Axis – Vallás- és eszmetörténeti folyóirat

Előszó

2024-12-13T09:31:40+00:00

A pusztásodás kutatása és a település történet nem hoz gyors és látványos teljesítményeket, nem lehet belőlük „fellőni tudományos petárdákat”, azonban a mély és alapos, a forrásokra kiterjedő elemzések hosszan tartó eredményeket hoznak, tudós generációknak mintaként szolgálhatnak.

Három tézis a Kárpát-medencei pusztásodás kérdéséhez

2024-12-13T09:51:58+00:00

Tanulmányunkban e hiátus felszámolásához szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy előbb a puszta és pusztásodás fogalmának etimológiáját, különféle jelentésváltozatait járjuk körül, majd ezek figyelembevételével kísérletet teszünk a pusztásodás fogalmának történeti definiálására, valamint a jelenség tágabb kontextusba illesztésére; lehetőségeinkhez mérten téziseket fogalmazunk meg, éppen ezért írásunk propedeutikus természetű. A gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint a természeti tényezők témáját jelen dolgozatunkban csupán érintjük.

A pusztásodás az Árpád-korban

2024-12-13T10:15:25+00:00

A régészeti leletanyag, illetve szakirodalom rövid ismertetését érdemes egy nemzetközi kitekintéssel bevezetni. Egy ilyen rövid kitérőre annak okán is szükség van, hogy szemléltessük: a pusztásodás a középkorban nemcsak a korabeli Magyar Királyságra volt jellemző, hanem Európa más országaira is.

A településhálózat pusztulása a Marosszögben a 16–17. században

2024-12-13T10:19:17+00:00

Szegedtől dél-délkeleti irányban, a Tisza és a Maros folyó találkozásától az Aranka (Harangod) vonaláig bezárt „háromszögben” terül el a Kárpát-medence egyik kevésbé ismert középtája, a Marosszög. A Marosszög természetföldrajzi értelemben az Alsó-Tisza vidékének — s egyben a Bánságnak mint történeti földrajzi régiónak — mintegy 1500 km2-nyi kiterjedésű mezorégiója, amely Trianon óta Szerbia, Románia és Magyarország határ menti perifériája. A régió szerepét a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában évszázadokon keresztül stratégiai helyzete határozta meg. E tekintetben kiemelkedett a Maros folyó nagy régiókat összekötő tranzit szerepe és a Szeged–Temesvár közötti kapcsolatokat realizáló — a régión áthaladó — szárazföldi úthálózat jelentősége.

A bajviadal helye

2024-12-13T10:30:48+00:00

Írásomban a régi magyarországi prédikációk pusztasággal kapcsolatos alakzatait vizsgálom motívumtörténeti megközelítésben. A témakört ezért elsősorban a műfaj ismeretében az egyes prédikációkhoz kapcsolódó bibliai textusokhoz révén célszerű feldolgozni — a következőkben ismertetendő két, egymással szorosan összefüggő okból.

A tanyai iskolák vége a Körös—Tisza—Maros-szögben

2024-12-13T10:37:58+00:00

Azok az öregek, akik tanyán élték le egész életüket, a megszokott életritmust semmiért sem váltanák fel. A kis talpalatnyi föld, a kis megszokott fészek oda köti. Nem vágynak a csendesebb tanyai életből a zajosabb, de kényelmesebb, kulturáltabb falusi életbe.

Az Alföld és a tanyavilág belső gyarmatosítására született koncepciók a 20. században

2024-12-13T10:42:01+00:00

Az alföldi pusztásodás egyik szembetűnő hosszútávú következménye a mezővárosok sajátos határhasználatának kialakulása, a tanyák elterjedése volt. A 19. század végén a gabonaválság terelte az agrárszakértők figyelmét az alföldi gazdaságokra, ezzel megindítva a tanyakérdésnek nevezett tudományos és politikai diskurzust. A tanyakérdés egyszerre volt gazdasági és szociális kérdés, és ennek tudatában is igyekeztek választ adni rá. Mint gazdasági kérdés, a tanyakérdés megoldása az Alföld és ezzel az ország agrártermelésének fokozását jelentette. Mint szociális kérdés, arra irányult, hogy a különféle korabeli gazdasági válságok okozta társadalmi feszültségeket oldják, és ezzel a mindenkori politikai-társadalmi rendszer stabilitását fenntartsák. A kettő szorosan összefügg, hiszen az elgondolás szerint a tanyás gazdaságok megerősödésével az agrártársadalom életszínvonalának növekedése, a szociális intézkedésekkel pedig a gazdaságok korszerűsödése is együtt jár.

Pusztafogacs

2024-12-13T11:08:07+00:00

Pusztafogacs neve 1323-ban szerepel először az okleveles forrásokban, Mohács előtt lakott falu volt, de 1549-ben már elnéptelenedett. Az elpusztult település Tarnaméra határában, a mai térképeken északi határa mentén folyik a Kis-Tarna (Holt-Tarna). Létezésének időszakában Fogacs az Öreg-Tarna bal partjára települt. Pusztafogacs területe alföldperemi sík terület, az erdőirtások helyén mezőgazdasági művelés folyt, főleg állattenyésztés.

A Kárpát-medencei pusztásodás és hadügy a török korban

2024-12-13T11:10:40+00:00

A településhálózat pusztásodásának folyamata a Kárpát-medencében már a török kort megelőző évszázadok során elkezdődött és kiteljesedett. A települések ritkulása és rendszerük tartós átrendeződése a korábbi századokban bizonyította, hogy a pusztásodás jelensége nem homogén földrajzi képlet, hanem korról korra változó térbeli jelenség. Módosulásának okai éppoly sokrétűek, mint megjelenési formái, melyek között megtalálhatóak a hadtörténelmi kapcsolódásúak is. Az utóbbiak változatai két tényezőtől, a Kárpát-medence egyéb geográfiai faktoraitól, valamint a hadügy uralkodó képleteitől függenek. Így a pusztásodás egyes történelmi időszakokban a hadtörténeti földrajz szemléletmódjának alkalmazásával leírható.