Folia Humanistica et Socialia

Книга о средневековом Крыме

2025-03-03T07:43:36+00:00

Recenzió: A Krím-félsziget régészete a késő antikvitástól a késő középkorig (Kr. u. 6–11. század)

Recenzió: Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez

2025-03-03T07:46:56+00:00

Recenzó: Horváth C. (2019). Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez

Korlátozott választás: A vallás megjelenési formái Simak A Choice of Gods című regényében.

2024-09-23T21:56:07+00:00

Bizonyos kontextusokban gyakran feltételezik, hogy az elmélet és a vallásos hit kölcsönösen kizárják egymást. Cliɥord D. Simak A Choice of Gods (Istenek választása) című műve azonban azt vizsgálja, ezek a területek hogyan keresztezik egymást a science ɹction keretein belül. Ez a tanulmány megkérdőjelezi a hagyományos kritikai megközelítéseket azzal, hogy a vallási hitrendszerek episztemológiai elemzését szorgalmazza a tisztán szociológiai vagy antropológiai nézőpontok helyett. Az esszé Roy Clouser The Myth of Religious Neutrality (A vallási semlegesség mítosza) című művének isteni kategóriáira támaszkodva azt vizsgálja, Simak hogyan ábrázolja a spiritualitást és a hitet pogány szemszögből. Bár a regény a vallási hagyományok széles spektrumát mutatja be, az elemzés szerint Simak végül egy egységes pogány paradigma felé konvergál, amely a szereplőinek spirituális és episztemológiai pályáját alakítja. A szerzetesi robotok, őslakos ɹgurák és más emberek — illetve a hit, az értelem és a misztikus tapasztalat iránti elkötelezettségük — elemzésével az esszé megvilágítja Simak intézményesített vallással szembeni kritikáját, továbbá annak felismerését, hogy a hit az ismeretlenre adott elkerülhetetlen válasz. Az A Choice of Gods így a vallás episztemikus funkciójáról és az emberi igazságkeresésről szóló spekulatív elmélkedésként jelenik meg az emberiség utáni jövőben.

Az első dialektus megtartásának vizsgálata külföldön élő új-zélandi beszélők kiejtésében

2024-12-16T22:10:13+00:00

Jelen tanulmány az elsőként elsajátított dialektus megtartását vizsgálja külföldön élő új-zélandi beszélőknél az elöl képzett, rövid magánhangzók esetében, melyek kiejtése stabil és szembeötlő jegye ennek a nyelvváltozatnak. Az akusztikai vizsgálat során az F1 és F2 értékeket mértük, három tartósan külföldön, és három születése óta Új-Zélandon élő beszélőnél, majd összehasonlító elemzést végeztünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a külföldön élő beszélők kiejtése megváltozik, azaz hasonló lesz az új lakóhelyükön használt sztenderd kiejtéshez. E folyamat során a vizsgált magánhangzók tipikus új-zélandi kiejtése kevésbé jellegzetessé válik, de nem tűnik el teljesen, és így egy, a sztenderdhez közelebb álló kiejtési forma jön létre, mely szignifikáns különbséget mutat a külföldön és Új-Zélandon élő beszélők formánsértékei között. Ez arra utal, hogy míg a beszélők alkalmazkodnak az új dialektushoz a beszélőközösségbe való könnyebb beilleszkedés érdekében, új zélandi identitásukat is igyekeznek megtartani.

Állampolgársági Dinamika a Szovjet Határvidéken: Esettanulmány Nakhijevan Örményeiről

2024-12-23T22:08:05+00:00

A tanulmány azt vizsgálja, a Szovjetunió peremterületein élő etnikai csoportok hogyan élték meg a szociális jogaikat. A szovjet korszak során a hatóságok nemzetépítési politikát folytattak, amely gyakran magában foglalta a határok kijelölését az etnikai vagy történelmi határok figyelembevétele nélkül. Következésképpen ez a megközelítés időnként többnemzetiségű régiók kialakulásához vezetett, amelyre Nakhijevan jó példa. A tanulmány jelentős mértékben hozzájárul a dél-kaukázusi régió tudományos megértéséhez, betekintést nyújtva a történelmi politikák, az etnikai dinamika és a kortárs kihívások bonyolult kölcsönhatásába az állampolgárság szociális jogai terén. A tanulmány, mivel archív anyagok csak korlátozottan állnak rendelkezésre, szóbeli történeti tanúvallomásokra (oral history) támaszkodik, illetve a szovjet Nakhijevanban, szovjet Azerbajdzsán igazgatása alatt élő örmények esetére összpontosít. Annak alátámasztására, hogy az örmények történelmi kapcsolatban állnak Nakhijevannal, a tanulmány bevezeti a „történelmi állampolgárság” fogalmát. Azzal érvel, hogy a nakhijeváni örmények az állam teljes jogú állampolgárainak tekintették magukat, mivel a Szovjetunióban a szociális jogokat a társadalomba való beilleszkedés alapvető elemeiként határozták meg. Ezenkívül azt is állítja, hogy az örmények és azerbajdzsánok egy állam alatti együttélését elősegítette a „szovjet állampolgár” fogalma, és bizonyos kihívások ellenére az örmények beleegyeztek abba, hogy az azerbajdzsáni hatóságok fennhatósága alatt éljenek, keresve a lehetőséget, hogy a saját országukban, a történelmi szülőföldjükön élhessenek.

Pedagógusok motivációja 2023-ban

2025-03-03T07:53:49+00:00

A pedagógusok motivációit kutatom. Miért lesz valaki tanár, tanító vagy óvónő? Miért nem hagyja el a pályát még akkor sem, ha a körülmények nem kedvezőek? Mi az a pont, amikor mégis felmond és új munkát keres? Mennyi fizetéssel lenne elégedett? Mi okozza a legnagyobb problémát a munkája során? Ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tettem fel több mint 500 pedagógusnak, válaszokat keresve.

Modern régészeti dokumentációs módszerek alkalmazása a nagykövesdi középkori vár 2023-as feltárásán

2025-03-03T07:58:30+00:00

A nagykövesdi vár első régészeti feltárását 2023-ban végezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és Régészeti Térinformatikai Laboratóriuma a Barsi Múzeummal, illetve a Közösségi Régészeti Egyesülettel együttműködésben. A kutatás célja a vár rekonstrukciójához és konzerválásához szükséges megbízható adatok gyűjtése volt. A hagyományos ásatási módszereket modern eszközökkel, például 3D fotogrammetriával, drónos felmérésekkel és QGIS-alapú térképezéssel egészítettük ki. Az ásatás során a felső vár késő középkori épületei kerültek feltárásra. A roncsolásmentes felmérések utak és leomlott falak nyomait is kimutatták. A digitális technológiák, például a nagyfelbontású 3D-modellek használata pontos dokumentációt biztosított és segítette a feltárt jelenségek értelmezését. Az ásatás jól példázza, hogyan egészíthetik ki egymást a hagyományos és modern módszerek a régészeti kutatásban.

Kisebb balettbemutatók a Magyar Királyi Operaházban Gustav Mahler működése alatt

2025-03-03T07:56:20+00:00

Gustav Mahler budapesti működésével (1888. október – 1891. március) kapcsolatban elsősorban zeneigazgatói és karmesteri tevékenysége, illetve az I. szimfónia keletkezéstörténete áll a kutatói érdeklődés középpontjában. A Magyar Királyi Operaház megnyitását követően, 1884-ben azonban az operák mellett a balettrepertoár is átkerült a Nemzeti Színházból a dalszínházba, így ezek vizsgálata szintén indokolt. Az alábbi tanulmány két kisebb, mindeddig a kutatás perifériájára szorult balett, A négy kérő és A párisi festők fogadtatástörténetének a bemutatására vállalkozik. Forrásként csupán a korabeli fővárosi magyar és német sajtó híradásaira lehetett támaszkodni.

Vallásos jótékonykodás vagy keresztény küldetés: A lelkiség érvényesülése az egyházi szociális-karitatív szervezeteknél

2025-03-03T07:51:43+00:00

Adakozás, segélyosztás, hajléktalan étkeztetés mind olyan sztereotípia, amellyel gyakran azonosítják a keresztény jószolgálatokat. A szeretetszolgálat mára sokszínű és intézményessé váló feladat, amelynek célcsoportja nem egyszerűsíthető le a szegényekre; a perifériára szorult emberekre általánosan kiterjedőnek kell lennie. Az Egyház küldetésének célcsoportjai közé tartoznak a humanitárius katasztrófák áldozatai, illetve a hátrányos helyzetű, marginalizálódott és kevésbé azonosítható rászorulók is. A tanulmányban az egyházi lelkiség érvényesülésének lehetőségei és konkrét példái kerülnek bemutatásra a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica vonatkozásában. A szervezet tevékenységét a Szentírás, a katolikus egyház tanítása és hagyománya, valamint a rászoruló emberekkel való szeretetteljes személyes találkozás motiválja, irányítja és határozza meg. A „caritas” az Egyház szeretete a szegények, kirekesztettek és marginalizálódott csoportok felé, illetve az isteni irgalmasság gyakorlását testesíti meg. A tanulmány a Katolikus Karitász példáján keresztül vizsgálja, miként érhető el, hogy a lelkiség meghatározó elemmé váljon egy szervezet működésében, dokumentumaiban, valamint a mindennapi gyakorlatban. Arra is választ keresünk továbbá, hogy milyen elvekkel és eszközökkel biztosítható a lelkiség átható jelenléte a szervezeti kultúrában és a mindennapi tevékenységben.