Folia Humanistica et Socialia

Előszó

2026-07-31T14:14:19+00:00

New York mint testi város a Legenda vagyok című filmben

2026-02-20T09:52:40+00:00

A posztapokaliptikus fantáziák meghatározó képe a romos város, ami azonnal érzékelhető megmutatkozását nyújtja a kataklizma és az ember által elfoglalt tér találkozásának. Tanulmányom ezt a relációt vizsgálja Francis Lawrence 2007-ben bemutatott, Legenda vagyok (I Am Legend) című posztapokaliptikus akcióthrillerének New Yorkján keresztül. A film szinte elsőként ábrázolja a katasztrófa sújtotta metropolisz városképét a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után, így teret engedve a terhelt esemény emlékezetpolitikai vizsgálatának. A film kataklizmatikus ikonográfiája a romos várost horizontális, ledöntött testként ábrázolja. A vertikalitás helyét a város egészét elfoglaló természeti és poszthumán erők veszik át, ami jól szemlélteti, miként lépnek korábban marginális terek meghatározó szerepbe a posztapokaliptikus urbánus térben. Az immár dominánssá váló, a testet az épített környezettel összevető tér ugyanakkor az ember fogalmát is megkérdőjelezi – a Legenda vagyok pedig két alternatívát is állít ennek megválaszolására.

Kiejtéstanulási stratégiák, szóhangsúly és magánhangzó-redukció

2026-07-31T15:12:45+00:00

Jelen esettanulmány az angol mint idegen nyelv tanulóinak kiejtéstanulásistratégia-használatával, valamint azok hatékonyságával foglalkozik a szóhangsúly-elhelyezés és magánhangzó-redukció tekintetében. A munka négy kutatási célt tűzött ki: (1) a magyar akcentussal beszélt angol érthetőségét zavaró jellemzők azonosítása; (2) egy 12 főből álló gimnáziumi célcsoport ismétlődő kiejtésbeli hibáinak feltárása, (3) a különböző kiejtéstanulási stratégiák használata a nyelvelsajátításban és (4) a célcsoport számára hatékonynak bizonyuló stratégiák felderítése.

Az első cél az érthetőségalapú kiejtéstanulással kapcsolatos kutatások és a magyar akcentussal beszélt angol szakirodalmának összevetésével közelíthető meg, melynek révén egy kilenc pontból álló lista készült, mely a magyar akcentussal beszélt angol érthetőséget zavaró tulajdonságait tartalmazza.

A második cél vizsgálatához három produkciós teszt került alkalmazásra és elemzésre. Az ered-mények szerint mind a szóhangsúly-elhelyezés, mind a magánhangzó-redukció tekintetében az előhang-súlyos toldalékos szavakban volt a legtöbb hiba, különös tekintettel a con-, com- előtaggal ellátott szavakra.

A harmadik kutatási kérdés egy kérdőív alkalmazásával került megválaszolásra. Az eredmények alapján a vizsgált csoportban a kognitív stratégiák a legnépszerűbbek, melyet a szociális stratégiák követnek. Az eredmények összhangban állnak a releváns szakirodalommal.

A negyedik céllal kapcsolatosan az első és a harmadik teszt között különböző stratégiákat támogató kiejtés-tanulási tevékenységekben vettek részt a tanulók. Az eredmények szignifikáns fejlődést mutattak a magánhangzó-redukció terén, ami a szociális stratégiák hatékony szerepére utal. A korrelációs analízis erős kapcsolatot jelzett a szociális stratégiák alkalmazása és a nem első szótagon hangsúlyozandó szavak jobbra tolódó hangsúlyok nélküli szótagelhelyezését mérő pontszámok között.

Autizmussal diagnosztizált gyermekek szüleinek mentális egészsége

2026-07-31T15:34:18+00:00

Számos nemzetközi szakirodalom támasztja alá azt a tényt, hogy az autizmus-spektrumzavarral diagnosztizált (ASD) gyermekek szülei nagy kockázatnak vannak kitéve a mentális problémák terén, hiszen több stresszt élnek át és rosszabb mentális állapotban vannak, mint a neurotipikus vagy más rendellenességgel élő gyermekek szülei. Kutatásom fő célja hazánkban felmérni az érintett szülők szubjektív jóllétének a társas támogatottsággal és a megküzdési stratégiával való összefüggéseit. A célcsoportot olyan felnőtt személyek alkotják, akiknek van legalább egy, 18 év alatti, autizmussal diagnosztizált gyermekük. A kutatásban használt kérdőívcsomagban egy általános demográfiai kérdéssor mellett az érintett gyermekkel kapcsolatos néhány kérdés szerepel, valamint három teszt: Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív és Mentális Egészség Kontinuum Skála – rövidített változat. Az eredmények szerint teljesült az a hipotézis, miszerint az önbüntető megküzdés negatívan hat a szubjektív jóllétre, és ebben a kapcsolatban a társas támogatottság mediáló tényezőként van jelen. Továbbá feltártuk, hogy az érintett gyermek autisztikus tüneteinek súlyossága negatívan jósolja be a szülő mentális egészségét, a társas támogatottság feltételezett moderáló hatása azonban nem igazolódott. Célszerű lenne további vizsgálatokkal feltérképezni, hogy az ASD-gyermekek szüleinél mely további tényezők határozzák meg a mentális egészség alakulását annak érdekében, hogy feltárjuk a megfelelő megelőző stratégiákat és megerősítsük azokat az eljárásokat, amelyek elősegítik az adaptivitást egy ilyen nehéz élethelyzetben.

Politika és vizuális kommunikáció Kínában

2026-07-31T15:39:18+00:00

A tanulmány Xi Jinping 2013–2023 között elhangzott újévi televíziós beszédeinek vizuális kommunikációját vizsgálja, feltárva a politikai imázsépítés és a személyi kultusz vizuális eszköztárát, továbbá elemzi az állandó és változó háttérelemek – zászló, nagyfal-ábrázolás, vörös telefonok, könyvespolcok, fényképek – szimbolikus jelentését. Az eredmények rávilágítanak, hogy e tudatosan megkomponált elemek egyszerre teremtenek történeti folytonosságot, erősítik a politikai legitimitást és humanizált, mégis hierarchikus vezetőképet közvetítenek. A kutatás hozzájárul a politikai vizuális kommunikáció kínai sajátosságainak nemzetközi diskurzusához.

Szülészeti erőszak az anyai szülésnarratívákban

2026-07-31T15:43:27+00:00

Jelen tanulmány a szülészeti erőszak magyarországi helyzetét vizsgálja, különös tekintettel a szülés szubjektív megélésére és annak hosszú távú következményeire is. Bemutatja a jelenség fogalmát, megnyilvánulási formáit és jogi aspektusait. Rámutat a szülészeti ellátórendszer hierarchikus struktúrájára és a szülés folyamatának túlzott medikalizációjára, amelyek hozzájárulnak a szülészeti erőszak kialakulásához. A kutatás anyai szülésélmény-beszámolók és szakértői interjúk alapján tárja fel a problémát, valamint az ellátórendszer strukturális hiányosságait. A tanulmány a szerző 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián bemutatott dolgozatának rövidített változata.

Korporális hagyományok és a másik test ábrázolása Annie Ernaux autobiográfiájában

2026-07-31T15:47:12+00:00

Jelen tanulmány célja, hogy új kontextusba helyezve értelmezze az ernaux-i testábrázolást és az életműben fellelhető korporális hagyományokat. Ebből adódóan az elemzés nem pusztán kognitív, tudati létezőként tekint az önéletírás révén egybeeső narrátorra és főszereplőre, hanem a társadalomba vetett megtestesült létezőként, ahol a test az emlékezés elsődleges katalizátora. Meglátásom szerint Ernaux memoárjaiban rendszeresen elemzett emlékezeti dichotómia, vagyis a személyes és a kollektív emlékezet elkülönülése megjelenik a testábrázolás során is. E vizsgálódásban ezért az ernaux-i önéletírást elsősorban a test és a személyes emlékezet, illetve a test és a társadalom egymással szorosan összefonódó perspektívájából kívánom górcső alá venni, amihez a fő irányvonalat a francia feminista kritika, Pierre Bourdieu és Daniel Punday nyújtja. A kutatás az emlékezés kognitivitásával szemben az emlékezés korporális lehetőségeire tér ki, ami egyúttal a test társadalmi percepciójának és a test osztálykülönbségek szerinti megítélésének analízisét is szükségessé teszi. Mindez alapvetően befolyásolja a narratív hangnemet és a rekonstruált múlt szövegszintű megelevenítését, ugyanis a test ebben az autobiográfiában egyszerre jelenik meg individuális és társadalmi konstrukcióként, amely nem csupán az emlékezés előidézője, hanem egyúttal a társadalmi normák és az egyén vágyainak ütközőpontja.

Drámapedagógia a történelemtanítás gyakorlatában

2026-07-31T15:50:20+00:00

Jelen tanulmány a drámapedagógia lehetőségeit vizsgálja a történelem tanításában. Hogyan segíti a tanulók történelmi empátiájának kialakítását? Milyen hatással van a szerepjáték és a szimuláció a tanulók megértésére és motivációjára? Milyen módszerekkel lehet a dramatikus gyakorlatokat a tanórák keretébe illeszteni anélkül, hogy a tananyag feldolgozása sérülne? Ezeket a kérdéseket jártam körül gyakorlati példákon és kutatáson keresztül, hogy bemutassam, miként teheti a drámapedagógia élményszerűvé, interaktívvá és hatékonnyá a történelemtanítást és -tanulást.

A két Tatjána, avagy Európában minden orosz gyanús…

2026-07-31T15:56:16+00:00

Jelen tanulmány tárgya Alekszandr Szergejevics Puskin Anyegin című verses regényének és Rejtő Jenő kéziratban maradt, Tatjána című kisregényének összehasonlító elemzése. A tanulmány hipotézise, hogy a kisregény Anyegin-átiratnak készült, és intertextuális kapcsolatban áll Puskin verses regényével, amely a 20. század első felében széles körben ismert és népszerű volt Magyarországon, illetve nagy hatással volt a korabeli magyar irodalomra. A tanulmány a két mű szüzsés motívumain kívül vizsgálja az Anyegin magyarországi fogadtatását, a 20. század elején Magyarországon megjelenő külföldi (különösen orosz) műveket megcélzó műfajparódiákat, a Tatjána megírásának lehetséges motivációját, illetve a két szerző írásmódját, amelyet a műfaji határok áthágása jellemez.

A kiterjesztett énkép valósága, avagy a filterhasználat és a képszerkesztés személyiség-lélektani vonatkozásai

2026-07-31T16:06:10+00:00

Elméleti háttér: A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a saját kiterjesztett énképüket különböző filterekkel és képszerkesztő alkalmazásokkal alkothassák meg, ám ez felboríthatja az egészséges szelf működését. Korábbi kutatásokban azt találták, hogy a filterhasználat és a képszerkesztés befolyásolhatja az egyén önbizalmát és testképét. A Snapchat-diszmorfia fogalma is egyre gyakoribb, amely szerint a filterhasználat és képszerkesztés pozitív attitűdöket alakíthat ki a plasztikai beavatkozások iránt, ami a testdiszmorfia jele is lehet. Jelen kutatás a filterhasználat és a képszerkesztés, illetve a testkép, a szociális szorongás, a vonzósággal kapcsolatos attitűdök és az önbizalom közötti összefüggéseket térképezi fel.

Eredmények: A kutatásban 18–72 év közötti személyek vettek részt (M = 31,35 év; SD = 13,38), összesen 194 fő (77,7% nő, 22,3% férfi). A statisztikai próbákat követően megállapítható, hogy a filterhasználati és képszerkesztési viselkedés együttjár a magasabb szociális szorongással (β = 0,347; t(193) = 4,629; p < ,001), a negatívabb önképpel (β = 0,256; t(193) = 3,342; p = ,001) és a soványság idealizálásával (β = 0,151; t(193) = 2,389; p = 0,018). Az önbizalom terén viszont ellentétes eredmények születtek, mivel a magasabb önbizalom bizonyult prediktornak (β = 0,058; t(193) = 0,855; p = 0,041). Napjaink digitalizált világában érdemes lehet a témakör alaposabb feltárása, mivel a viselkedés által okozott mentális feszültség hatással van az életminőségre és a pszichológiai jóllétre is.

A vanitatum vanitas-motívum hatástörténete a 19. század második felének magyar irodalmában

2026-07-31T16:18:21+00:00

Jelen tanulmány Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című művének hatástörténetét vizsgálja, különösen a 19. század második felére koncentrálva. Gyulai Pál, Komjáthy Jenő, Reviczky Gyula és Vajda János verseiben elemzem azokat az intertextuális utalásokat, amelyek a korabeli olvasó eszébe juttathatták az 1823-ban született alkotást. Az evokáció eszközei közül a formai rájátszást helyezem a kutatás fókuszába, a Kölcsey hatását mutató versekben felmerülő kérdéseken keresztül értelmezve a forma és a ritmika jelentésképző erejét. A műre reflektáló szövegek a Vanitatum vanitas értelmezési lehetőségeit bővítik, s ezt a hatásrendszert a szöveg recepciótörténetének feltárása mellett elemzem. Kitérek továbbá arra is, hogy a reformkor idején és a vesztes szabadságharc után hogyan viszonyultak a szerzők a „mind csak hiábavaló” gondolatához, illetve hogyan fogadták vagy utasították el e tételt a verseikben. A felfedezett intertextuális utalások sokszínűsége által bizonyíthatóvá válik Kölcsey művének jelentős hatása a magyar irodalomvizsgált korszakában.

Szerhasználó várandós nők és lehetőségeik a szociális ellátórendszerben

2026-07-31T16:32:11+00:00

A szerhasználó várandós nők problémája komplex, hiszen nemcsak függőséggel, de stigmatizációval, pszichés zavarokkal és lakhatási problémákkal is küzdhetnek. Gyakori továbbá, hogy bántalmazó családi vagy párkapcsolati környezetben élnek. A tanulmány célja, hogy szakértőkkel készített interjúk nyomán bemutassa a szerhasználó várandós nők jellemzőit és azokat az ellátórendszeri lehetőségeket, melyeket igénybe tudnak venni.

A freudi „kísérteties” fogalom megjelenése David Lynch Lost Highway – Útvesztőben című filmjében

2026-07-31T16:35:16+00:00

A „kísérteties”-t Sigmund Freud az 1919-ben megjelent esszéjében mint esztétikai fogalmat tárgyalja. A kifejezés eredeti német nyelven „unheimlich”, ami ’kísérteties’-t, ’hátborzongató’-t jelent. Leggyakoribb meghatározása Schelling nevéhez köthető: „mindaz, ami titok, tehát rejtettnek kellett volna maradnia, mégis föltárult”. Azaz bizonyos pszichés tartalmak elfojtás alá kerülnek, tudattalanná válnak, s e tartalmak tudatosulásának következtében éli át az egyén a kísértetiest. Freud esszéjében hangsúlyozza a hasonmáskarakterek kísérteties természetét, melyek később a fogalommal kapcsolatos diskurzus egyik legaktívabban tárgyalt jelenségeivé váltak. Otto Rank szerint a hasonmáskarakterek a halál elleni védekezés eszközei, míg Freud infantilis vágyteljesítési funkciót látott bennük. A kísértetiest mint esztétikai fogalmat David Lynch filmjeinek értelmezéséhez is előszeretettel használják. Elemzésem vezérvonalát a hasonmáskarakterek pszichés működése és az általuk betöltött védekező funkciók adják, melyeknek szerveződése kísérteties jelleget ad a filmnek. A film középpontjában a főszereplő, Fred által elkövetett gyilkosság és annak pszichés következményei állnak. Fred létrehoz egy idealizált hasonmáskaraktert és egy fantáziavilágot, annak érdekében, hogy ne kelljen szembesülnie saját tettével és olyan életet élhessen, amire valójában vágyik. A hasonmáskarakterek funkciója megegyezik a Rank és Freud által megfogalmazottakkal, illetve kiegészül a pusztítás elleni védekezéssel, mely az énkép megőrzésére szolgál. A film kísérteties jellegét a tudattalan tartalmak, az ösztönök hasonmáskarakterré alakítása, valamint a fantáziavilág és valóság összemosása adja. Írásom hozzájárul a kísérteties szélesebb megértéséhez, továbbá megerősíti és kiegészíti a David Lynch filmjeiről eddig készült elemzéseket.

Idegenarc-hatás érzékelése a szenzoros élménykeresés függvényében

2026-07-31T16:38:28+00:00

Háttér: Az idegenarc-effektus olyan vizuális illúzió, amely akkor tapasztalható, ha a vizsgálati személy rossz fényviszonyok között hosszabb ideig nézi saját magát a tükörben. A hatás észlelésekor a vizsgálati személyek saját arcvonásaik eldeformálódásáról, megváltozásáról, illetve bizonyos esetekben saját arcélménytől való teljes disszociációról, „idegen arc” észleléséről számolnak be.

Célkitűzés: Jelen kutatás célja, hogy e vizuális illúzió magyarázati sorához új szempontot adjon: a szenzoros élménykeresés hatását, melyen keresztül közvetve szeretnénk következtetni az illúzió mögött meghúzódó idegrendszeri mechanizmusokra.

Módszer: A tükörnézéses feladatot 30 vizsgálati személlyel végeztük el. Pearson-féle korrelációs próbával teszteltük az idegenarc-effektus vizsgálatára kidolgozott kérdőív (SFQ) és a Szenzoros Élménykeresés Kérdőív (SSS) közötti kapcsolatot.

Eredmények: Az idegenarc-effektus megjelenésének változatossága a Szenzoros Élménykeresés két alskálájával is együtt jár: az Élménykereséssel (ES) gyenge, az Izgalom- és Kalandkereséssel (TAS) közepes, pozitív korrelációt mutat.

Következtetések: Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizuális illúzió megjelenésének változatossága összefüggésben áll az élménykeresés mértékével. Az élménykeresők félszenzoros deprivációs környezetben nagyobb igényt mutatnak a környezetből érkező ingerek iránt, így az idegenarc-effektus több fajtáját érzékelhetik a vizsgálat során. Ezen túl a kutatásunk gyakorlati tapasztalatai számos egyéb utat nyitnak a hatás további értelmezéséhez és további kutatásnak adhatnak alapot.

Tőzsér János metafilozófiájának fejlődése

2026-07-31T16:41:32+00:00

E tanulmány Tőzsér János metafilozófiai munkásságával foglalkozik, aki az utóbbi években a filozófusok közötti permanens nézetkülönbséggel és az ebből fakadó szkeptikus kihívásokkal szembesítette a filozófusokat Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt. Jelen írás egy tíz éve alakuló koncepció tanulmányaiból és könyveiből emeli ki azokat a fordulópontokat, amelyek a legmeghatározóbbnak bizonyultak mind Tőzsér, mind az olvasói számára.