A szentek végső nagy csatája

Armageddon-elképzelések az oszmán hódítás kapcsán a cseh irodalomban

Absztrakt

Az oszmán hódítás, különösen a magyarországi hadiesemények élénken foglalkoztatták a cseh közvéleményt. Ez nem meglepő, hiszen a harcokban cseh katonák is részt vettek, a háború költségeit nekik is viselniük kellett, valamint a frontvonal is egyre közelebb került Csehországhoz. A 16. század végétől a tudósítások mellett folyamatosan jelentek meg olyan irodalmi alkotások, amelyek a fennálló helyzetet elemezték, megkísérelték feltárni okait és megjósolni a következményeket. A cseh értelmiség mindenekelőtt arra igyekezett választ találni, hogy mi a törökök hadi sikereinek titka. Az erre adott válaszokat a magyar irodalmi hagyományokhoz hasonló módon három nagy csoportba lehet sorolni: 1. Az Oszmán Birodalom egy erős és agresszívan terjeszkedő nagyhatalom, amely annak köszönheti sikereit, hogy katonailag erősebb, mint az európai népek. 2. A török „Isten ostora”, vagyis jogos büntetés a keresztények bűneiért. 3. Az Oszmán Birodalom megerősödése a végidők jele, a törökök Góg és Magóg, illetve az Antikrisztus népe.