azt állítom, Jameson definíciója alapján Franz Kafka A per című regénye szintén utópikus olvasatot tesz lehetővé. A regényben a bürokrácia abszurditása és embertelensége disztópiát idéz, de létezése mögött ott rejlik az utópikus törekvés a rend és az értelem megteremtésére. Jozef K. hiábavaló vágyai a megváltásra és a valódi emberi kapcsolatokra az utópia soha el nem érhető tökéletességét szimbolizálják, miközben hangsúlyozzák a törekvés fontosságát. A szerzői szándék szintjén Kafka ábrázolása a hatalom átláthatóságának és igazságosságának hiányát kritizálja, míg az olvasói értelmezés szintjén a történet végkimenetele alternatívák lehetőségét veti fel. Ez az új olvasat A pert az utópikus vágy szimbolikus megjelenítéseként értelmezi.

Globális balett, lokális jelentések

2025-12-14T20:20:31+00:00

A 19. század második felében Olaszországban a balett és a melodráma műfaji összefonódása új kulturális diskurzust teremtett. A tanulmány Luigi Manzotti Excelsior című művét vizsgálja, amely 1881-ben debütált, és allegorikusan ábrázolta a technikai fejlődés és a globalizáció eszméit. A kutatás hipotézise szerint az Excelsior a tánc diskurzusát lokális és globális dimenziókban egyaránt formálta, különös figyelmet fordítva a nemzeti és a nem nyugati identitások reprezentációjára. A tanulmány kvalitatív kutatás keretében a korabeli bécsi és budapesti sajtórecepciót elemzi, feltárva, miként befolyásolták a helyi társadalmi és politikai kontextusok az előadás adaptációját és jelentésrétegeit. A balett narratív és vizuális sajátosságait is érintve a vizsgálódás hozzájárul az Excelsior kulturális transzferként való értelmezéséhez, és rávilágít arra, hogyan módosult a mű társadalmi és politikai jelentősége az eltérő regionális közegben.

Structure from Motion-alapú fotogrammetria és 3D-térrekonstrukció a pānkāni régészeti lelőhelyen (2014–2021)

2025-12-14T20:32:28+00:00

A tanulmány a Structure from Motion (SfM) fotogrammetria és a 3D-térrekonstrukció alkalmazását mutatja be a pānkāni régészeti lelőhelyen (Iraki Kurdisztán, Erbíltől 36 km-re északkeletre) a KHAM (Kurdisztáni–Magyar Régészeti Misszió) 2014–2021 közötti kutatásai során. A feltárt késő Szasszanida- és korai iszlám kori épületkomplexum digitális dokumentálása révén nagy pontosságú, georeferált 3D-modellek és térinformatikai (GIS) elemzések készültek. Az integrált modellek lehetővé tették a lelőhely térbeli elemzését, valamint a kulturális örökség digitális megőrzését, különös tekintettel a régió kiszámíthatatlanságából adódó veszélyekre. A kutatás az EKÖP-24-4 Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósult meg.

Innovatív szabályozási módszertanok és eszközök kutatása a hazai vezetékes hírközlési piacon

2025-12-14T20:52:59+00:00

A vezetékes infrastruktúrák tekintetében legfőbb kérdés ma, hogy a hálózatüzemeltetőkre kirótt hozzáférési kötelezettség melletti vagy nélküli szabályozás támogatja-e a szélessávú penetráció elterjedését, mely végső soron a fogyasztói jólét növelését szolgálná. A hagyományos vezetékes DSL-hálózaton kívüli platformok (kábel-, optikai, vezeték nélküli technológiák) fejlődése és elterjedése felveti a kérdést, hogy az EU szabályozási iránymutatásainak megfelelő szabályozás vagy esetleg az attól való elszakadás és új szabályozási irányok és eszközök vezetnek-e hatékonyabban a szélessávú penetráció fejlődéséhez.

A távközlési konvergencia szabályozási kérdésköre

2025-12-14T21:03:04+00:00

A telekommunikációs iparágban világszerte jelenleg az egyik legjelentősebb tendencia a vezetékes és vezeték nélküli (fix-mobil) technológiák és hálózatok, valamint az ezeken közvetített szolgáltatások integrációja, melynek eredményeképpen a végfelhasználókhoz egy egységesített infrastruktúrán és egyetlen hozzáférési ponton keresztül jutnak el a különböző kombinációban összecsomagolt szolgáltatói ajánlatok. Ez a folyamat egy evolúciós piaci fejlődésnek tekinthető, mely egymásra épülő lépcsőfokokkal rendelkezik, melyek teljesítéséhez meghatározott technológiai és üzleti feltételeket kell megvalósítaniuk a távközlési vállalatoknak. A konvergencia folyamata révén új és magasabb minőségű telekommunikációs szolgáltatások és technológiák kerülnek kifejlesztésre, melyek hatékonyabban és gyorsabban képesek kielégíteni a digitális társadalom piaci igényeit.

Genderelmélet és -gyakorlat keresztény szemmel

2025-12-14T21:21:26+00:00

A tanulmány a genderelmélet és -gyakorlat társadalmi, politikai és filozófiai hátterét, illetve annak hazai és nemzetközi megjelenési formáit vizsgálja, különös tekintettel az LMBTQ-mozgalomra és a transzneműséggel kapcsolatos diskurzusokra. A szerző rámutat, hogy míg a genderelmélet eredetileg feminista gyökerű, társadalmi konstrukcióként értelmezte a nemi szerepeket, a transzmozgalom eltolta ezt az értelmezést egy új, belső identitáson alapuló esszencializmus felé. Ez feszültséget keltett a klasszikus feminizmus és az LMBTQ-mozgalom egyes irányzatai között. A tanulmány kritikusan elemzi a nemi diszfóriával kapcsolatos orvosi, pszichológiai és társadalmi beavatkozásokat, különösen a kiskorúak tranzíciójával kapcsolatban, tudományos és etikai aggályokat megfogalmazva. A szerző a keresztényantropológiai álláspontot is bemutatja, amely az embert a test és a lélek egységeként, a biológiai nemmel összhangban értelmezi. Végül kiemeli a katolikus tanítás mérsékelt és konzervatív genderszemléletét, amely elutasítja a test és a személyiség radikális szétválasztását, ugyanakkor hangsúlyozza a férfi és női méltóság egyenlőségét a teremtés rendjén belül.

A „Multicultural Masculinity Ideology Scale” magyar adaptációjának létrehozása és pszichometriai vizsgálata

2025-12-14T21:33:18+00:00

A tanulmány a Multicultural Masculinity Ideology Scale magyar változatának létrehozását és pszichometriai vizsgálatát mutatja be. A fordítás–visszafordítás eljárást követően a kérdőívet egy saját fejlesztésű online felületen (Psinquiry) vettük fel 155 fős kényelmi mintán (M_kor = 26,59; 21,9% férfi). A megbízhatósági mutatók mindkét faktornál megfelelőnek bizonyultak. A feltáró faktoranalízis két, az eredetivel összevethető faktort azonosított: a teljesítményt és a hipermaszkulin pózolást. A nemek közötti összehasonlítás a teljesítmény faktoron nem mutatott különbséget, míg a hipermaszkulin pózolás esetében a férfiak szignifikánsan magasabb pontszámot értek el. A családi állapot mentén egyik skálán sem találtunk szignifikáns eltérést. Eredményeink alapján a magyar MMIS megfelelő pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik és alkalmas a maszkulin ideológiák internalizáltságának hazai mintán történő vizsgálatára.

Valóság helyett látszat

2025-12-14T19:44:37+00:00

Recenzió: Gyuris N. (2024). Szimuláció és sci-fi. Líceum Kiadó

Könyv a Krím középkori régészetéről

2025-12-14T19:52:11+00:00

Recenzió: Türk A. (2023). A Krím-félsziget régészete a késő antikvitástól a késő középkorig (Kr. u. 6-11. század) / The Archaeology of the Crimean Peninsula from Late Antiquity to the Middle Ages (6-11th centuries AD). (Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 29 – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 7). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézet, Martin Opitz Kiadó & Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport.