Mozaikok a Markó utcai fogház történetéből — Megküzdési stratégiák

Absztrakt

Dolgozatomban az 1892-ben épült hírhedt börtön épületében raboskodó elítéltek életviszonyait, megküzdési stratégiáit szeretném bemutatni egy olyan életvilágban, amely közvetlen összefüggésben állt a 20. századi politikai kurzusok változásával, mintegy lakmuszpapírként is értelmezhető. Célom nem az intézmény történetének részletekbe menő bemutatása — amely a kezdeti időszakban járásbíróságként, büntető törvényszékként és ügyészségként is működött, majd 1945 után a Budapesti Népbíróság, ezután pedig az államvédelem fennhatósága alá került — sokkal inkább annak a mentális küzdelemnek a rekonstruálása, amelyet a politikai elítéltek lelki egészségük megőrzéséért, életben maradásukért vívtak. A számos kínálkozó munka — visszaemlékezés és napló — nyújtotta stratégiákat a pszichológus Oláh Attila által megnevezett 12 magasabb rendű copingdimenzió segítségével rendszereztem, amelyek közül jelen írásomban 6 kategóriát alapul véve ismertetem a kirajzolódó eredményeket.