Axis – Vallás- és eszmetörténeti folyóirat

Az erőszak elmélete Leninnél és megvalósításának egyes fázisai a gyakorlatban

2025-09-29T10:54:07+00:00

Az erőszak az emberi történelemmel egyidős jelenség. Rengeteg formáját, megjelenését, típusát ismerjük, látjuk, halljuk és tapasztaljuk jelenünkben is. E tanulmány főképp a lenini értelemben vett kommunizmus elméleti erőszakfogalmára fókuszál, néhány gyakorlati megvalósításával kiegészítve.

Ideológiák tükrében

2025-09-29T10:57:08+00:00

A nacionalizmus, mint minden fogalom és ideológia, rengeteget változott az idők során, nagyon sok variánsa jelent meg attól függően, hogy milyen célt kellett szolgáljon. Ebből kifolyólag mondható, hogy a nacionalizmus az egyik legellentmondásosabb politikai eszme.

The October Revolution and Bolshevik principles for solving the problem of National Autonomy

2025-09-29T11:04:54+00:00

The October Revolution of 1917 was one of the most significant and momentous events in the history of the 20th century, leading to the collapse of the Russian Empire and the creation of the first socialist state in the world. This event not only changed the political landscape of Russia, but also had a profound impact on international politics, inspiring subsequent revolutions and independence movements around the world.

Az aradi kormány története

2025-09-29T11:08:38+00:00

Ha a két világháború közötti magyar politikai rendszer születésére gondolunk, általában Szeged, az itteni ellenforradalmi kormányok, a Nemzeti Hadsereg és az előbbiben szerepet vállaló, az utóbbiban fővezéri posztot megszerző Horthy Miklós jut eszünkbe. Az aradi ellenkormányt a legtöbb szakmunkában csupán megemlítik, esetleg egy-két mondatot szentelnek neki. Tanulmányunk célja, hogy az 1919 májusában francia támogatással Aradon megalakult kabinet létrejöttének előzményeit, tevékenységét, tagjainak mezőhegyesi internálását, majd megszűnését bemutassuk.

A tatabányai csendőrsortűz az újabb kutatások tükrében

2025-09-29T11:15:50+00:00

1919. szeptemberében a 8 órás munkaidő 12 órára emelése, valamint a Tanácsköztársaság alatt megállapított béremelés eltörlése a Magyar Általános Részvénytársaság (továbbiakban MÁK Rt.) tatabányai bányatelepén rombolóan hatott a dolgozók moráljára. Munkások egy csoportja, megbízott „munkásbizalmik” által közvetítve, tárgyalást kezdeményezett a MÁK Rt. bányaigazgatóságán, ám ez eredménytelennek bizonyult. 1919. szeptember 5-én a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság tatabányai bányatelepén dolgozó munkások a helyi bányaigazgatóság elé gyűltek, ahol ismételten a bércsökkentés és a munkaidő növelése ellen tiltakoztak.

Egy katonatiszt megpróbáltatásai az 1920-as évek Romániájában

2025-09-29T11:18:48+00:00

Zákó András vezérőrnagy, a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnöke (2. vkf. osztály), valamint az Államvédelmi Központ utolsó parancsnoka. 1949–1968 között a magyar (katonai) emigráció egyik meghatározó szervezetének, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének (MHBK) vezetőjeként a szovjet és magyar államvédelmi, majd állambiztonsági szervek célkeresztjében állt Kelet és Nyugat hidegháborús konfliktusában.

Kelet-Közép-Európa jövőjéről szóló tervek a második világháború idején

2025-09-29T11:31:00+00:00

A háború utáni világrend amerikai érdekek szerinti alakítása a State Department diplomatáit és szakértőit is aktívan foglalkoztatta, az erről való gondolkodás már 1939-ben megkezdődött. 1941 decemberében, a Pearl Harbort ért japán támadást követően új szakaszba lépett az amerikai külügyminisztérium háborús küldetése.

A szovjet megszállás és következményei Szentesen a levéltári források tükrében

2025-09-29T11:33:44+00:00

Tanulmányomban a második világháború végi Szentes mindennapjairól, a front átvonulásáról, a szovjet megszállásról, valamint annak a városban és hozzá csatlakozó külterületein elkövetett atrocitásokról adok áttekintést egészen az 1944-es év végéig, mivel ekkortól kezd el az élet lassan normalizálódni.

Juhász István gyárigazgató 1948-as ügye

2025-09-29T11:38:35+00:00

Juhász István a két világháború közötti Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozója és egyben műszaki szakembere volt. Fivérével, Juhász Zoltánnal igazi „self-made man”-ként építették fel a Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Részvénytársaságot, amely nemcsak a magyar ipar meghatározó szereplőjévé vált, hanem a világ technológiai élvonalába kerülve nemzetközi elismerést is kivívott.

Az ellenségkép megváltozott természete — Kristó Nagy István három írása

2025-09-29T11:49:41+00:00

Tanulmányomban Kristó Nagy István három írásának vizsgálatát és összehasonlítását tűztem ki célul. A három szöveg mindegyike más-más rendszerben, történelmi helyzetben született, az első és az utolsó között kereken 50 év telt el. Az ilyen nagy időt felölelő írások összehasonlítása már önmagában érdekes lehet, ám egy, a történelmi emlékezetre komoly befolyással bíró személy esetében más szempontok miatt is érdemes elvégezni ezeket a műveleteket.

Az erőszak aspektusai a Munkára, Harcra Kész mozgalom propagandájában — Különös tekintettel a mozgalmat népszerűsítő módszerekre 1948–1951 között

2025-09-29T11:53:56+00:00

Tanulmányomban a Munkára, Harcra Kész (MHK) mozgalom propagandáját mutatom be, különös tekintettel a népszerűsítésben lévő erőszak különböző aspektusaira. A propaganda elsődleges célja a fiatal generációk mellett az üzemi és paraszti társadalom tömegsportba, így a mozgalomba való csatlakozása volt.

Erőszakértélmezések a Kádár-kori televíziós propaganda aspektusaiban

2025-09-29T12:06:59+00:00

Az 1960-as években már nem annyira a filmhíradók, mint inkább a Magyarországon éppen meghonosuló televíziózás vált a legjelentősebb propagandaeszközzé. A Magyar Televízió első évtizede ugyanis nemcsak egy új művészeti ág, egy új tömegmédium, új kommunikációs technika, hanem egy új és mindent elsöprő propagandaeszköz felépüléséről szólt. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a propaganda mint a kommunista ideológia és államirányítási rendszer egyik legfontosabb eszköze értelmezhető-e a különböző erőszakfogalmak keretein belül, és a televíziós propaganda minként illeszkedett bele e nagyszabású centralizált gépezetbe. Célom tehát a propaganda tanulmányozása, a fogalom értelmezése és annak tágítása.

A tanya és a tanyafelszámolás a propagandában

2025-09-29T11:57:03+00:00

A század eleji agrárszakértők „tanyakérdés” néven emlegetett diskurzusa során különböző tervek születtek tanyaközpontok vagy falvak részben organikus, részben központilag kezdeményezett felállítására az Alföldön. Az „okszerű” — azaz a nyugati farmokhoz hasonló vagy éppen a dunántúli falvak mintájára kialakított — gazdálkodási rendszer meghonosodásának érdekében a következő területeken tartották szükségesnek a tanyaközponti intézményrendszer fejlesztését: egészségügy, állategészségügy, vallás, kultúra, oktatás, közigazgatás, úthálózat és gazdasági integráció. Azaz egy átfogó és kiterjedt állami intézmény- és infrastruktúratelepítő
programot vizionáltak. A háború után a kommunista kormányzat az „okszerű” mezőgazdasági termelés alatt már elsősorban a kolhozrendszer meghonosítását értette, ami ismételten szükségesnek láttatta a tanyavilág települési viszonyainak átalakítását. Az úgynevezett községesítést és a tanyák betagozását a téeszekbe mindvégig kiterjedt propagandatevékenység is kísérte, amely egyrészt a tanyasiak meggyőzésére szolgált, másrészt a tanyakérdés problémáján keresztül hirdette az ország általános fejlődését. A tanya ebben a narratívában az elmaradottság szimbólumává vált, a tanyafelszámolás programja pedig a modernizációt jelentette.

„Tudóskáderek” a Belügyminisztérium kötelékében — Az operatív pszichológiai kutatások szervezeti hátterének és tárgyi feltételeinek megteremtése, működtetése a Belügyminisztériumban 1969–1975 között

2025-09-29T12:09:49+00:00

A belügyi tudományos kutatások központilag szervezett rendszerét 1969-et követően alakították ki az állambiztonsági szolgálatokat magában egyesítő és a Magyar Népköztársaságot (MNK) állampártként irányító Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Belügyminisztériumában (BM). A hetvenes évek közepére kialakult tudományszervezési rendszer kisebb-nagyobb módosításokkal egészen a rendszerváltásig aktívan működött. Tanulmányomban a társadalomtudományok között helyet foglaló pszichológiai (lélektani) témájú kutatások belügyi keretek között zajló végzésének és szervezett hátterének kialakítási folyamatát mutatom be
1969 és a hetvenes évek közepe közötti időszakban.

Dina A. Amanzholova: The Soviet project in Kazakhstan. The power and ethnicity, 1920–1930

2025-09-29T12:12:52+00:00

The book by the famous Kazakhstani historian Dina Amanzholova is devoted to one of the key periods in the history of Kazakhstan — the first decades of Soviet power. The study centers on the interaction of the communist regime with ethnic and social structures of Kazakh society in the process of building socialism. The book consists of 10 chapters and is a detailed study of the early Soviet period in Kazakhstan, focusing on key aspects: the formation of power, national policy, administrative reforms and the struggle of elites. The structure of the work reflects the logic of the historical process — from the collapse of traditional society to the establishment of the Soviet system of governance.

Hankiss Ágnes: Állambiztonsági játszmák. A befolyásolás és nyomásgyakorlás módszerei

2025-09-29T12:17:44+00:00

Sok szempontból is hiánypótló alkotást tart a kezében az az olvasó, aki kezébe veszi HankissÁgnes (1950. március 7. — 2021. augusztus 17., született: Erdős Ágnes) Állambiztonsági játszmák című posztumusz kötetét. A szerző neves szociálpszichológus, volt európai parlamenti képviselő, aki már életének hajnalán szembesült a kommunista diktatúra állambiztonsági szolgálatainak tevékenységével és működésével. Családja története számos szempontból volt kitéve annak a fenyegetettségnek, amely átszőtte a magyar társadalom második világháborút követő történetét egészen a rendszerváltásig és a Szovjetunió összeomlásáig

David Runciman: The History of Ideas: Equality, Justice and Revolution

2025-09-29T12:24:49+00:00

A bemutatott kötet egy olvasmányos eszmetörténeti tankönyv. Szerzője David Runciman történész, a Cambridge-i Egyetem professzora. Véleményem szerint a mű betartja ígéretét: összefoglalót nyújt a 18. századtól napjainkig a főbb filozófusok és gondolkodók gondolatairól az egyenlőség, az igazságosság és a forradalom témakörében.

Előszó

2025-09-29T10:27:45+00:00