Axis – Vallás- és eszmetörténeti folyóirat
https://ojs.ppke.hu/axis
<p>Folyóiratunkat a PPKE Történettudományi Doktori Iskolája alapította 2012-ben azzal a céllal, hogy a doktori iskola profiljának megfelelően fórumot adhasson az itt zajló kutatásoknak, valamint publikációs lehetőséget az iskola doktoránsainak és tanárainak. A folyóirat eszme- és vallástörténettel foglalkozó munkákat közöl tematikus keretben, amelyek keresztény szellemű tudományos megközelítésben dolgozzák fel anyagukat – erre utal a folyóirat címe is, az <em>axis</em> „tengely” szó. A két bíráló által lektorált folyóirat nemzetközi szerkeszőbizottsága törekszik arra, hogy a határ- és rokon diszciplínákat – művelődés- és művészettörténet, antropológia, néprajz, keleti és klasszikus kultúrák kutatása – felölelő folyóirat módszereiben és tematikájában lépést tartson a világ tudományos változásaival.</p>Pázmány Péter Catholic University Faculty of Humanities and Social Scienceshu-HUAxis – Vallás- és eszmetörténeti folyóirat2064-7972Előszó
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1285
<p>A pusztásodás kutatása és a település történet nem hoz gyors és látványos teljesítményeket, nem lehet belőlük „fellőni tudományos petárdákat”, azonban a mély és alapos, a forrásokra kiterjedő elemzések hosszan tartó eredményeket hoznak, tudós generációknak mintaként szolgálhatnak.</p>Blazovich László
Copyright (c) 2024 László Blazovich
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-135279Három tézis a Kárpát-medencei pusztásodás kérdéséhez
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1286
<p>Tanulmányunkban e hiátus felszámolásához szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy előbb a puszta és pusztásodás fogalmának etimológiáját, különféle jelentésváltozatait járjuk körül, majd ezek figyelembevételével kísérletet teszünk a pusztásodás fogalmának történeti definiálására, valamint a jelenség tágabb kontextusba illesztésére; lehetőségeinkhez mérten téziseket fogalmazunk meg, éppen ezért írásunk propedeutikus természetű. A gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint a természeti tényezők témáját jelen dolgozatunkban csupán érintjük.</p>Horváth Csaba Péter
Copyright (c) 2024 Csaba Péter Horváth
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-1352112910.61176/Axis.2024.5.2.1A pusztásodás az Árpád-korban
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1287
<p>A régészeti leletanyag, illetve szakirodalom rövid ismertetését érdemes egy nemzetközi kitekintéssel bevezetni. Egy ilyen rövid kitérőre annak okán is szükség van, hogy szemléltessük: a pusztásodás a középkorban nemcsak a korabeli Magyar Királyságra volt jellemző, hanem Európa más országaira is.</p>Takács Miklós
Copyright (c) 2024 Miklós Takács
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-1352314210.61176/Axis.2024.5.2.2A településhálózat pusztulása a Marosszögben a 16–17. században
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1288
<p>Szegedtől dél-délkeleti irányban, a Tisza és a Maros folyó találkozásától az Aranka (Harangod) vonaláig bezárt „háromszögben” terül el a Kárpát-medence egyik kevésbé ismert középtája, a Marosszög. A Marosszög természetföldrajzi értelemben az Alsó-Tisza vidékének — s egyben a Bánságnak mint történeti földrajzi régiónak — mintegy 1500 km2-nyi kiterjedésű mezorégiója, amely Trianon óta Szerbia, Románia és Magyarország határ menti perifériája. A régió szerepét a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában évszázadokon keresztül stratégiai helyzete határozta meg. E tekintetben kiemelkedett a Maros folyó nagy régiókat összekötő tranzit szerepe és a Szeged–Temesvár közötti kapcsolatokat realizáló — a régión áthaladó — szárazföldi úthálózat jelentősége.</p>Kókai Sándor
Copyright (c) 2024 Sándor Kókai
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-1352435310.61176/Axis.2024.5.2.3A bajviadal helye
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1289
<p>Írásomban a régi magyarországi prédikációk pusztasággal kapcsolatos alakzatait vizsgálom motívumtörténeti megközelítésben. A témakört ezért elsősorban a műfaj ismeretében az egyes prédikációkhoz kapcsolódó bibliai textusokhoz révén célszerű feldolgozni — a következőkben ismertetendő két, egymással szorosan összefüggő okból.</p>Maczák Ibolya
Copyright (c) 2024 Ibolya Maczák
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-1352556410.61176/Axis.2024.5.2.4A tanyai iskolák vége a Körös—Tisza—Maros-szögben
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1290
<p>Azok az öregek, akik tanyán élték le egész életüket, a megszokott életritmust semmiért sem váltanák fel. A kis talpalatnyi föld, a kis megszokott fészek oda köti. Nem vágynak a csendesebb tanyai életből a zajosabb, de kényelmesebb, kulturáltabb falusi életbe.</p>Őze Sándor
Copyright (c) 2024 Sándor Őze
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-1352658010.61176/Axis.2024.5.2.5Az Alföld és a tanyavilág belső gyarmatosítására született koncepciók a 20. században
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1291
<p>Az alföldi pusztásodás egyik szembetűnő hosszútávú következménye a mezővárosok sajátos határhasználatának kialakulása, a tanyák elterjedése volt. A 19. század végén a gabonaválság terelte az agrárszakértők figyelmét az alföldi gazdaságokra, ezzel megindítva a tanyakérdésnek nevezett tudományos és politikai diskurzust. A tanyakérdés egyszerre volt gazdasági és szociális kérdés, és ennek tudatában is igyekeztek választ adni rá. Mint gazdasági kérdés, a tanyakérdés megoldása az Alföld és ezzel az ország agrártermelésének fokozását jelentette. Mint szociális kérdés, arra irányult, hogy a különféle korabeli gazdasági válságok okozta társadalmi feszültségeket oldják, és ezzel a mindenkori politikai-társadalmi rendszer stabilitását fenntartsák. A kettő szorosan összefügg, hiszen az elgondolás szerint a tanyás gazdaságok megerősödésével az agrártársadalom életszínvonalának növekedése, a szociális intézkedésekkel pedig a gazdaságok korszerűsödése is együtt jár.</p>Kimmel Máté
Copyright (c) 2024 Máté Kimmel
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-1352819210.61176/Axis.2024.5.2.6Pusztafogacs
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1292
<p>Pusztafogacs neve 1323-ban szerepel először az okleveles forrásokban, Mohács előtt lakott falu volt, de 1549-ben már elnéptelenedett. Az elpusztult település Tarnaméra határában, a mai térképeken északi határa mentén folyik a Kis-Tarna (Holt-Tarna). Létezésének időszakában Fogacs az Öreg-Tarna bal partjára települt. Pusztafogacs területe alföldperemi sík terület, az erdőirtások helyén mezőgazdasági művelés folyt, főleg állattenyésztés.</p>Urbán Márta
Copyright (c) 2024 Márta Urbán
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-13529310610.61176/Axis.2024.5.2.7A Kárpát-medencei pusztásodás és hadügy a török korban
https://ojs.ppke.hu/axis/article/view/1293
<p>A településhálózat pusztásodásának folyamata a Kárpát-medencében már a török kort megelőző évszázadok során elkezdődött és kiteljesedett. A települések ritkulása és rendszerük tartós átrendeződése a korábbi századokban bizonyította, hogy a pusztásodás jelensége nem homogén földrajzi képlet, hanem korról korra változó térbeli jelenség. Módosulásának okai éppoly sokrétűek, mint megjelenési formái, melyek között megtalálhatóak a hadtörténelmi kapcsolódásúak is. Az utóbbiak változatai két tényezőtől, a Kárpát-medence egyéb geográfiai faktoraitól, valamint a hadügy uralkodó képleteitől függenek. Így a pusztásodás egyes történelmi időszakokban a hadtörténeti földrajz szemléletmódjának alkalmazásával leírható.</p>Nagy Miklós Mihály
Copyright (c) 2024 Miklós Mihály Nagy
https://creativecommons.org/licenses/by/4.0
2024-12-132024-12-135210711810.61176/Axis.2024.5.2.8